Valamennyi olyan alapképzésre beadtuk az igényt, melyek esetén úgynevezett előzményszakokkal rendelkeztünk, vagyis olyan szakokra, melyeken több éve, évtizedek óta folyik a képzés, és diplomások tízezreit bocsátottuk már ki. Mivel azonban új struktúráról van szó, ez a múlt önmagában nem elegendő az akkreditációhoz. A szakokat át kellett alakítani a lineáris képzésnek megfelelően.
- Mi az akkreditáció feltétele?
Az akkreditáció azt jelenti, hogy a képzést engedélyezi az Oktatási Minisztérium. Ehhez szükséges az a szakmai vélemény, melyet a Magyar Akkreditációs Bizottság bizottságai adnak ki. A folyamat többek között ezért is volt ennyire lassú. A szakbizottságok megalakítása, működtetése is nehézségekbe ütközött.
- Egy szak esetében mi a feltétele annak, hogy akkreditált szakká nyilvánítsák?
Egyrészt tudományos fokozattal rendelkező oktatókat kell felmutatni, megfelelő infrastrukturális hátteret kell biztosítani, szakkönyvtárakat, laboratóriumokat kell fenntartani. Másrészt a MAB előírásának megfelelő szakmai anyagot kell kidolgozni, vagyis nem volt elég a képzés globális leírása, részleteibe menően minden tárgyat külön-külön kellett ismertetni. Például a magyar nyelv esetében külön a nyelvészetet, nyelvtörténetet, leíró nyelvészetet, stilisztikát, és ugyanezt az irodalom oldaláról is. Ráadásul még a magyar alapszak mellé besorolt két egyetemi szakunk, az alkalmazott nyelvészet és az uralisztika is bővítette ezt a listát. Minden egyes alaptárgy mellé minősített oktatókat kell állítani, s még azt is meghatározták, hogy a tanárok hány százalékának kell főállásban dolgoznia az intézményben. A saját garnitúra közel felének kell főállású munkatársnak lennie.
Nem lehetett könnyű teljesíteni például ezt a feltételt, hiszen a BDF rengeteg vendégelőadóval dolgozott eddig. E szerint sok oktatót vettek fel főállásba?
Így van, nyilatkozatokat kértünk be, hogy akkreditáció esetén a BDF rektora, mint munkáltató alkalmazza őket.
- Ez nagy anyagi terhet jelenthet. Tudja finanszírozni a főiskola?
Igen, nagy teher. Ráadásul a tartalékképzés kötelezettsége is nyom minket. A főiskolának ebben az évben 317 millió forintot kellett kigazdálkodnia az elvonások és a tartalékképzés miatt.
- Visszatérve az akkreditációra, hány szakot kívánt akkreditáltatni a főiskola, s melyek jártak sikerrel?
Az összes régi szakunkat ebből van 23 van -, és további 5 új szakot kívántunk akkreditáltatni. A pillanatnyilag indítható szakok száma 22. Ezek a következők: andragógia, anglisztika, germanisztika, kommunikáció- és médiatudomány, magyar, nemzetközi tanulmányok, romanisztika, szabad bölcsészet, szlavisztika, történelem, fizika, földrajz, informatikus-könyvtáros, ipari termék- és formatervező, matematika, rekreáció- és egészségfejlesztés, tanító, testnevelő-edző, pedagógia, szociálpedagógia. A bolognai folyamat nem minden képzésre vonatkozik, a jogi- és orvostudomány valamint a művészeti képzés a hagyományos struktúra szerint folyik tovább. Ennek alapján zajlik majd a képzés nálunk a rajz és az ének-zene szakokon. Beadtuk megismételt akkreditációra a csillagászatot, a biológiát, a gazdálkodási- és menedzsent szakot, a kémiát és a környezettant. Tovább bővíti a sort, hogy az egyes területeken belül már külön szak-akkreditációt is végeztünk. Úgy hiszem, a képzési paletta elég széles skáláját tudjuk nyújtani a fiataloknak a jövőben is.
