Az ülés megkezdése előtt csak kapkodtuk a fejünket a politikusfelhozatal láttán, két államtitkár, több országgyűlési képviselő és a megyei közgyűlés elnöke érkezett a terembe. A rejtélyre gyorsan fény derült, reggel ugyanis a kormánypárti frakciók számára tartottak megbeszélést Szombathely jövőjéről.
Az első perceket az optimizmus légköre hatotta át. Molnár Albert, a pénzügyi tárca politikai államtitkára bejelentette, hogy a miniszter döntésével Szombathelyre helyezte a vám és pénzügyőrség regionális központját. A feladatot eddig Győr és Szombathely megosztva látta el. Az államtitkár szerint a földrajzi elhelyezkedés és a gazdasági teljesítmény volt a döntés két fő oka.
Molnár kijelentette, így az országos gazdaságpolitikában is megjelenhetnek Szombathely érdekei.
Az államtitkár kisebb eszmefuttatásba bonyolódott, amikor Szombathely helyzetét Székesfehérváréhoz hasonlította, amelynek parlamenti képviselőjeként is dolgozik. Mint mondta, Fejér megye székhelye is hasonló gondokkal küszködik, szeretett volna fejlesztési pólus lenni, a szerepben azonban osztoznia kell Veszprémmel. Fehérváron ugyanis nincs egyetem, ami a póluskijelöléskor feltétel volt. Úgy vélte, Szombathelynek is egyetemre, mégpedig műszaki képzésekre van szüksége, amellyel tovább tud lépni a város.
Bejelentette, a felépített hemodinamikai központ finanszírozását ősztől a pénzügyminisztérium látja el. A tárca támogatni fogja az önkormányzatok igényeit is, amelyek az állami vagyon ingyenes átadására vonatkoznak.
Növelni Szombathely súlyát
A hozzászólások előtt Ipkovich György polgármester (MSZP) megemlékezett a polgármesteri hivatal autóbalesetben elhunyt két munkatársáról, emléküknek egyperces felállással adózott a közgyűlés.
Hankó Faragó Miklós, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára szerint a VPOP központ létrehozásáért küzdeni kellett. A döntésben segített, hogy a városnak jó az elhelyezkedése, és a vitában jók voltak az érvei is. Kijelentette, az ügy tanulsága, ha a politikai erők össze tudnak fogni, azzal növelni lehet Szombathely súlyát.
Vígh Gábor (Fidesz) ugyanakkor hangsúlyozta, a VPOP-központ nem hozza közelebb a társpólusi szerepet, amely az egyedül elfogadható megoldás lenne a város számára. Feltette a kérdést, milyen programokkal, tanulmányokkal készül a város a Nemzeti Fejlesztési Terv második szakaszára? Kijelentette, forrásmegjelölés nélkül nem lehet a terveket megvalósítani.
Marton Zsolt (Fidesz) kifogásolta, hogy a napirenden nem szerepel a költségvetés tárgyalása. Kérte a polgármestert, hogy tegye lehetővé a tervezet napirendre vételét.
Ipkovich György kijelentette, az idén nem tervezik a kétfordulós tárgyalást, a napirendre vételnek technikai okai is vannak, az ügyet nem tárgyalták a bizottságok, és írásos anyag sincs. A polgármester feltette szavazásra a kérdést, a közgyűlés 12 nem, 6 igen szavazattal és 4 tartózkodással elutasította a javaslatot.
A vita ennek ellenére folytatódott, Vígh Gábor Hankó Faragó hozzászólására utalva megjegyezte, amikor probléma merül fel, a városvezetés az együttműködést kéri, a költségvetés kapcsán viszont az ellenzék nem mondhatja el véleményét. Politikai kampányfogásnak minősítve a kijelentést hozzátette, több olyan részletkérdésben is véleményük van, amit az utolsó tárgyalási fordulóban már nem lesz érdemes kifejteni.
Ipkovich szerint viszont nem volt elég idő az anyag összeállítására. A parlament karácsony előtt fogadta el az állami költségvetést, a polgármesteri hivatalnak így alig tíz napja lett volna a rendelettervezet kidolgozására. A polgármester a képviselők megértését és türelmét kérte, kijelentette, mindenkinek lehetősége lesz elmondani véleményét és megfogalmazni módosító javaslatait.
Precíz, megalapozott költségvetésre van szükség mondta Ipkovich György, mivel az idén két választást is túl kell élni, a gazdálkodásnak pedig a politikai harcok között is működnie kell.
Biztonságosabb közlekedést
Szűcs Gábor (MSZP) a közlekedési tragédiára visszatérve javasolta, hogy a város közlekedési szakemberei a MÁV-val és a közlekedési felügyelettel közösen vizsgálják meg a vasúti átkelők biztonságát, és indokoltságtól függetlenül lássák el azokat félsorompóval.
