Orbán Viktor azt üzente? - Pártérdeken úszott el a Markusovszky Kórház fejlesztése

14-16 milliárd forintnyi összeget fektetett volna a Host Invest Kft. a...

Három hete húzódik, mostanra pedig dugába dőlni látszik a szombathelyi Markusovszky Kórház funkcionális privatizációjának kérdése. Az események szálai a következőképpen fejthetőek fel: az Vas megyei közgyűlés egészségügyi bizottsága áprilisban tárgyalt arról, hogy a Markusovszky Kórház fejlesztéséből hiányzó 12-20 milliárd forintot magántőke bevonásával biztosítják. A körmendi Batthyányi-Strattman László Kórházat működtető Host Invest Kft. – amely mögött tőkeerős cégek állnak – jelentkezett is komoly ajánlattal.

Markó Péter, a megyegyűlés elnöke akkor elmondta: olyan partnerre találtak a cégben, amely nem mazsolázná ki a kórházat, hanem az összes osztályt vállalta, ráadásul olyan csúcstechnikát hozott volna a kórházba, mint a Pet CT, és egy daganatok műtét nélküli eltávolításra alkalmas gammakést, ami Európában is újdonság. Létrehozott volna továbbá egy haemodinamikai laboratóriumot is.

Felemelt mutatóujj, leesett állak – informális megkeresés a Fidesz-központból
Mind a négy illetékes bizottság pozitívan ítélte meg a kezdeményezést, így a június 17-i közgyűlésen elvileg sürgősséggel került volna napirendre a működtetés magánbefektetőnek való átadása. Gyakorlatban azonban mindenki meglepetésére az történt, hogy a polgári frakció kihátrált a javaslat tárgyalása elől. Ezt Kovács Ferenc frakcióvezető azzal magyarázta, hogy a képviselőcsoportban komoly vitát váltott ki a kérdés, és úgy látták, egyelőre sem a jogi, sem a gazdasági háttér nem megfelelő egy ilyen döntés meghozásához.

Természetesen hamar fény derült arra, hogy a Polgári Együttműködés Frakció ülésén „nem hivatalosan” felbukkant (mások rejtélyes telefonhívásról beszélnek) a Fidesz Győr-Moson-Sopron megyei elnöki koordinátora, Dr. Molnár Ágnes  – egyesek szerint Orbán Viktor sok jobbkeze közül az egyik –, és közölte, hogy nem a legjobb úton jár a frakció, ha a kórház privatizációja mellett dönt.

Egy hívás, és más semmi…
Több próbálkozás után sikerült telefonon elérnünk a politikusasszonyt, aki megkeresésünkre nem cáfolta ugyan a hírt, hogy a Fidesz országos vezetésének utasítását közvetítette volna a Vas megyei közgyűlés felé – de nem is értette, hogy „ez miért téma egyáltalán", és Kovács Ferenc frakcióvezetőhöz irányított. Az ő álláspontját már ismerjük, a kör ezzel bezárult.

Markó Pétert a pálfordulás napján láthatóan megviselte a váratlan fordulat, és azt mondta: nem optimális döntés született, ha pedig nem lett volna ez a közjáték, akkor előreláthatólag napirendre került volna a kérdés.
Szintén e nap délutánján Racker Béla MDF-es politikus, frakcióvezető-helyettes annak a véleményének adott hangot, hogy ezt a lehetőséget most eljátszotta a megye vezetése. Hiszen forrásra az államtól nem lehet számítani, a megyének pedig nincs pénze a fejlesztésre.

Teljeskörű együttműködést ajánlanak fel a szocialisták
Az MSZP véleményét Dr. Nemény András megyei alelnök és Gaál Angelika frakciótag továbbította a sajtó felé. Emlékeztettek arra, hogy az előző ciklusban maga Orbán szorgalmazta a kórházak privatizációs törekvéseit, míg a kettős népszavazás előestéjén már azzal ijesztgetett, hogy bankkártya kell majd a kórházakba való belépéshez.

Szerintük ennek mintájára forog szélkakasként a megyei Fidesz vezetés is. Dr. Molnár Ágnes „tette minden, a megye egészségügyi helyzetéért aggódó polgárt felháborított, és joggal érzik úgy a Vas megyében élő emberek, hogy érdekeiket politikai jelszavakért áldozta fel a Fidesz” – áll június 22-én kelt közleményükben.

A szocialisták úgy gondolják, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy az ügyben érintett testületeket szokatlanul gyorsan hívták össze a privatizációval kapcsolatos egyeztetések lefolytatására. Az előkészületek a háttérben folytak, és amikor tudomást szereztek róla, már megnevezett befektetővel, kész ütemezési tervvel kellett szembesülniük.

Átszavaznának?
Hatástanulmányok, előzetes gazdasági számítások és közbeszerzés kiírása nélkül Nemény szerint abszurdum belevágni egy ekkora horderejű fejlesztésbe, ám természetesen továbbra is támogatják a tőkebevonás ötletét, mint ahogyan tették azt korábban. „Úgy gondoljuk, hogy ez egy pártokon túlmutató ügy”, szólt közleményük, és a kórház jövőjének érdekében teljes körű együttműködésüket, közös konszenzuskeresést ajánlottak fel a megyei Fidesznek.

