1857. május 31-én Herényben született Gothard Jenő csillagász, gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Édesapja földbirtokos volt, öccse, Sándor, bolygómegfigyeléseket folytatott a helyi asztrofizikai obszervatóriumban, míg másik testvére, István orvos volt.
Középiskolai tanulmányait a szombathelyi Premontrei Főgimnáziumban végezte, majd tanulmányait Bécsben folytatta a Politechniche Hohschule gépészmérnöki szakán. Itt ismerkedett meg a csillagászattal.
Miután befejezte a tanulmányait a herényi fizikai laboratóriumban vállalt állást, ahol műszerek készítésével és elméleti önképzéssel foglalkozott. 1879-ben meghívták Székesfehérvárra, az ott rendezett országos iparkiállításra.
Itt találkozott Konkoly Thege Miklóssal, a modern magyar csillagászat megteremtőjével, aki nagy hatással volt a későbbi munkásságára.
Miután körbejárta Európa jelentősebb csillagvizsgálóit, Herényben Hauszman Alajos tervei alapján megépítette a helyi csillagvizsgálót 1881-ben. 1882-ben megfigyelő állomást létesített, ami 1918-ig működött.
Öccsével, Sándorral dolgozatot írt a Jupiter fizikájáról, amiért 1883-ban a londoni Royal Astronomical Society tagjaivá választotta a testvérpárt.
1885-ben kísérletet tett a Lyra planetáris ködben észlelt új csillag lefényképezésére, 1886-ban pedig sikerrel járt. Ő volt az első, aki fotón örökített meg hullócsillagokat.
1886-ban a a bécsi Photographische Gesellschaft Voigtländer ezüstéremmel tüntette ki. A szervezetnek 1883-tól volt tagja.
1890-ben vált a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, 1895-ben pedig a Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaságnak műszaki igazgatója lett. Az ő nevéhez fűződik az ikervári vízerőmű tervezése is.
1909. május 29., 51 évesen hunyt el Herényben. Emlékét őrzi a Gothard Jenő Általános Iskola és a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület.
Forrás: gae.hu.
