Fantáziánknak köszönhetően nem nehéz elképzelni, hogy egy reggel a rohanó XXI.
század helyett az 1900-as évek elején ébredünk. Az ábrándozást megkönnyíti, ha
kezünkbe vesszük a korabeli sajtó egy-egy példányát. Rögtön kiderül, mitől is
volt hangos a száz évvel ezelőtti Szombathely.
A Szombathelyi Friss Ujság egyike volt azoknak a lapoknak, amelyek az országos hírek
mellett napról napra beszámoltak a megyeszékhely fontos és aprócseprő dolgairól. Időutazásra
fel! A megsárgult lapok politikai botrányaiból, véres szenzációiból és mulatságos
társadalmi híreiből ollózunk hónapról hónapra.
Talált tárgyak osztálya
Meglepő, hogy a száz évvel ezelőtt íródott helyi lapok munkatársai, hány apró-cseprő
ügyet, a mai kor embere számára nevetségesnek tűnő közjátékot találtak hírértékűnek,
közlésre méltónak. Még meglepőbb az, ahogyan ugyanezen újságírók kifiguráznak
egy a fent említettekhez hasonló hírt:
A rendőrség közhirré teszi, hogy a város területén találtatott egy zsebkendő,
melyet igazolt tulajdonosa ezen rendőrkapitányságnál átvehet. A dologban az a rémes,
hogy a szinház előcsarnokában talált eme zsebkendő rémpiszkos volt; de a legrémesebb,
hogy a Körözés a vasvármegye hivatalos lapjában jelent meg, melynek tartalmát
csak a hivatalok és kényszerüségből néha az újságirók szokták átolvasni.
A helyi ipar sikere
Az 1900-as évek elején a lapok általában arról közöltek szomorú híreket, hogy a
hazai ipar megbecsülése mennyire porba van taposva. Üdítően hatott a Szombathelyi
Friss Újság rövid írása, amely egy helyi nyomda termékeinek sikeréről tudósított.
A nagy iparpártolási akció mellett bizony még városunkban is megtörténik,
hogy idegenbe mennek olyan árucikkek megszerzéséért, melyeket itt is meg lehet
szerezni. Sajnos, sok példát tudnánk felhozni erre vonatkozólag
Amerikából
azonban hozzánk jönnek még a közösügyes konzulátusok is. Diehm Ferdinánd st.
louisi osztrák-magyar konzul ugyanis a szombathelyi Seiler H. utódai nyomdász cégnél
rendelte meg összes magyar nyelvű nyomtatványait.
Virágzik a (védjegy)tulipán
A fent említett nyomda sikereihez hasonlókról ábrándoztak sokan, s arról, hogy a
hazai ipar végre az ország határain belül is tekintélyt szerez. A tulipán védjegy
bevezetése az összefogást jelképezte, a megyében először a szentgotthárdi kaszagyár
címkézte vele termékeit.
A tulipán, mely a magyar nemzeti szellem és a magyar ipar haladásának akar a
jelképe lenni, virit már nálunk is. A soproni kereskedelmi és iparkamara titkára,
Kirchknopf Frigyes, aki a kamarának egyidejüleg fölesketett védjegylajstromozója is,
már a harmadik tulipán védjegyet igtatta be rövid pár nap óta. Az első báró
Wieser József szentgotthárdi kasza- és sarlógyáros volt, aki a tulipánt választotta
gyáripari készitményei védjegyéül. Ily módon talán megéri azt, hogy kaszáit és
sarlóit a magyarok is megveszik, mivel eddig jórészt Ausztriába kellett gyártmányait
szállitani, hogy onnan osztrák cikkek gyanánt küldve magyar földre, becsülete legyen
nálunk is a magyar kaszának és sarlónak. Mert hát lelkes hazafi a magyar, de ha kaszát,
vagy sarlót vásárol, mégis csak jól megnézi, nehogy valami hitvány hazai gyártmányt
sózzanak a nyakába.
Megújuló színtársulat
A Nádasy József vezette szombathelyi színtársulat nagy változáson ment át 1906 áprilisában.
Sok régi tagtól váltak meg, de jöttek helyükbe mások, szende, naiva, kedélyes apa
és komikus egyaránt.
A társulat új tagjai: Lendvai Mici szubrett Pozsonyból, Polgár Ilona hősnő és
szende Debrecenből, Szőke Gizella énekesnő és táncosnő Temesvárról, Harsányi
Ella naiva, sz orsz. Szinmüvészeti akadémia végzett növendéke, Pálfy Mariska társalgási
szinésznő a Királyi szinházból, Ferenczi Frigyes komikus és rendező Győrből,
Szathmáry Elek tenorista, a m. kir. Opera ösztöndíjas növendéke, Halász Ede
baritonista Szatmárról, Nagy Dezső kedélyes apa és vigjátékszinész Pécsről,
Ligeti Vilmos komikus Kecskemétről, Kohler Károly karmester, ki régebben egy berlini
operett-szinház első karmestere volt.
Az újonnan szerződött tagok száma, a mint láthatjuk, nagyobb, mint az eltávozottaké.
