elvonulás. Tegnap este ötkor kezdődtek a Savaria Történelmi Játékok próbái a Ferences kertben, utána pedig a szereplők végigvonultak a városon, ahogy azt majd élesben teszik ma délután és holnap délelőtt.
A nézőközönség már most is szépszámú volt, a felvonulók pedig kissé zavartak. Nem tudták eldönteni, büszkék legyenek szerelésükre, vagy inkább úgy sunnyogjanak el a kukkolló szemek elől. Az öltözékek még kellemes eklektikát mutatatták, szerzetes csuhához tornacsuka, felül ősmagyar, alul akármi. A fiatal srácok meg kívülállóságukat óhajtották mutatni, és egyben zavartságukat leplezni a skateboard stílusú sapkáikkal. (Azért Feiszt György, egykori alpolgármester sem volt semmi combközépig érő bordó tunikájában.) Egyedül az ősmagyarok kis csoportja tudta, mitől döglik a légy, csujjogattak is keményen.
A légiosok félelmetesek voltak, a lovak trappoltak, a római harckocsit szájtátva nézte a tömeg. Csak azt nem tudtam eldönteni, hogy a felvonulók nyomában talicskát toló narancsszín mellénykét viselő útépítő munkás külsejű egyed vajon fontos része volt a művészi koncepciónak, vagy csak belekeveredett a buliba?
D.J.
 |  |
