A megkérdezettek között ugyanúgy volt korábban és idén érettségizett, olyan, akit felvettek (igaz nem az első helyre), illetve akit egyetlen helyre sem. Emellett személy szerint is volt lehetőségem megismerni az új rendszert, hiszen a tavalyi sikertelen felvételim után kénytelen voltam újra vizsgázni.
Aki jól taktikázott, azt felvették.
Aki jól taktikázott, azt felvették így jellemzi a felvételi rendszert egy nevének elhallgatását kérő ötödéves lány, akit a továbbiakban csak ötödéves lánynak fogok hívni.
Erika, egy szombathelyi szakközépiskolában idén érettségizett diák véleménye is hasonló.
Az egész egy szerencsejáték. Bebizonyosodott, hogy aki megkockáztatta az emeltszintű érettségit, valamint legalább egy középfokú nyelvvizsgával rendelkezett, idén túlnyomó többségben azok jutottak be egyetemekre és főiskolákra.
Természetesen utólag már mindenki okosabb.
Ha ezt tudom, nemcsak két helyet jelölök meg, és megpróbáltam volna az emeltszintűt is kesereg az ötödéves lány, akinek sikerült kiválasztani az egyik legmagasabb felvételi pontszámú szakot, a nemzetközi tanulmányokat.
Idén ELTE nemzetközi tanulmányok szakon 142-nél húzták meg a ponthatárt, de a BDF-en is ugyanezen a szakon 137 pontra volt szükség a tavalyi 86-os ponthatár után.
Szerintem fejetlenség volt az egész rendszerben
Meglepő volt hallani, hogy a középiskolák többségében a tanárok sorra beszélték le a diákokat az emeltszintű vizsgáról.
Gábor, egy zalaegerszegi gimnázium tanulója ekképpen számol be:
A tanárok tanácsolták, hogy ne tegyük le az emeltszintű érettségit, ne terheljük magunkat fölöslegesen, a középszintűvel is be lehet kerülni, és nem azért mondták, mert nekünk akartak volna rosszat.
Hasonló tanácsot kapott Erika is:
Lebeszéltek az emeltszintűről, hogy ne kockáztassak.
Ez is bizonyítja, hogy még a tanárok sem tudták, mi szükséges ahhoz, hogy a diákjaikat felvegyék.
Szerintem fejetlenség volt az egész rendszerbem teszi hozzá az ötödéves lány.
Az igazságtalan pontszámításról
Kíváncsi voltam arra is, hogy a megkérdezett diákok tudnak-e arról a jogszabályi résről, amelyről én is egy Budapesten tanult ismerősömtől értesültem, de nem akartam elhinni, hogy ilyen egyáltalán lehetséges.
Magyarázatképp a jogszabályi hibáról, a Magyar Nemzet igazságtalan pontszámításról szóló, július 21-ei cikke így fogalmaz:
Egy korábban érettségizett akkor is maximális pontszámot kap, ha évekkel ezelőtt szerzett érettségi jegye jeles, az emelt szinten pedig 33 százalékot teljesít. Emellett a korábban érettségizett a hét plusz pontot is megkapja."
Nem tudtam erről, de most már úgyis készen vagyok kesereg a jeles tanuló Erika, akit sehova sem vettek fel.
Nem is tudtam, hogy volt ilyen lehetőség döbben le az ötödéves lány.
Nem tudtam róla. Ezek szerint, akinek tavaly csak négyes volt az érettségije, az is megkapta a maximális, valamint a plusz öt pontot számol utána Gábor, hogy ki mindenki juthatott be előtte, hiszen ő is csak a negyedik helyre nyert felvételt, a győri jogi karra.
Bele sem merek gondolni, mi lett volna, ha kihasználom ezt a lehetőséget, de abba még kevésbé, hogy mennyien lehetnek azok, akik ki is használták.
A kormányrendelet megsemmisítése anarchisztikus állapotot idézett volna elő.
Hivatkozva a Magyar Nemzet fent említett cikkére:
Az Alkotmánybíróság elismerte, hogy a pontszámítási metódus esélyegyenlőtlenséget szül a korábban és az idén érettségizettek között az utóbbiak rovására, de a kormányrendelet megsemmisítése anarchisztikus állapotot idézett volna elő.
Viszont akik jövőre ilyen lehetőségre várnak, el kell, hogy keserítsem, mert az AB kiadta, hogy ez év végéig ki kell javítani a hibát.
