1847. január 18-án megszületett II. Rákóczi Ferenc cukrászmesterének dédunokája. Szövevényesen hangzik ugyan, de ez jól példázza, hogy milyen családban nőtt fel Magyarország cukrásztörtének egyik legmeghatározóbb alakja, Dobos C. József. Nevét mindenki ismeri aki valaha evett dobostortát - leghíresebb alkotását magáról nevezte el. Ez kicsit nárcisztikus húzásnak tűnhet, de beszámolók alapján úgy tűnik, hogy Dobos egyedül erre volt büszke, pedig a magyar gasztronómia egyik legnagyobb újítójáról van szó.
A budapestiek kedvenc cukrásza
Dobos apja mellett az Andrássy grófoknál tanulta ki a cukrászmesterséget, és emellett megtanult németül és franciául is. 1878-ban pedig megnyitotta első saját üzletét - egy csemegekereskedést - Budapesten, a Kecskeméti utca 12-ben. Dobos azonban már a nyitáskor is megmutatta, hogy ő nem egy szokványos cukrászdát akar: az üzlet kirakatában vörösbor és pezsgő várta a betévedőket, ami ekkor még merőben új lépésnek számított.
Újító szándéka később sem változott, a megszokott sütemények mellett a saját alkotásait is kínálta, különböző konzervált dolgokkal is kísérletezett, és kiszállítást is vállalt rendezvényekre. 1881-ben jelent meg az általa írt
Magyar-Francia szakácskönyv
, ami az első modern szakácskönyv volt Magyarországon. De a legnagyobb sikerre még négy évet kellett várni.A legenda szerint csak véletlen a siker
Dobos híres volt arról, hogy szeretett a tartósítással kísérletezni. Az egyik célja egy olyan torta elkészítése volt, ami a kor hűtési technikái mellett is sokáig eltartható. Így született meg a dobostorta.
A torta alapját a vajkrém adja, ami viszont a legenda szerint egy figyelmetlen inasnak köszönhető. A vajat ekkoriban még sóval tartósították, egy alkalommal azonban só helyett cukorsüveg került bele. Dobos azonban nem dobta ki azonnal a vajat, hanem megkóstolta. Így született meg a vajkrém alapja.
Dobos 1884-ben elkészítette a magáról elnevezett tortát, egy évvel később pedig egész Európa megismerte, hála a Budapesti Országos Kiállításnak, ahol önálló pavilont kapott. Itt meglátogatta Erzsébet királyné és Ferenc József is, akik elsők között kóstolták meg a süteményt. Dobosnak hamarosan az egész kontinensen kellett szállítania - ehhez fából készített dobozokat, hogy ne sérüljenek meg a torták.
A dobostorta igazi divattá vált, rengeteg cukrász igyekezett lemásolni azt. A megalkotó azonban titokban tartotta a receptet, bár beosztottai ismerték az eredetit. Sokan környékezték meg őket, de Dobos egyenrangú félként kezelte őket, így egyik cukrász sem "árulta el". A híres cukrászmesterről egyébként is azt tartották, hogy nagyon jószívű ember volt, rendszeresen adakozott árváknak, időseknek és hajléktalanoknak.
Megunta a másolgatást
Dobos végül 1906-ban átadta az eredeti receptet a Cukrászok és Háziasszonyok Ipartestületének. Egyetlen kikötése volt - bárki által felhasználható legyen. Ebben az évben üzletét is feladta, a boltot kiárusította, vagyona nagy részét hadikölcsönbe fektette.
1924-ben halt meg a János Kórházban, ekkorra már több szélütésen is túl volt. A leghíresebb magyar cukrász a Farkasréti temetőben nyugszik.
A dobostorta eredeti receptje
Éliás Tibor és Szántó András 1985-ben jelentették meg Dobos C. Józsefről szóló könyvüket, amiben az eredeti recept is megtalálható.
1 db 22 cm átmérőjű tortához kell 6 db piskótalap.
6 tojássárgáját jól kikeverünk 3 lat porcukorral, 6 db tojásfehérjét felverünk habnak, jó keményre, 3 lat porcukorral, utána összekeverjük a kikevert sárgájával, 6 lat liszttel és 2 lat olvasztott vajjal.
Egy tortához szükséges krém összeállítása:
4db egész tojás, 12 lat porcukor, 14 lat teavaj, 2 lat szilárd kakaómassza, 1 lat vaníliás cukor, 2 lat kakaóvaj, 1 tábla csokoládé.
A fenti 4 tojást, 12 lat porcukrot gázon felverünk és ha meleg addig verjük a gázról levéve, amíg ki nem hül. 14 lat vajat jól kikeverünk, 1 lat vaníliás cukrot teszünk bele, 2 lat olvasztott kakaóval és 2 lat olvasztott kakaóvajjal összekeverjük, a 12 lat felmelegített puha állapotban lévő táblacsokoládét is. Ezután a hideg tojásos masszával összeöntjük és jó átkeverés után 5 lapot összetöltünk, a hatodikat áthúzzuk a dobos cukorral és 20 részre vágjuk. (Egyes későbbi recept szerint a cukormáz alá vékony baracklekvár réteg kerül.)
A recept időtálló, ma is tökéletesen elkészíthető. Az egyetlen, ami szokatlan, az a mértékegység, a lat, ami az Osztrák-Magyar Monarchia idején volt használatos. Egy lat átszámítva 17,5 grammnak felel meg.