Péntek délután kezdődött a múltidézés Körmenden. Vásári árusok, íjászok, busók vették birtokukba a Rába partját, nem kis ellenállásba ütközve a helyiekkel. A vízpartot magukénak tartó szúnyogok szüntelenül próbálták elvenni a jurtaállítók kedvét a hétvégi kitelepüléstől. Szerencsére a rendezvényről nem zárták ki a jelen nagy vívmányát, a szúnyogriasztót. Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy üzenjek a gyártóknak, a dögök a harmadik nap végére már immunissá váltak a spray-re.
Beigazolódott a tapasztaltabbak állítása, miszerint minél többen dolgozunk az ideiglenes hajlékon, a jurtán, annál tovább tart annak felállítása. De az eredmény mindenképpen kárpótolt. Kora estére gombaként nőttek ki a földből a sátrak, jurták, gyűltek a kíváncsiskodók, érdeklődők. Majd jött a pofon, ami kizökkentett a régmúlt hangulatából.
Magyar ünnep, nekem ez a két szó valami különös kalandot takart, ősi magyar hagyományok megismerését Már a jegyárak tanulmányozása közben gyanút fogtam, hogy elképzeléseim tévesek. A szombat esti koncertre a beugró 1920, míg a vasárnapira 1956 forintot kóstált. Tovább nőtt a gyanúm, mikor Vesszen Trianon felkiáltások csapták meg fülem. Az ízig-vérig hungarista fellépők sem elégedtek meg az amúgy is lázító dalszövegek mondanivalójával, egy-egy szünetben felszínre kerültek jelenünk politikusai is De az igazi illúzióromboló a szombati politikai beszédek sora volt. Miért kell egy ilyen remek kezdeményezést így elrontani?
A három nap kétségkívül leghangulatosabb eseménye a szombat délelőtti felvonulás volt. Néptáncosok, szekerek, busók és íjászok járták végig Körmend utcáit. Patacsattogás és kürt ébresztette a város lakóit. Az ünnepélyes megnyitót követően számtalan programmal kecsegtetett a délután. Néptáncok, dalok, magyar kutyabemutató, lovas- és íjászbemutatók egész sora színesítette a programot. Kuriózumnak számított a felvidéki íjászok és a helyiek csatája, melyet ezúttal a határon túliak nyertek. Esténként pedig a Kormorán a Kárpátia vagy az Ismerős arcok koncertjei szórakoztatták a nagyérdeműt. Míg napközben inkább az idősebb korosztály és családok jártak-keltek a vásári hangulatban, az estékre a fiatalság vette birtokába a Rába-partot. Jókedvük áldozata lett egy fiatal fa, de voltak olyanok is, akik nagytakarítást kezdeményeztek az éjszakában.
Summa summarum, a hagyományőrzés szép dolog, a politikát idekeverni nem volt jó ötlet, igaz a szúnyogok hada is negatívumként szerepelt, de ez utóbbi ellen tudtunk védekezni!