A rendszerváltást követően kialakult gazdasági klíma mindmáig nagy vesztesei azok a kis- és középvállalkozások Magyarországon, amelyek pedig a gazdasági fejlődés és infrastrukturális átalakulás legfőbb mozgatórugói kellene, hogy legyenek. A cégeket körülvevő klíma folyamatosan változik, ám a keretek még mindig nem megfelelőek, működésük, működtetésük során rengeteg problémával kell szembe nézniük, leginkább a jogi és adminisztratív területen, esetleg a kormányzati támogatások és pályázati források terén, vagy a pénzügyi és finanszírozási kérdésekben, amelyek pedig a piaci jelenlétüket, életben maradásukat nagymértékben befolyásolják.
A Gazdasági társaságokról szóló tv, a vállalkozások operatív működését szabályozó Számviteli Tv. jónéhány egyéb jogszabály EU harmonizációja végbement, a szabályozások finomítása, puhítása zajlik. Az adózási területen a választható adózási formák szélesednek és az egyszerűség irányába hatnak. A kormányzati támogatások és az EU pályázati lehetőségek révén, vissza nem térítendő, és feltételes források révén, a megfelelő pályázatot elkészítő és menedzselő vállalkozás is egyre könnyebben juthat beruházásai megvalósítása érdekében forráshoz.
A legnagyobb lemaradás a pénzügyi és finanszírozási területen található, ami jelenleg jelentős mértékben korlátozódik sajnos a kereskedelmi bankok szolgáltatásaira. A vállalkozások nem igazán találják meg az alternatív lehetőségeket, még ha kiépült intézményrendszer /Vállakozás fejlesztési alapítványok, kockázati befektetők stb./ is várja őket. A kommunikáció hiányának, vagy nagyon magas szórásának köszönhetően, nem jutnak el a leginkább érintett szektorokba.
Így a cégek az oligopol helyzetben lévő bankszektoron belül próbálják hosszúlejáratú, beruházási, vagy rövidlejáratú forgóeszköz, esetleg likviditási problémáik kezelésére hivatott folyószámla és rullírozó hiteleken keresztül megoldani gondjaikat, fejlesztési igényüket. A hitelekkel kapcsolatos adminisztratív akadályok, a bankok részéről előírt és elvárt rendkívül torzító fedezetigények /jelzálog, kp fedezet, vagyont terhelő zálogjog, hitelgaranciák és biztosítások/ nagyon magas költségvonzattal, marcona bizalmatlansággal járnak a pénzintézetek részéről, amik elrettentik, vagy kiszolgáltatottá teszik a külső forrásra szoruló cégeket. A vállalati finanszírozás jelentős része kimerül a magánszemélyként adott biztosítékokra épülő hitelezésben, ami természetesen a legkisebb kockázatot hordozza a pénzintézet számára. A vállalkozó pedig hiába fogalmazza meg azon teljesen jogos kérdését, hogy a privát szféráját, és az üzleti ügyeit válasszák külön. Néhány év múlva, amikor a pénzügyi szektorban zajló verseny rákényszeríti a bankokra a nagyobb kockázatvállalási hajlandóságot, talán feloldódnak a jelenlegi kritikus konfliktushelyzetek is.
Addig azonban a cégeknek más alternatívák után kell nézniük, amihez a pénzügyi szakembereik /gazdasági vezetők, könyvelők, könyvvizsgálók, független pénzügyi szakértők/ nagyban hozzásegíthetik őket.
Az alternatív finanszírozási formák között tudhatjuk ma már a faktoringot, a lízinget, a külső befektetők bevonását. Ezen eszközök közös jellemzője az egyszerűség mellett, a rugalmasságukban és gyorsaságukban keresendő. Sajnos nem eléggé elterjedtek, viszont akik használják és ismerik a szolgáltatásokat, tudják, megéri nekik.
Szerencsére egyre bővül azon pénzügyi tevékenységet folytató intézmények sora, melyek a banki szolgáltatások mellett, vagy azok alternatívájaként segítik a cégek gyors és dinamikus fejlődését, megfelelő szakmai felkészültséggel és kompetenciával nagy mértékben tudják ellensúlyozni a bankok bürokratikus és kockázatkerülő magatartását.
Örömteli az is, hogy egyre több pénzügyi intézmény, Faktorház, lízingcég jelenik meg a piacon, amelyek törekednek arra, hogy minél közelebb kerüljenek ügyfeleikhez, azaz helyben és kéznél legyenek.
AZ új intézmények létjogosultságát a nyugati minták erősítik, ugyanazt az életutat fogják bejárni, mint fejlettebb régiókban lévő társaik.
Érdemes tehát körülnézni, és egy külső, vagy független szakértő segítségét kérni akkor, amikor átmeneti likviditási problémák kezelésére, vagy fejlesztési célra külső forrást vesz igénybe egy cég. Vélhetően kedvezőbb megoldásokkal találkozhat akár egy Faktorházban, egy kockázati befektetőnél, mint egy kereskedelmi bankba.
