Az állam erkölcsi kötelessége
Prugberger Emil városi képviselő külföldi példával kezdte bevezetőjét. Amerikában ugyanis átfogó egészségügyi reformot hajtottak végre, amelynek lényege, hogy az államnak erkölcsi kötelessége az egészségbiztosítók működtetése. Prugberger szerint hazánknak is ebbe az irányba kell elindulnia, amit elvárunk minden vezető párttól.
Megemlítette a lapunkban megjelent, ifjú szocialisták által szignált levelet, kijelentette, a Markusovszky kórház privatizációjának elutasítása nem Orbán Viktor döntése volt, hanem a konzultatív tanácsé. Mint mondta, sajnálja, hogy a levélírók nincsenek jelen a fórumon, mert így nem tudunk vitázni.
Ne verjék szét a rendszert
Tarján Jenő professzor az ország költségvetését kritizálta, kifejtette, hogy miközben az egészségügyi miniszter szerint 40 %-kal több pénzt kap az ágazat, az Egészségügyi Kerekasztal amelynek munkájában a kormány nem vesz részt 33 milliárdos hiányt tapasztalt. Felszólította a jelölteket, ciklusokon átívelő terveket hozzanak létre, ne engedjék szétverni a rendszert.
Az egészségbiztosítóról elmondta, egyetért abban az SZDSZ-szel, hogy nem a pénz kevés, hanem a felhasználás módja rossz. Úgy vélte, a kiadási oldalon kell kezdeni az átalakítást, ehhez viszont jól ellenőrzött egészségbiztosító kell.
Puskás Tivadar főorvos, fideszes képviselőjelölt szerint nincs szükség több biztosítóra, mert jöhet olyan helyzet, hogy egy beteget akár az ország másik végébe kell szállítani, ha a kórháznak és a betegnek más-más biztosítóval van szerződése. Az egybiztosítós modellt javasolta, amely a járulékfizetésekből finanszírozza az ellátást, és pénzért többletszolgáltatásokat nyújt. Úgy vélte, több biztosító esetében követhetetlen, mire használják fel a TB-finanszírozást.
Nem tudjuk, mennyi pénzt kap a biztosító
Szép Flórián, a megyei egészségbiztosítási pénztár igazgatója történeti áttekintéssel kezdte hozzászólását, majd az 1990-ben elfogadott törvényt ismertette, amely háromelemű biztosítási rendszert fogalmaz meg. Így az állampolgári jogon járó minimum ellátást, a társadalombiztosítási elven, szolidáris módon működő szolgáltatásokat és az önkéntes biztosítások lehetőségét.
Kijelentette, három parlamenti párt egyetért az egybiztosítós modellel, ebből csak az SZDSZ lóg ki. Kritizálta azt is, hogy a járulékot az APEH szedi be, mert így nem tudjuk, a biztosító megkapja-e a befizetések összegét. Úgy vélte, az egészségügyi biztosítást nem lehet foglalkoztatási kérdésként kezelni, az sem jó megoldás, hogy a biztosító a pénzügyminiszter fennhatósága alatt működik. Kifejtette, igaz, hogy Németországban több biztosító működik, de ott egy biztosítóhoz annyian tartoznak, mint Magyarország teljes lakossága.
A legjobb szolgáltatótól kell vásárolni
A megjelentek között meglepetést okozott Szép Flórián azon kijelentése, amely szerint nem pénzleosztást kell megvalósítani, a tb-alapból minőségi szolgáltatást kell vásárolni attól, aki a legjobb ajánlatot teszi, mindegy, hogy állami vagy magánszolgáltatóról van szó. A versenynek a szolgáltatási oldalról kell megjelennie mondta az igazgató. Hangsúlyozta, kötelező kockázatvállaláson és szolidaritási alapon működő, egységes biztosítóra van szükség, mivel jelenleg 80 és 150 milliárd forint körül van az az összeg, amit a kiskapuk kihasználásával nem fizetnek be a pénztárba.
Magyar és amerikai liberálisok
Prugberger Emil szerint abban különböznek az amerikai és a magyar liberálisok, hogy a tengertúlon az állami szerepvállalást támogatják, nálunk pedig azt akarják, hogy az egészségügy ne legyen az állam privilégiuma. Az amerikai példa a Fidesz programjába illeszkedik jelentette ki.
Egy hozzászóló úgy vélte, nem történt meg az egészségügyben a rendszerváltás, a reform alapjait már régen meg kellett volna teremteni.
A hozzászóló kisebb vitába bonyolódott Puskás Tivadarral, aki megkérdezte, mi jelent az egészségügyi reform fogalma? A válasz szerint nem a jelenlegi rendszert kell tovább működtetni, az SZDSZ-anyag a reform egyik eleme.
