A Phare CBC Kisprojekt Alap támogatásával, az elfogulatlanságot biztosító Medián közvélemény- és piackutató intézet professzionális közbenjárásával, dr. Sipos Zoltán tanszékvezető (BDF Gazdasági Tanszék) menedzselésével és dr. Horváth Gyula, az MTA Regionális Kutatások Központja főigazgatójának folyamatos felügyeletével zajlott és végül zárult le az a munka, aminek Wagner András és Székely Klára senior szakértők rugaszkodtak neki másfél évvel ezelőtt. A határon átnyúló együttműködésekben rendkívül fontos szerepük van maguknak az önkormányzati képviselőknek. Ismeretes, hogy Szombathely és Oberwart 1990 óta testvérvárosi kapcsolatokat ápol, és többek között ezek működési színvonalához is nagymértékben járul hozzá az, hogy a képviselők, mint a helyi döntéshozatal legfőbb részesei milyen kompetenciákkal rendelkeznek.
Helyi politikusok továbbképzéséről
Wagnert saját bevallása szerint nyolc évnyi polgármestersége, majd az aktív politizálásától való 2002-es visszavonulása óta is foglalkoztatja a helyi politikusok döntéshozatali tevékenysége, és célszerűnek tartotta ezt humánerőforrás-gazdálkodási alapról mérlegre tenni. A kutatásban azt vizsgáljuk meg, hogyan lehetne helyi politikusok számára olyan képzést létrehozni, ami a hiányzó kompetenciaterületekre fókuszál. Így későbbi, nagyobb lélegzetvételű projektek által azt a célt is kitűzhetjük magunk elé, hogy talpra állítsunk egy olyan képző szervezetet, amely párthovatartozás nélkül, szakmai kérdésekre összpontosítva képezze azokat a helyi politikusokat, akiknek erre igényük van.
Meri vagy nem meri, képviselő úr?
A meseszép "A határmenti településközi együttműködéshez szükséges kompetenciák fejlesztése a Nyugat-Pannon Eurégióban" névre hallgató Phare CBC projekt kutatásához minden olyan szombathelyi és oberwarti politikust megkerestek, aki 1990 óta megfordult a közélet porondján. A rendelkezésre álló listákon Szombathelyen 78, Oberwartban 65 fő szerepelt, akik közül Szombathelyen 43, Oberwartban 39 fővel készült el az interjú olvasható a disszertációban. Ezáltal nem a vakvilágban tapogatózva, hanem jellemzően megmért, megvizsgált adatokra támaszkodva lehet kijelölni a kompetenciahiányokat.
A 60%-os válaszadási arányt egyfelől nagy eredménynek könyvelték el: a korábbi kutatások, amikre visszanyúltak tapasztalatszerzés céljából, nem tudtak ilyen mértékű megfelelést mutatni. A másik oldalról mégsem voltunk megelégedve, mert abból indulunk ki és ez a kutatásunk alaptéziseinek filozófiai megközelítése , hogy aki közszolgálatot végez, az tekintse közszolgálata részének, ha az ahhoz fűződő képességeiről és ismereteiről kérdezzük. Némileg menti az arányt, hogy júniusban készült a kutatást legjava, és a hathetes periódusban némelyik közszereplőt még elérni sem lehetett.
Sógorék képben vannak költségvetésileg
Az eredmények árulkodó különbségekre hívták fel a figyelmet. Ilyen például az, hogy a felsőőri képviselők nyíltan vállalt módon politizálásnak tekintik azt, amit csinálnak, míg a szombathelyiek a hazai közvélemény várakozásának torzító hatására szeretik úgy feltüntetni, mintha ők valamiféle szakmai tevékenységet végeznének; mert Magyarországon rossz a megítélése a politizálásnak magyarázza Wagner. További lényegi momentumként említi, hogy az oberwartiaknál a legfontosabb kompetencia a költségvetéshez, gazdálkodáshoz kötődik, míg a mieink saját maguk is beismerik, hogy ebben vannak legnagyobb hiányosságaik.
Amellett, hogy a sógorok jól forgatják a bankókat, nálunk pedig inkább a humán értelmiségi szemléletmód dívik, Székely Klára abban látja még a válaszok okát, hogy nálunk az elvárásnak próbál megfelelni a képviselő, de sajnos az elvárást magát nem feltétlenül ismeri; ellenben neki van egy képe arról, hogy mit várhatnak el a választói, és ennek igyekszik megfelelni. A kudarcélmény abból szokott eredni, hogy az emberek elvárásai messziről nem ugatják azt, ami a képviselőben megfogan.
Sikerrel futottak bele a kérdőív rejtett csapdáiba
Huszonöt szakterületről is nyilatkozniuk kellett a válaszadóknak, egy százas skálán kifejezve, saját megítélésük alapján mennyire értenek hozzá. A szombathelyiek a szervezést és vezetést jelölték meg elsőszámú erősségüknek noha Wagner elmondása szerint ez éppen afféle nehezen megragadható menekülési irány, amit szándékosan építettek be a kérdőívbe , valamint a művelődést és az oktatást; a portfolió-kezeléshez, a katasztrófa- és tűzvédelmi kérdésekhez értenek a legkevésbé, és keserédes kacajjal aláfestve kerül megjegyzésre, hogy nem túl rózsás a viszonyuk a sporthoz sem. Az oberwartiak a költségvetésben, vagyongazdálkodásban rúgnak inkább labdába, de a területfejlesztést inkább a tartományi politikára bízzák.
Egy másik kérdés arra keresett választ, hogy azokon a területeken, amelyekhez a képviselő urak egyáltalán nem értenek, milyen tényezők alapján hoznak döntést. Helyi politikusaink többsége független szakértőkre támaszkodna, de az oberwartiakhoz képest még mindig jóval véznább arányban; ráadásul nálunk kiugróan magas azok száma, akik a frakció álláspontját fogadják el. Wagner humbugnak nevezi újabb gonosz csapda a kérdőívben! a választópolgárok véleményének figyelembe vételének opcióját is, hiszen képviselő legyen a talpán, aki fogja magát, és rohan az emberekhez állásfoglalásuk felől érdeklődni.
Szombathelyen nagy szórást mutat az összkép
Annyi mindenesetre bizonyossá vált: a felsőőri politikusok sokkal jobban ismerik helyzetüket és egymást, míg a szombathelyiek esetében messze szélsőségesebbek a határok önmaguk és mások megítélésében. Az az összkép, amit a vizsgálatunkban résztvevő oberwarti megkérdezettek válaszaiból elénk tárul, egyértelmuen mutatja, hogy az ő mentalitásuk, közpolitikai gondolkodásuk egységesebb, és ez az egységes kép közelebb esik a klasszikus demokrácia modellről bennünk élő képhez olvasható az összegzésben. A kutatást végzők pénteken egy nagyszabású, szinkrontolmács fordításával zajló zárókonferencia keretében az eddigieknél részletesebben is lehámozzák nekünk a leplet.