Itt a február, az új jelentkezési határidő
- Mikor derül ki a végleges szám?
Az akkreditációs bizottság csak javaslattevő bizottság, a szakindítási engedély megadásáról a miniszter dönt. Szakjaink többségének már most meg kell jelennie a felsőoktatási tájékoztatóban, hisz rövidesen itt a február, az új jelentkezési határidő. A további döntés eredménye már csak a pótkötetben olvasható. Az biztos, hogy a miniszter ahogy ezt többször hangsúlyozta az előzményszakokat támogatja, reméljük az újonnan indítandó pedagógia és szociálpedagógia is megkapja az akkreditációt.
- Van olyan szak, melynek indítása veszélybe került?
Néhány szakot fenyeget a megszűnés, de nem az engedély hiánya, hanem a csekély érdeklődés miatt. Évek óta megfigyelhető, hogy kevesen keresik a francia, a kémia vagy épp a fizika szakot. Ez persze országos tendencia. A középiskolai idegennyelv-oktatásban más nyelvekre főként az angolra helyezik a hangsúlyt, a francia kissé háttérbe szorult. Ugyanígy jellemző az egyre kisebb érdeklődés a természettudományos képzés iránt, pedig a fizika megkapta az akkreditációt. Fizikatanár hiány van az országban, jövőre már 400-500 ilyen poszt vár betöltésre.
- És a szakindítási engedély hiánya miatt szűnhetnek meg szakok a BDF-en?
Bízom benne, hogy nem. A kollégák az előírásoknak megfelelően elkészítették az anyagokat azon szakok esetében is, melyekről még nem született döntés. Optimizmusra ad okot az is, hogy a miniszter úr elvei szerint is erősíteni kell a természettudományos képzést.
- Mi történik, ha valamelyik szak nem kapja meg az akkreditációt? Kimarad egy évfolyam?
Ha nincs engedély, nem indulhat.
Nyilván tovább fogunk próbálkozni, de azért ilyen esetben figyelembe kell venni más tényezőket is. Meg kell vizsgálni, hogy meddig lehet, meddig érdemes fenntartani az adott tanszéket. Gazdaságos-e önmagában megtartani, vagy esetleg be lehet kapcsolni más képzésbe. A gazdasági megszorítások az intézményvezetést racionalizálásra kényszerítik, főként munkaerő-racionalizálásra, ami nyilván létszámleépítéssel oldható meg leginkább. Ugyanakkor a MAB mint említettem előír egy kötelező létszámot. Most melyik ujjamat harapjam?
- Köztudott, hogy az egyik legköltségesebb képzés a művészeti képzés, a többi közt azért is, mert a főiskola külön épületek bérlésére kényszerül. Nem érné meg letenni ezekről a szakokról? Hisz tudható az is, hogy a Képzőművészeti Egyetem előbb-utóbb egyeduralkodó lesz e téren.
No igen, elindul ott is egy központosítás. Csakhogy nekünk a régió érdekeit is figyelembe kell vennünk. Szombathelyen az alap- és középfokú képzés is úgy alakult ki, hogy épít a BDF művészeti képzésére. Ebből nem hiányozhat egyetlen láncszem sem, főként nem a legutolsó. Szombathely kitörési lehetősége a kultúra, a művészet, ebben pedig szerepet kell vállalnia a BDF-nek is. Nem engedhetünk, ez sértené a város és a régió érdekeit is.
Mesterképzés legnagyobb eséllyel a tanárképes szakokon indulhat
- Mi a helyzet a mesterképzéssel? Van-e olyan szakja a főiskolának, mely eséllyel indulhat ezért az engedélyért?
A mesterképzésről még nem született törvény, egyelőre folyamatban van. Nyilván minden intézmény igyekszik majd minél több mesterképzést indítani, de természetes, hogy mindenhol ez nem fog sikerülni. Tévedés azt hinni, hogy az egyetemek ebben majd élen fognak járni. Náluk sincs garancia arra, hogy minden szakra tudnak mesterképzést építeni. A BDF-nek a tanárképzésben vannak nagy lehetőségei, ezért is adtuk be akkreditációra a pedagógiát, mint önálló szakot. A pedagógusképzésben nekünk nagy múltunk van, így a mesterképzés legnagyobb eséllyel a tanárképes szakokon indulhat.