A polgármester hozzátette, a vasúti fejlesztések ismeretében valószínűsíthető, hogy sűrűsödik a vonatforgalom, ezért át kell gondolni a kétszintű kereszteződések kialakítását, a belterületi szakaszokon pedig korlátozni kell a vonatok sebességét. Amíg egy autó belterületen csak 50-nel mehet, addig a legutóbbi balesetnél a mozdony sebessége elérte a 90-et mondta Ipkovich.
A mi problémánk
Szabó Gábor (Fidesz) sajnálatát fejezte ki, amiért a pénzügyi államtitkár felszólalása után távozott, mert tájékoztatást adhatott volna a várost érintő pénzügyi elvonásokról. A képviselő szerint csődhelyzetben van a város, mert a kormány az idén 700 milliót vont el a működési keretből.
Ipkovich szerint a városnak magának kell megoldania a problémáit, kijelentette, biztosítani fogják a fejlődést. Szombathelynek két alapvető problémája van, a közlekedés állapota és a képzési rendszer hiányosságai. Semmiféle címkézés nem mentesít a gondok megoldása alól mondta a polgármester. Úgy vélte, az elvonások kormányzati üzenetét meg kell érteni, hozzá kell látni az intézményrendszer átalakításához.
Szűcs Gábor, a bizottság elnöke ironikusan emlékeztette Vígh Gábort arra, hogy az ősszel minden képviselőnek megszűnik a mandátuma, mert választások lesznek. Szűcs kijelentette, a következő ciklusban nem kíván városi képviselő lenni, döntése nincs összefüggésben a költségvetéssel. Más feladatot szánok magamnak mondta.
Közös intézmények, eltérő költségek
Heigl István (Fidesz) a Pedagógiai Intézet jövőjét firtató kérdésére a megyei és a városi önkormányzatok közös fenntartású intézményei kerültek szóba.
Markó Péter, a megyei közgyűlés elnöke elmondta, a költségek megosztásáról folynak az egyeztetések, de nehéz a várossal egyezségre jutni, mert az észérvek ellenére a város azt mondja, ennyit adok és kész. A megye tavaly 307, a város pedig 224 milliót fordított az intézményekre, az idén a megye 284 millió forintos igényt nyújtott be.
Markó az MMIK példáját említve elmondta, a városi önkormányzat a közelmúltban kijelentette, nincs szüksége a központra, mivel tulajdonba kapta a HEMO-t. Hozzátette, amíg az MSZP-s Horváth György volt az igazgató, addig igényt tartottak az intézményre, most viszont gyorsan változott a helyzet. Ötlet szintjén felmerült a HEMO és az MMIK összevonása, és a Pedagógiai Intézet megszüntetése, de az intézet saját maga kezdte meg a racionalizálást, így a bezárás már nincs napirenden. Markó szerint jól látható, hogy a megye és a város között kézzelfogható érdekellentétek vannak.
Hányan laknak Szombathelyen?
Kaczmarski János jegyző drámai hangú felszólalásában a polgármesteri hivatal nehéz helyzetét elemezte. Mint mondta, az ellátandó feladatokhoz viszonyítva 22 fővel kisebb a hivatal létszáma. Ha a választásokra való felkészüléshez átcsoportosítják a szükséges 15 főt, a teljesítőképesség határára kerül a hivatal.
Marton Zsolt a helyzet megoldási lehetőségeiről és a választókörzetek esetleges változásáról tudakozódott. A lakosságszám ugyanis a 80 ezres határon mozog, ha az alatt van, akkor egy választókörzettel, azaz egy képviselővel kevesebb lesz a következő közgyűlésben.
A jegyző szerint a helyzet megoldását a költségvetési helyzet ismeretében kell kidolgozni, bejelentette, a lakosságszám meghatározásához pedig a belügyminisztérium állásfoglalását kérte.
Ipkovich hozzátette, a hivatal létszáma nem bővíthető, más megoldásokat kell keresni. Megemlítette, hogy tavaly 5 ezerrel csökkent a lakosságszám, az agglomeráció lélekszáma pedig ennyivel növekedett. A város intézményrendszerét 110 ezer emberre alakították ki, miközben Szombathely ellátja a környező települések feladatait is, az állami normatív támogatásokat a környező önkormányzatok kapják.
Marton Zsolt a vitát folytatva megkérdezte, miért kell a belügyminisztériumtól megkérdezni, mennyien laknak Szombathelyen?
Szele Gyöngyi osztályvezető rövid válaszában elmondta, az ország lakosságának adatait a minisztérium adatbankjában tartják nyilván, ahonnan 8-10 naponta érkeznek a pontosítások, amelyek a pontos adatokat tartalmazzák.
