Az elnök szerint a választási év politikai harcai nem befolyásolják a megyei önkormányzat működését, a politikától azonban egy politikus nem zárhatja el magát.
A beszélgetés elején a napokban lezajlott Nyugat-Pannon Eurégió tanácsülésére tértünk ki.
Néhány nappal ezelőtt Kismartonban ülésezett a Nyugat-Pannon Eurégió tanácsa. Milyen ügyekről ejtettek szót az ülésen?
Érdekes volt megfigyelni, hogy másfél évvel az uniós csatlakozás után mi is egyre több problémát vetünk fel a tanácsban, egyre inkább érdekegyeztetés, érdekérvényesítés zajlik. Korábban jóval protokollárisabbak voltak ezek a rendezvények. Három problémát is megfogalmaztunk, például felvetettük a Rába habzásának az ügyét. Számunkra nem megnyugtató az a válasz, hogy most nagyon nagy pénzért a bécsi egyetem vizsgálódik, és egy év múlva lesz valamiféle eredmény. Az sem elfogadható, hogy ezt a környezetszennyezést éppen attól az Ausztriától kapjuk, akitől egész Európa példát vehetne a környezeti tudatosság és a környezet védelme kapcsán.
A másik probléma egy lehetséges lignitbánya nyitása érdekében tervezett kutatóforrások kérdése. Korábban már azt hittük, hogy vége a dolognak, ez az ügy még sincs teljesen lezárva. Tájékoztattam az osztrák partnereket az ügy állásáról. Ők eddig is nagyon segítőkészek voltak Vas megye küzdelmében. Szót ejtettünk a határátkelők ügyéről is, tudniillik ebben a kérdésben megosztott Burgenland politikai vezetése. Az osztrák-magyar határon van még talán tizenkilenc olyan, a két világháború között még létező határátkelő, ahol az egymástól egy-két kilométerre lévő falvaknak 20-25 kilométert kell kerülniük, hogy elérjék egymást. Úgy tudom, még az osztrák kormány is helyesli a határátkelők megnyitását, csak a burgenlandi szociáldemokraták vezetése bizonytalan arra való hivatkozással, hogy a schengeni rendszer életbelépése előtt nem lehet ellenőrizni a nem uniós állampolgárok belépését. A falvak egyébként mindkét oldalon nyugtalanok a késlekedés miatt.
- Született-e megállapodás, állásfoglalás ezekben a problémákban?
- Szerintem az osztrák fél tudomásul vette, hogy ilyen súlyos problémáink vannak, és kicsit szégyenkezve próbáltak magyarázkodni. Ezeknek a bejelentéseknek inkább a nyilvánosság bevonásával történő nyomásgyakorlás volt a céljuk, hogy érzékeljék, gyorsítani kell a Rába-szennyezés megoldását és a határátkelők bővítését.
Tudatalatti döntések?
Térjünk vissza Vas megyére. A közelmúltban hozták nyilvánosságra az uniós finanszírozású pályázatok eredményeit. Úgy tűnik, nem csupán a régió, de a megye is gyengén szerepelt. Mi lehet az oka ennek a tendenciának?
Az év végén az erre hivatott minisztériumok, hivatalok összesítik az eredményeket, ebben a kimutatásban szerepel, hogy tavaly mintegy 600 pályázatot adtak be a Vas megyei önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek. Ezek egyharmada bizonyult sikeresnek, összesen 13,4 milliárd forint támogatást nyertek el. Ez valóban a legkevesebbek közé tartozik a tizenkilenc megye közül. Nyilván nem lehet Szabolcs-Szatmár, vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megyével összehasonlítani Vas megyét, de az már beszédesebb, hogy Békés megyében is kb. 40 milliárd forintot nyertek. Szerintem több oka van ennek. A Regionális Operatív Programok esetében van egy országgyűlési határozat, amely megállapítja, hogy az Európai Unióból érkező forrásoknak csupán a 7,4 százalékát kaphatja a Nyugat-dunántúli Régió. Tehát bármennyit is pályáznánk, csak a rendelkezésre álló pénz 7,4 százaléka jöhet ide.
Mi az oka ennek a döntésnek?
