Séta a győri állatkertben

A nemrég született kisoroszlánok sok látogatót vonzanak.A kellemes kiránduló idő sok családot és gyermekcsoportot csalt ki a győri Xantus János állatkertbe.

A kellemes kiránduló idő sok családot és gyermekcsoportot csalt ki a győri Xantus János állatkertbe. A kölyköknek nagy élményt jelentett, hogy testközelből szemlélhettek meg olyan állatokat, amiket eddig csupán természetfilmekben láthattak. A kicsik nem is jöttek felkészületlenül, sokan hoztak magukkal sárgarépát vagy almát, de aki ezt elmulasztotta volna, a szülőkkel a standoknál állatcsemegét is vásároltathatott magának, helyesebben állatkedvenceinek. A legnépszerűbbek az állatkert legifjabb lakói, a kisoroszlánok voltak, legtöbben rájuk voltak kiváncsiak.

Győrött 1962-ben a Püspök-erdőben, az erdészeti fatelep mellett jött létre a vadaspark

Kezdeti célja az volt, hogy bemutassa a hazai nagyvadakat. Ezek között már barnamedve is szerepelt. A fejlesztéseknek a természet szabott határt, amikor az 1966-os árvíz elöntötte a fiatal kertet. Az akkori állatok egy része elpusztult, a többi állat pedig magánbirtokon kapott ideiglenes otthont. A katasztrófát követően a város megyei vezetői elhatározták, hogy Győrnek szüksége van egy biztonságos területen elhelyezkedő vadasparkra.

Május 1. Kultúrpark, hat hektáron

Az elhatározást hamarosan a terület kijelölése és az alapozó munkák, megkezdése követte. Ennek eredményeként a jelenlegi helyen, 1967 május 1-én a város átadta a Május 1. Kultúrpark hat hektáros területét. Három hektáros területen a vadaspark helyezkedett el. A cél továbbra sem változott: a hazai vadon élő , őshonos állatok bemutatása. A növekvő látogatói igény ösztönző hatására a vadaspark állatállományát egzotikus fajokkal bővítették, és így a vadaspark 1985-ben állatkertté alakult. Ezt követően 1988-ban egy Akvárium terráriumház létesült, ahol halakat és kétéltűeket mutattak be.

A következő időszakban a meglévő kifutók felújítása következett. A cél, kis területen minél több állat bemutatása volt. Ezt csak szűk, zsúfolt kifutókkal tudták megoldani. Az állatkert állatállománya nőtt, de a tartási körülményekben nem történt javulás, sőt romlás következett be. 1996-ban megkérdőjelezték az állatkert alkalmasságát. Akkoriban még nem lehetett tudni: megmarad-e a győri állatkert, vagy sem.

1997-ben vezetőváltás következett be. A vezetők pár évet kaptak arra, hogy bebizonyítsák: az állatkertre szükség van, és életre tudják kelteni a rohamosan romló zoo-t. A fiatalos lendületnek köszönhetően újra fejlődésnek indult az állatkert. Elsősorban csökkentették azon állatok számát, amelyeknek nem tudtak megfelelő tartáshelyet biztosítani. A megmaradt állatok kifutóit kezdetben a lehetőségekhez mérten megnagyobbították. Az utóbbi két évben a felújítások mellett már új kifutók is épültek. Sorra létesültek tágas, természetközeli kifutók az esztétikailag és műszakilag is leromlott kifutók helyett.

A tavalyi évben az állatkert elérkezett arra a pontra, hogy olyan fajokat is bemutasson , amelyek még soha nem voltak a győri állatkertben, sőt még más vidéki állatkertben sem találhatók meg. Ilyen volt a terráriumban kiállított mérges kígyó gyűjtemény és a kis kedvenc, a törpevíziló. 2000. novemberében pedig egy recés zsiráffal gazdagodott az intézmény. Az újonnan érkező állatokat már teljesen új és korszerű, az ő igényeiknek megfelelő kifutóval várják...

fotó: Lovagi Milán

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva . Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Galéria