Péter súlyos autizmussal él egy Kaposvárhoz közeli falu végén édesanyjával, és ha teheti a természetben tölti az idejét. Amikor 17 éves volt és rohamot kapott, a kaposvári kórházba szállították, méghozzá a felnőtt osztályra. Azért, mert nincs gyermekpszichiátria.
Itt azon túl, hogy nem tudták biztosítani azt a figyelmet Péternek, amire szüksége lett volna, azokat a rendelkezéseket sem tartották be, amiket gyerekek pszichiátriai kezelésénél előírnak a jogszabályok. Ez vezetett oda, hogy Péter tíz napon át, az idő nagyrészében ki volt kötözve az ágyához – írja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).
A TASZ pedig bírósághoz fordult, mert a kórház ezzel megsértette Péter jogait. Akkor lehet ugyanis csak lekötözni valakit, ha komoly veszélyt jelent saját magára vagy a környezetére –, és még ilyenkor is csak rövid időre. Kiskorúak esetében ráadásul két óránként ellenőrizni és dokumentálni kell, hogy indokolt-e a rögzítés. Ez nem véletlen: Péterre olyan súlyos hatással volt a kikötözés, hogy az incidens óta nem tud egyedül elaludni – árulta el a TASZ.
A bíróság elsőfokon megállapította, hogy megsértették a 17 éves Péter emberi méltóságát, személyes szabadságát, testi épséghez való jogát és a kínzás tilalmához fűződő jogát, amikor tíz napig szinte végig ki volt kötözve a kórházban. A Társaság a Szabadságjogokért sikerrel védte a fiú érdekeit, az elszenvedett jogsértések miatt sérelemdíj jár Péternek.