Ezt a döntés már a harmadik kormány erősítette meg. Tudomásom szerint először a Horn-kormány döntött így, majd az Orbán-kormány, és utána a Medgyessy, vagy talán a Gyurcsány-kormány újra megerősítette. De itt több problémáról van szó. Ez a tendencia nem csupán a Regionális Operatív Programokra vonatkozik, hanem a többi programra is. Ugyanis a 2006-os év végéig öt operatív programon keresztül érkeznek a pályázatokon elnyerhető támogatások. Ebből az egyik a Regionális Operatív Program, ahol érvényes az említett országgyűlési határozat. A többinél viszont valószínűleg a tudat alatt működik ez a határozat. Ezeket az operatív programokat a minisztériumok irányítják, úgy tűnik, az illetékesek figyelnek arra, hogy mi ne szaladjunk túl ezen a szinten. Mert különben a dolog átjárható lenne, tehát akik az elsők között jó pályázatot adnak be, nincsenek formai gondok, azoknak adni kell a pénzt. Egyébként a pénz már elfogyott, úgyhogy ebben az évben ott tartunk, hogy megint készülünk a 2007-2013-as időszak II. Nemzeti Fejlesztési Tervére, ahol mint tudjuk, 6000 milliárd forint körüli összeg jön az unióból.
De az elmaradásnak lehet több oka is. Például gondok vannak az önerővel, kevés a pályázatírással foglalkozó ember a hivataloknál. Ha a Vas megyei Önkormányzatot nézem, egy kezemen meg tudom számolni, hány ember tud pályázatíróként dolgozni. Ha jól tudom, Szabolcs-Szatmár megyében csak ezzel negyvenen foglalkoznak.
Nem áll meg e fejlődés
- Ezen adatok, tendenciák ismeretében hogyan látja az előttünk álló évet? 2006-ban tud-e fejlődést felmutatni a megye?
- Nézze, egy rövid interjúban nem lehet filozófiai fejtegetésekbe bocsátkozni, hogy egyáltalán van-e értelme arról beszélni, mihez viszonyítok, ha fejlődésről van szó. Nagyon nehéz év van előttünk, és a régió előtt is, ettől függetlenül azt gondolom, hogy a régió is és a megye is fejlődni fog. Csak lehet, hogy ez nem az állami beruházásokon keresztül, hanem inkább a magántőke beruházásain keresztül zajlik majd. Azt azért látni kell, hogy miközben panaszkodunk, mert kiesünk az állam figyelméből, a magántőke azért jelen van. Igaz, hogy az elmúlt évek negatív folyamata, a multinacionális cégek elköltözése érezteti hatását, de ettől függetlenül nyilvánvaló, hogy a fejlődés nem akad meg. Ha csak a megyei önkormányzatot nézem, már folyamatban van a kórház sürgősségi tömbjének 2,5 milliárdba kerülő kialakítása, ami lényeges változást hoz a betegellátásban. Átadtuk a hemodinamikai labort, ami azt jelenti, hogy mondjuk egy ér- vagy szívtükrözésért nem kell Zalaegerszegre utazni. Ugyan a város tulajdona a Bartók Terem, de az év második felében kezdődő felújítása közös projekt. Sok mindent lehetne mondani még. A területfejlesztéssel nagy bajok vannak, mert a megyei fejlesztési tanácsnak az idén nem lesz arra kerete, hogy támogassa a falvakat. Csak annyi pénze van, ami a tavaly, tavalyelőtt eldöntött, idei évre áthúzódó beruházások finanszírozásához elég. Igaz, újabban kaptam olyan híreket is, hogy talán mégis több forrás áll majd a megyei fejlesztési tanács rendelkezésére. A Regionális Fejlesztési Tanácsnak kb. egymilliárd forintja lesz a régióra, amit pályázatok útján ítélhet oda. Ez az összeg két-három célra használható: a belterületi utak felújítására vagy csatornázásra. Ez a keret tavaly 2 milliárd felett volt, tehát látni kell, hogy a kormánynak, a magyar államnak ebben az évben iszonyú kevés pénze lesz arra, hogy különböző fejlesztéseket valósítsunk meg.
Kampány helyett a régió ügyeivel foglalkozom
Tavasszal országgyűlési, ősszel helyhatósági választások lesznek. A várható politikai harcok mennyiben befolyásolják a megyei önkormányzat működését?
Én már egy ilyent megéltem. 2002-ben is igyekeztem zárójelbe tenni magamnak és a környezetemnek, hogy választások vannak. Nyilván az őszit komolyabban megérezzük. Az országgyűlési képviselőválasztásokon én személy szerint nem indulok, és miután január 1-vel a Regionális Tanács elnökévé választottak, el leszek foglalva a régió ügyeivel. Mert, mint az imént már említettem, az idei évben el kell készülnie, és Brüsszelnek el kell fogadnia a Nyugat-Dunántúl önálló regionális operatív programját. Eddig az összes régiónak volt egy közös programja, így nagyon sok tennivalónk lesz. Még egyszer mondom, igyekszem zárójelbe tenni a politikai küzdelmeket. De én azért egy konzervatív politikus vagyok, 1997-től a Fidesz választmányi tagja, tehát, ha engem fideszes politikus hív, hogy segítsem a kampányát, természetesen megteszem.