De ez uj összeállitásban sem találjuk még a társulatot teljesnek. Hiányzik még egy
drámai szinész s egy anyaszinésznő. Ha még ezekre a szerepkörökre alkalmas tagokat
szerződtet, ugy a sopron szombathelyi szintársulat egyike lesz a vidék legelső és
legjobban szervezett szintársulatainak.
Okosan tette az igazgató, hogy jelenlegi társulatát néhány taggal megnagyobbitotta,
mert ezt az áldozatot bizonyára ugy a szombathelyi, mint a soproni közönség teljes mértékben
méltányolni fogja. Az uj tagokat kivétel nélkül jó hir előzte meg és igy
bizalommal tekintünk a pótidény elé, mely már igy is fényesnek igérkezik. Az uj
tagok bemutatásán kívül, igen sok uj darab is bemutatóra kerül
Az új főispán
A m. kir. Belügyminiszter táviratilag értesitette a vármegye közönségét,
hogy Ő csász. és apostoli királyi fensége f. évi április 21-én kelt legfelsőbb
elhatározásával Bezerédj István dr. vármegyei alispánt Vasvármegye főispánjává
legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott.
Jóllehet Bezerédj István főispán, a puritán lelkü munkás nem veszi szivesen
a tömjénezést, kinevezését követően a Szombathelyi Friss Ujság címlapján
egekig magasztalta a vármegye új főispánját.
A király, amint atyai érzéssel és hűséges Magyarországának ezeréves alkotmánya
iránt való ragaszkodással véget vetett az ország szomoru válságának: azonképpen a
mi szükebb hazánk, az alkotmánytalan időkben egyetlen mentsvárunk: vármegyénk
krizisét is megszüntette, amikor kinevezte főispánjává Bezerédj István drt.
Amikor lelkünk őszinte örömével üdvözöljük Bezerédj Istvánban Vasvármegye főispánját,
- elhallgatunk a hosannával. Bezerédj István főispán, a puritán lelkü munkás nem
veszi szivesen a tömjénezést, a szolgai meghunyászkodást, az alázatos hizelgést
Bezerédj István vármegyénk közélete szüz tisztaságának évek óta őre, istápolója,
vezetője; törékeny szervezete dacára vasmarkában páratlan erélylyel és mégis nagy
szeretettel a segitő munkatársak iránt, tartotta Vasvármegye közigazgatásának gyeplőit
és mindig, mindenben, minden irányban tiszteletet tudott szerezni maga számára is, vármegyénknek
is.
A sors végtelen szeretete nyilatkozik meg ebben vármegyénk iránt; olyan férfiu áll
most az élre, aki megmutatta, hogy a higgadt önmérséklés szuggesztiv hatással tud
lenni egy egész vármegyére és hogy a törvénytisztelet egy bölcsőben nyugszik az
alkotmányossággal.
Szombathelyi találmány
Száz éve városunk egyik lakója érdekes és nagyfontosságu találmánnyal
rukkolt elő, ami a szabadalmi hivatal engedélyét is hamar elnyerte. A biztosítási
hivatalnokként dolgozó Tély Lajos szabadidejében lakatosi képességeit kamatoztatta a
köz javára.
A Tély-féle találmány tárgyát oly jobb és baloldalt egyaránt alkalmazható
bevésett ajtó fiók és szekrényzár képezi, mely egyszerü szerkezete dacára az álkulcscsal
való kinyitás ellen teljes biztonságot nyújt. Az eddigi zárak fölött előnye legfőképpen
az olcsósága, a rendkivüli egyszerü kezelési módja, továbbá, hogy sok kulcscsal
való nyitogatás különösen szekrényeken teljesen megszünik, mert egy lakás
fiókjainak nyitására egy kulcs tökéletesen elegendő és megszünik az aggodalom,
hogy valaki álkulccsal lakásba, szekrényekbe be tudjon hatolni.
Tavaszi hangulat
Az 1906. áprilisi hírek legfontosabbjai egy kedélyes tavaszi hangulatfestő írásban
is egy csokorba köttettek. E pár sorban felbukkantak a tulipános zászlók, a közelgő
választás plakátjai, Bezerédj István főispáni kinevezésének és Ernuszt József
leköszönésének mozzanatai:
Városunk most telve van ünnepi hangulattal. A szép tavaszi napon kiviritottak a
kalapok; uton-utfélen piros tollat lenget a szellő az emberek kalapjai mellett és tulipános
zászlókat a házakon. Mindenfelé mutatkoznak jelei a közelgő választásoknak és
mindenfelé látni a felirást: Éljen Gothárd Sándor 48-as képviselőjelölt! A
hangulatot még ünnepélyesebbé tette ma az az este érkezett hir, hogy a király Bezerédj
István alipánt Vasvármegye főispánjává nevezte ki. A hir érkezte után számosan
siettek az uj főispánhoz, hogy üdvözöljék őt kinevezése alkalmából. És végül
a hangulatot ünnepélyessé tette a bucsuzkodás, a baráti bucsuzkodás Ernuszt Józseftől,
aki becsületes intenciókkal, nagy szeretettel vezette megyénket és aki a szomoru időkben
áldozatul hozta önmagát Vasvármegye békéje, nyugalma érdekében.
