Hogyan tovább Kámoni Arborétum?

Április utolsó napjaiban a város Környezetvédelmi Szakmai Bizottsága ült össze a Kámoni Arborétumban, hogy napirendre térjenek afelett, mily módon lehetne kihúzni Szombathely testet-lelket nyugtató, egyedülálló természeti csodáját a pénzügyi slamasztikából – az ugyanis adva van. A létesítmény a budapesti székhelyű Erdészeti Tudományos Intézet Sárvári Kísérleti Állomásának kirendeltsége, fenntartása azonban nem kevés gondot okoz: csak az aktuális állapotok megőrzése 15 millió forintot emészt fel évente, és akkor még nem beszéltünk az állami közalkalmazotti státuszban itt dolgozók béréről, ami plusz 8 millióra rúg.

A 2006-os költségvetést 30%-kal csökkentették

Ahogyan azt lapunknak Magyar József bizottsági elnök elmondta, a nadrágszíjat idén még jobban össze kell húzni, mivel az ország egyetlen, főhivatású erdészeti kutatásokkal foglalkozó intézetének 2006-os költségvetését 30%-kal csökkentették, amely az intézet kezelésében lévő arborétumok - Kámon, Sárvár, Gödöllő, Püspökladány - fenntartására is minden bizonnyal ki fog hatni. Az elmúlt években megszorító intézkedések sorozatával tudtak félig-meddig enyhíteni a kínokon: példának okáért a 27 hektáros területen dolgozók létszáma a helyi vezetővel együtt mára ötre redukálódott. A kert ápolására szolgáló berendezések a maguk több, mint harminc éves aggastyán korával bőven elavultak, „javításukra, és akár a fűnyíróba való üzemanyag megvásárlására is épphogy futja a napi költségvetésből, pótlásukról pedig még álmodni sem mernek.”

Az állatkertekre igen, az arborétumokra nem jut normatív állami támogatás

Dr. Borovics Attila, az ERTI Sárvári Kísérleti Állomás igazgatója szerint nem csak a Kámoni Arborétumnak akadnak a súlyos problémái a működtetéssel: ugyanilyen cipőben jár az ország többi híres gyűjteményes kertje, úgymint az ELTE Füvészkert, vagy a Vácrátóti Botanikuskert. E megállapítás ugyan nem vigasztalhat egyetlen lokálpatriótát sem, a finanszírozási struktúra megreformálásának jövőképe talán annál inkább, hiszen "nincsen olyan normatív támogatás az országban, ami egységes szempontrendszer szerint, hektárban vagy egyéb értékben kezelve az arborétumokat támogatná."

Egyelőre minden arborétum abban a szűk körben próbál pályázgatni, ahová szervezeti felépítése alapján éppen tartozik – a kámoni ennek megfelelően a Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium Állami Erdészeti Szolgálat által kezelt forrásaihoz folyamodhat elsősorban. Ámde hiába a pályázatkiírások, ha az elnyerhető pénzösszegekkel vajmi keveset lehet kezdeni, már ha a fenntartásról beszélünk.

"Tavaly a Kámoni Arborétum működtetésének fenntartására mindössze egymillió forintot nyertünk el, tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló forrás csekély. Beruházásra-fejlesztésre kaptunk négymilliót, ami jelentős, azonnal érzékelhető segítséget jelentett: padokban, szemetesekben, egy játszótérben és egy hosszabb útszakasz szegélyköveinek felújításában nyilvánult meg" – mondta el Borovics, aki szerint a város önkormányzata átlátja a súlyos viszonyokat, de 1997 óta nekik is csak évi kétmillió forintnyi támogatásra futja erejükből.

Komplett beruházás, európai nívóra emelés lehet az egyetlen kiugrási lehetőség?

A Környezetvédelmi Operatív Program 2007-es pályázatában való eredményes részvétel jelenthetne kitörési esélyt az arborétum számára a jelenlegi állapotokból. Már elkészült a Corvinus Egyetem által összeállított kertrekonstrukciós terv – ezt a Környezetvédelmi Bizottság anyagi támogatásával készíttetette az ERTI –, ami a természeti értékek felfedezésével kapcsolatos élményszerzés és az ehhez kapcsolódó turizmus pezsdítését tűzte ki alapcéljául, majdani fizikai megvalósítása 300 millió forintra tehető. Elodázhatatlan továbbá az öt arborétumi tó iszaptalanítása, rézsűinek (partszakaszainak) megerősítése, műtárgyainak újjávarázslása is, ami további 30-35 millió forintba kerül majd. "Ez a két beruházás elegendő lenne ahhoz, hogy egyetlen ugrással európai szintűvé emeljük az arborétumot” – vallja Dr. Borovics Attila.

„Az arborétum nem egy szűk kutatóbázis már, egyre inkább nyit a társadalom felé. Azokat a közt szolgáló funkciókat szeretnénk erősíteni, amikből később több bevételünk is bejön akár.” Jelen állás szerint a városvezetés egyértelműen kiáll a felvázolt tervek megvalósítása mellett, mi több, az érdek kölcsönös: az kísérleti állomás igazgatója szerint a remény valóra váltával a jegybevétel rövid időn belül megduplázódhatna, és az idegenforgalom is egyértelműen profitálhatna belőle, mert egy vendégszobányi idővel többet töltenének városunkban az emberek.

Hogy 2007-ben sikerül-e megnyerő pályázatot kiadni a kézből, alighanem ezen áll vagy bukik minden. Mi addig is legeltethetjük szemeinket a tündéri rododendronokon a mikroszkóppal alig észrevehető háromszáz forintért, és táplálhatjuk a reményt, hogy ebből még lesz valami – mondjuk nem is akármi.