Puskás, a vitát csillapítandó megjegyezte, az egészségügy átalakítása legalább tíz évet vesz igénybe, ezért kormányokon átívelő dolog. Mi ezt a dolgot akarjuk képviselni az ország javára, ebben segítsenek mondta.
Fásultság, elkeseredettség
Hende Csaba képviselőjelölt kórházban töltött idejére utalva elmondta, meggyőződött arról, hogy az orvosok és ápolók heroikus erőfeszítéseket tesznek a rendszer életben tartásáért, de láthatóak rajtuk afásultság, elkeseredettség jelei. Úgy vélte, a reformban igaz, ellentmondás van, mert az eszközök széleskörű és drága tárháza szemben áll az alkotmányos jogokkal.
Amit nem muszáj módosítani, azt muszáj nem módosítani jelentette ki, és hozzátette: Ne meneküljünk reformnak elkeresztelt hűbelebalázs cselekvésbe.
Van, ahol kell a privatizáció
Tarján professzor szerint az egészségügynek vannak olyan területei, ahol előremutató a privatizáció, és van, ahol nem. Az alapellátásban például nem rossz dolog, a szakellátás kérdéses ügy, a kórházak privatizációja viszont öngyilkos dolog lenne.
Lakner László, a megyei kórház igazgatója úgy vélte, a gazdasági társasággá alakulás lehet a megoldás. Hozzátette, a nem egészségügyi ellátást nyújtó háttérintézmények privatizációja szükséges, a kórháznak a gyógyításban kell profinak lennie.
Kisebb megdöbbenést okozva kijelentette, a működtetés magánosítását nem biztos, hogy teljesen el kell vetni. A kórháznak ugyanis tőke kell, mert nélküle nem tudnak továbblépni. A következő közgyűlésnek foglalkoznia kell a témával, elkerülhetetlen a gazdasági társasággá válás. Hangsúlyozta, létszámleépítéstől nem kell tartani, mert jelenleg 40 orvosra és 50 nővérre lenne szüksége az intézménynek.
Az amortizáció problémája
Szép Flórián úgy vélte, a privatizáció kifejezés ma a közvéleményben pejoratív kijelentés lett, márpedig nincs igazán negatív tartalma. Az igazi problémát a mai rendszerben az jelenti, hogy a működést a biztosító finanszírozza, az amortizáció miatt szükséges felújítások költségei pedig a fenntartó állami, önkormányzati szerveket terhelik. Kijelentette, az utóbbi összegeket be kell építeni a tb-finanszírozásba.
Hozzátette, a közintézményi forma nem a legjobb a kórházak számára, meg kell gondolni, hogy a dolgozók résztulajdont vásárolhassanak a létrehozandó gazdasági társaságban.
Ezek szakmai kérdések!
Az igazgató szerint szerkezeti formaváltásra van szükség, minden intézménynél külön kell megvizsgálni a lehetőségeket, meg kell találni az optimális formát. Ezek szakmai kérdések, nem politikaiak! jelentette ki, majd így folytatta: Ez az igazi feladata, nem a különböző izmusok emlegetése.
Vérszemet kaptam - jelentette ki Hende Csaba a felszólalásra reagálva. Eszmefuttatásában kifejtette, hogy ha egy magánvállalat beteszi a lábát a kórházba, akkor onnan hasznot akar kivinni, mert ez létének lényege, ezért ezt elvileg nem tudja támogatni. Úgy vélte, a magánosításnál annyival kevesebb pénz jut a betegellátásra, amennyit a cég hazavisz.
A dolgozói résztulajdon semmire sem ösztönöz mondta. A politikus szerint az uniós pénzek felhasználásának egyik fő célja 2007 és 2013 között az egészségügyi intézmények felújítása, a döntés joga a parlamenté lesz. A Fidesz felismerte a humán szféra fontosságát hangsúlyozta, aminek bizonyítéka, hogy miniszterelnök-helyettesi pozíciót terveznek, amelynek jelöltje Mikola István, aki elkötelezettje az egészségügynek.
Non-profit szervezetet
Molnár Miklós, az egyesület városi képviselője szerint a magántőke azért a működtetés iránt érdeklődik, mert azt finanszírozza a biztosító. Ha a kórház nonprofit szervezetté alakul, az felgyorsíthatja a mechanizmust. Ez az első lépés, a későbbiekről ráérünk majd beszélni.
Az egészségügy megváltása
Lakner László kijelentette: Attól óvnék, hogy az egészségügy attól lesz megváltva, hogy államosítják a kórházakat. Nem az a lényeg, milyen formában működik a kórház, hogyan történik a fejlesztés, az valóban fontos, hogy az amortizáció okozta költségeket be kell építeni a finanszírozásba zárta le a vitát a kórház igazgatója.
Hende Csaba arcán jól látható elégedetlenség tükröződött