- Félő viszont, hogy ha a főiskolának csak a 3 éves alapképzéseket sikerül elindítania, nem lesz túl vonzó a fiatalok számára. Ugyanis önmagában ezzel a képesítéssel nehéz lesz boldogulni az életben, a továbblépéshez pedig más intézménybe kell majd jelentkezni. Csakhogy valószínűleg minden egyetem a saját diákjait fogja előnyben részesíti a mesterképzéseinél is
Minden intézmény a miénk is mindent meg fog tenni azért, hogy erősítse a pozícióját, és vonzóvá tegye a kínálatát. Abban igaza van, hogy a saját diákot minden intézmény előnyben részesíti majd. De ahol a főiskola nem tud mesterképzést indítani, ott ki fogja építeni a kapcsolatot az egyetemekkel vagy más olyan intézményekkel, ahol van ilyen. Már születtek konzorciumi szerződések 19 felsőoktatási intézménnyel karöltve. E téren egyelőre elég sok a kérdőjel.
- Ön úgy fogalmazott: az alapképzés arra lesz alkalmas, hogy piacképes tudást adjon, amivel el lehet helyezkedni a termelőmunkában, az életben. Lesz Ön szerint kereslet az ilyen képzettségű fiatalokra?
Arra vonatkozólag, hogy vajon miként reagál a bolognai folyamatra a piac, még nincs sok információnk. Nemrégiben egy uniós konferencián német és olasz egyetemek vezetőivel erről is beszélgettünk. Mint megtudtam, a német piac nagyon érdeklődik az új képzési struktúra iránt, mely pozitív számukra, hisz lerövidíti a fiatalok benntartózkodását az egyetemeken. Ott régi hagyomány, hogy 8-10 évet is a felsőoktatási intézményben töltenek a fiatalok. A magyar piac egyelőre nem érdeklődik az iránt, hogy mit ad majd az alapképzés, hogy használható-e valamire.
Azokon a szakokon, ahol a bolognai struktúra szerint folyik szeptembertől a képzés, nem lesz levelező képzés
Kaptak ígéretet az intézmények arra, hogy folytathatja a mesterképzésen a tanulmányait az, akinek egy hagyományos főiskolai oklevele van. Egyelőre még erről is folynak a tárgyalások. A dolog eljárási menetét kell kidolgozni, mely a kreditrendszer révén megvalósítható. A képzés lehetőségét meg kell teremteni, hisz nem zárhatunk ki generációkat ebből az oktatásból, ez ellentétes lenne a bolognai folyamattal is.
- Történt akkreditáció ezeken a tagozatokon is?
Mi megjelöltünk néhány szakot, de a MAB egyelőre nagyon elzárkózik. A régi rendszer szerint csak azon a szakon lehetett elindítani a levelező tagozatot, ahol már legalább egyszer adtak ki nappalis diplomát. Vagyis elképzelhető az is, hogy meg kell várni az első alapképzés lezárultát, s ha az eredményes volt, akkor lehet engedélyt kérni arra, hogy a nappali mellett más tagozaton is indulhasson az adott szak.
- Vagyis jövőre ilyen képzés nem indul?
Azokon a szakokon, ahol a bolognai struktúra szerint folyik szeptembertől a képzés, nem lesz ilyen tagozat.
- Csakhogy ezek voltak a költségtérítéses képzések, ezek jelentették a főiskola bevételének jelentős részét. Mi pótolja majd ezt a forrást?
Így van, a főiskola gazdálkodásának alapvető forrása volt. Ezért bízom benne, hogy ki fog kristályosodni egy optimális megoldás. A központi költségvetés is át fog alakulni, és szerintem rövidesen meg fogják kapni a felsőoktatási intézmények a költségtérítéses képzések szakindításának engedélyét is.
