A szombathelyi főiskola jövője

Az elmúlt időszakban főiskolák és az egyetemek integrálódási lázban égtek, és számos regionális központi intézmény jött létre. A Berzsenyi Dániel Főiskola bár ilyen regionális szerepet is betölt, önálló maradt. Erről kérdeztük dr. Gál László főigazgatót.

Az elmúlt időszakban főiskolák és az egyetemek integrálódási lázban égtek, és számos regionális központi intézmény jött létre. A Berzsenyi Dániel Főiskola bár ilyen regionális szerepet is betölt, önálló maradt. Erről kérdeztük dr. Gál László főigazgatót.

Frissítő- Hogyan sikerül elérni, hogy a független maradjon a főiskola?
- Korábban 134 olyan intézmény - főiskola, egyetem - volt, mely viszonylag önálló, úgynevezett intézményi státusszal rendelkezett. Az integráció célja, hogy nagy, szakmailag, tudományosan erős intézmények jöjjenek létre, az európai uniós mintákhoz hasonlóan. Az erre való felkészülés jegyében mi már sokkal korábban elkezdtünk az integrációval kapcsolatos elképzelések megvalósítását a Soproni Egyetemmel és a soproni Benedek Elek Pedagógiai Főiskolával. A két soproni intézmény egyesült, és mi velük együtt képeztük volna a Nyugat Magyarországi Egyetemet. A kormányváltás után azonban megváltozott a helyzet: a soproni intézmények mellett az egyetemi rangú, mosonmagyaróvári Mezőgazdaság-tudományi Kar, valamint - legnagyobb meglepetésünkre -, a győri Apáczai Főiskola egyesülésével jön létre a Nyugat Magyarországi Egyetem. Szombathely pedig - az oktatási kormány javaslata szerint - önálló marad, és a környező kisebb intézményeket vonja magához.
- Mit szóltak Önök ehhez?
- Az ötlet tetszett. Bár nagyon szépnek látszott az is, hogy egy egyetemhez tartozhatunk, ennek részeként működhetünk. Igaz, akkor sem egyetemként, hanem tanárképző karként.
- Nincs a mostani döntésben semmi negatívum?
- Majd a történelem eldönti, hogy melyik megoldás a jobb. Egyelőre - más intézmények sorsát figyelve -, előnyösebbnek tartjuk az önállóságot. Ugyanis rengeteg probléma merül fel az integráció során, különösen a részletkérdéseket illetően.
- Mire alapozza az optimizmusát?
- Főiskolánk mozgástere nagy. Vannak új szakjaink és tradicionálisan jó képzéseink. Én azt gondolom, hogy a főiskola egy távlati egyetem képét is magában hordozza, de ehhez jó főiskolai és egyetemi szakok szükségesek.
- Ezek szerint lehetséges, hogy a főiskolánk egyetemmé váljon?
- Nyugodtan kitűzhetjük magunk elé az egyetemmé válást, vagy az egyetemi státuszt. Egyelőre a szakok egyetemi rangra emelésével foglalkozunk. Megjegyezném, hogy a rendszerváltás után minden volt szocialista országban bekövetkezett a tanárképző főiskolák egyetemmé válása. Például a magdeburgi, és a nyitrai főiskolán is így történt. Ez minden környező országban egy politikai döntés következménye. Magyarországon mindez nem jött létre, pedig három főiskolát is érintett volna: a nyíregyházit, az egrit és a szombathelyit.
- Igaz az, hogy Szombathelyen a képzés egyetemi szinten folyik, csak főiskolai diplomát kapnak a tanulók?
- Nem, ez túlzás. Van néhány szakunk, mely jelenleg is egyetemi szintet igényelhetne, de ez általánosságban nem igaz. Az viszont igaz, hogy akár főiskolainak, akár egyeteminek nevezzük, itt mindenképp színvonalas képzés folyik. És a kifejezetten erős főiskolai szakok hasznosabbak, mint a gyenge főiskolai képzés. Az országban lehet hallani jó pár olyan egyetemi szakról, mely nem üti meg az egyetemi szintet, és ezt nem szeretném. Az igényesség és a minőség az, ami eldönti, hogy ezekkel a szakokkal hova jut.
- Úgy tűnik, mintha megcsúsztak volna a munkálatok a D épületnél? Mikorra várható a befejezés?
- Teljesen menetrend szerint alakulnak az események. Amire ön gondol, valószínűleg az, hogy elcsúszott a kezdés időpontja - mert Brüsszelben nem írták alá időben a papírokat - , amit végül is behoztak a munkások. November vége az átadás időpontja, és úgy tűnik, erre el is készülnek a munkálatok. Az átadó ünnepség valószínűleg februárban lesz majd.

Kassai Zsigmond

A főigazgató és a HŐK

Nemrég választották újra a Hallgatói Önkormányzatokat is a főiskolán. Erről is kérdeztük a főigazgatót.
- A Hallgatói Küldöttgyűléssel kapcsolatban mik a tapasztalatai?
- Viszonylagos nyugalomban zajlott, ennél viharosabbakat is megéltünk már. A beszámolókat "csont nélkül" elfogadták. Úgy érzem, hogy a HÖK munkája ugyanabban a mederben halad, amiben korábban is, és hogy a dolgok jól mennek. Persze vannak problémák tanulmányi ügyekben, melyek során a hallgató beleütközik egy-két oktatói lépésbe. Pontosan ezek miatt van szükség a tanszékek létszámának, teljesítményének, óra- és vizsgatervének a feltérképezésére. De összességében a Hallgatói Önkormányzat működésével meg vagyok elégedve.
- Új elnöke van a HÖK-nek. Hallhatnánk erről néhány gondolatot?
- Már az asztalomon van az új elnök, Czöpek István hivatalos levele, melyben ismerteti az új tisztségviselőket. Holnap délelőtt pedig már találkozom is vele. Megbeszéljük a további teendőket, elmondja elképzeléseit, így talán mindannyian könnyebben tudunk alkalmazkodni a többé-kevésbé változó helyzetekhez. A magam részéről pedig ezúton szeretnék köszönetet mondani Márkus Attila leköszönő elnök úrnak, akivel egy valóban korrekt és tisztességes együttműködést sikerült megvalósítani.
- Mégis van valami, amin változtatna a Hallgatói Önkormányzattal kapcsolatban?
- Nem tudok ilyet mondani, hiszen az újonnan megalakult Sport és Rekreációs Bizottság is segíti az együttműködést. Én azt hiszem, hogy nem kívánhatnék ennél jobb kapcsolatot, amire elsősorban a nagyfokú bizalom a jellemző. Erre szükség is van, hiszen közel 200 millió forint felosztásáról kell döntenünk. Engedje meg, hogy hozzáfűzzem még a Tanulmányi Bizottság és a Szociális és Ösztöndíj Bizottság munkavállalását illetően, hogy nagyon elismerésre méltó, ahogy a hallgatók kezelik társaik ügyeit.

Írásunk a Frissítő című főiskolai diáklapban megjelent cikk alapján készült.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva . Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Kultúra