Abbéli reményüknek is hangot adtak, hogy esetleg egy rendkívüli közgyűlésen tűnhet újra elő a napirendi pontok között a kórházprivatizáció kérdése, és a központi utasítással szembemenő jobbos átszavazásokat sem tartják elképzelhetetlennek, elvégre közös érdekről, nemes célról van szó.

Körmenden hogyan csinálták?
A fideszes városvezetés ellenére Körmenden nem futott vakvágányra a funkcionális – tehát nem magukat az ingatlanokat, hanem a működtetést átadó – kórházprivatizáció terve: 2004 tavaszán egy tartózkodás mellett tizenhét képviselő egyöntetűen rábólintott az elképzelésre.
Esetükben a tervezet úgy nézett ki, hogy a tevékenységre önálló gazdasági társaságot alapítanak, amely finanszírozási szerződést köt az Országos Egészségügyi Pénztárral, miközben az épületek továbbra is önkormányzati tulajdonban maradnak.

Bebes István polgármester akkor az ügy kapcsán úgy vélekedett, hogy a Batthyányi-Strattmann Kórház csak magántőke bevonásával biztosíthatja betegei részére a lehető legmagasabb színvonalat – márpedig a körmendi intézmény ellátási körzetében 55 ezer ember él és mozog. A döntéssel biztosítottá vált a több, mint kétszáz kórházi alkalmazott további foglalkoztatása, a közkórházi funkció révén pedig az ellátás is ingyenes maradt.

„a megyei intézményeket, bármennyire is csődközelben vannak, mindig kisegíti az állambácsi.”
Dr. Bárány Győző, a kórház orvos-igazgatója átélője és aktív szereplője volt a folyamatnak. Elmondása szerint jelenleg nincs olyan kórház, amely ne szenvedne az egészségügy finanszírozásának problémáitól. A kiskórházak ráadásul méginkább megsínylik azt, hiszen „a megyei intézményeket, bármennyire is csődközelben vannak, mindig kisegíti az állambácsi.” A kisvárosok esetében az önkormányzat a működtetésre is alig tud csepegtetni valamit, új gépek beszerzésére pedig halovány reménysugár sem dereng.

A problémák gyökerét azonban magasabb szinten kell keresni. „A magyar egészségügy 30 éve döglődik: az igazi modernizálása nem történt meg, mindig csak beszélgetések vannak, programokat írnak. Sajnos akik a programokat írják, amikor a szélirány változik, ők is gyorsan köpenyet cserélnek, és ugyanaz a program megy tovább lényegi változások bevezetése nélkül. Azok az erők, amik az egészségügyben mindenki által várt változás ellen vannak, politikai köntösbe öltözve próbálják elérni gazdasági érdekeiket.”

Mit hozott a privatizáció?
A körmendi kórházra nehezedő esetleges politikai nyomást firtató kérdésünkre elmondja, hogy noha voltak próbálkozások, mind ők, mint pedig a polgármester ellenálltak mindenféle kísérletnek. Világos volt ugyanis, hogy a kórházat meg kell tartani, és ez csakis úgy lehetséges, ha pénzt visznek a rendszerbe. „Mára már biztonságos gazdasági háttérrel rendelkezünk. Fejlődött a technikánk, és a dolgozók hozzáállása is. Több betegünk érkezik idegen területről, mint amennyi Körmendről elmegy, tehát valahol úgy érezzük, hogy a betegek elégedettsége tükröződik ebben.”

Ami a dolgozókat illeti, „a munkaszerződés kapcsán többet kell dolgozniuk. Közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnt, de ebből megmaradt a havi fizetés összege, a betegszabadság, az utazási és étkezési hozzájárulás. A közalkalmazotti bértáblát nem hagytuk meg, mivel nem tartottuk helyesnek, hogy évekhez kötve történjenek a kifizetések. Ez év végére már közeledni fogunk ahhoz, hogy nullszaldósra kihozzuk a kórházat, és akkor nagy álmunkat végre tudjuk hajtani, hogy ki mit termel abból részesedjen is, tehát visszaosztásra is kerüljön az esetleges plusz pénzből – mert csak így lehet mozgatni és inspirálni a dolgozókat.”

A Host-Invest Kft. 200-250 milliójából immáron monitorral összekötött endoszkóp gyarapítja a orvosi eszközparkot, négy kórtermet komfortossá tettek — vizesblokkal, televízióval, telefonnal, számítógép bekötésének lehetőségével —, illetve egy hónapja elindítottak egy zárt forgalmú patikát is, amelyen keresztül az eltávozó, illetve a szakrendelésen ellátott betegek gyógyszerei a helyszínen kiválthatók. Az időszakonkénti működési hiány finanszírozása pedig folyamatosan történik.

A tapasztalatok
Bebes István, Körmend polgármestere az egy éves tapasztalat alapján elmondta: hozzá még nem érkezett egy panasz sem a kórházra az itt élőktől. A legtöbben attól féltek, hogy fizetniük kell az ellátásért, ez persze nem következett be. A városnak pedig nagy megkönnyebbülést jelent, hogy nem kell kifizetniük azt a közel 60 millió forintot, amit eddig évente a kórházra kellett költeniük.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Közélet