Önkormányzati érdek
Molnár Miklós (Pro Savaria) a főtér felújításával kapcsolatban az építési engedélyek meglétéről tudakozódott. Mint mondta, a közbeszerzési bizottság döntött a közbeszerzési pályázat kiírásáról. A képviselő szerint építési engedély nélkül nem írható ki a pályázat.
Ipkovich György felhívta Molnár figyelmét arra, hogy a közbeszerzési bizottság ülésein elhangzottakra a zárt ülés szabályai vonatkoznak, mivel azok az önkormányzat érdekeit érintik. Felszólította a képviselőt, hogy a jövőben tartózkodjék a nyilvánosságra nem tartozó információk említésétől a nyílt ülésen.
Prugberger Emil erre felháborodottan kirohant a teremből, az előző ciklusban ugyanis ő töltötte be az alpolgármesteri posztot.
Szünet után
A hosszúra nyúlt ebédszünet után nehezen teltek meg a képviselői székek, az első szavazásnál csak Marton Zsolt képviselte a Fidesz-frakciót. A délutáni ülés csupán egyórás volt, egyedül a Haladás VSE-vel tervezett együttműködési keretmegállapodás borzolta a kedélyeket, és az evangélikus egyház által működtetett gyermekotthon és idősek otthona támogatása okozott némi polémiát.
Mi lesz a Haladással?
Szabó Gábor felidézte, hogy három évvel ezelőtt még 60 millióval támogatták az egyesületet. Az utolsó két évben a támogatás visszaesett. Szabó szerint a jóindulat elvesztésének oka a két dobóatléta botránya volt, de a város a többi versenyzőt és az utánpótlást is büntette. Úgy vélte, a keretmegállapodás csupán az első lépés, további támogatásra van szükség, ellenkező esetben a város elveszíti sportértékeit.
Ipkovich György elmondta, az egyesület gazdája a vasúttársaság volt, jelenleg nem csupán a versenyzők, hanem a létesítmények sorsa is bizonytalan. Jelenleg tárgyalások folynak a támogatásokból kivonult MÁV-val. Várják, hogy a cég milyen ajánlattal áll elő.
Vígh Gábor a keretmegállapodást lobogtatva a MÁV szerepvállalását hiányolta az anyagból. Ő is feltette a kérdést, mi lesz a sportcélú létesítményekkel?
Az az érzésem, hogy képviselőtársaim nem figyelnek jelentette ki a polgármester. Megismételte, hogy várják a cég ajánlatát. A megállapodást jelzésnek szánják, hogy a városnak fontos az egyesület, és a sport is.
Az evangélikus egyház által működtetett gyermekotthon és idősek otthona ügyében az okozott vitát, hogy míg korábban hosszabb időszakra vonatkozott az ellátási szerződés, a jelenlegi tervezet csupán egy évre szól.
Szűcs Gábor kijelentette, az ellátás az önkormányzat törvényben foglalt kötelessége. Megnyugtató megoldás lenne, ha a szerződés hosszabb távú együttműködést tartalmazna.
Böröcz Miklós (MDF) a szerződésben megfogalmazott 750 ezer forintos éves támogatást kifogásolta. Mint mondta, az egyház az ügyben monopolhelyzetben van, annyit kér, amennyit akar. A képviselő szerint az összeg nagysága nincs adatokkal alátámasztva.
Marton Zsolt hozzátette, van némi pikantériája annak, ha az MSZP-frakció vezetője kevesli az egyházzal kötendő megállapodás érvényességi idejét. Ennek oka, hogy a kormányzat koncepció nélkül változtatja az állami normatívák összegét, a rendszer pedig egyre átláthatatlanabb.
Gombás Endre (SZÖSZO) kijelentette, szégyelli magát, hogy valaki szociális ügyben monopolhelyzetet emleget. Úgy vélte, ha valaki járt az intézményben, tudja, milyen odaadó munkát végeznek a dolgozók.
Szűcs Gábor azt hangsúlyozta, hozzászólásában nem mint frakcióvezető, hanem mint a pénzügyi, gazdasági bizottság elnöke fogalmazott.
Böröcz Miklós pedig kijelentette, nem az otthonban folyó munkát minősítette. Képviselőként kötelessége a közpénzek felhasználásáról érdeklődni. A közgyűlés végül elfogadta az ellátási szerződés szövegét.
A napirendből hátralévő négy előterjesztést villámgyorsan, alig két perc alatt fogadták el a képviselők, így a közgyűlés, amilyen nehezen kezdődött, olyan hirtelen ért véget.
Persze, csak a nyilvánosság számára, fél öttől a zárt üléssel folytatódott a munka.
