Rendőrök zárták le szerdán délelőtt a szombathelyi vasútállomás előtti útszakaszt, hogy átmenő forgalomtól zavartalanul folyjon le az a ceremónia, amellyel Vörös Tibor főépítész átadta a felújított épületet Heinczinger Istvánnak. A MÁV általános vezérigazgató-helyettese helyi prominensek és érdeklődő újságírók gyűrűjében tartotta avatóbeszédét, leszögezvén: a szombathelyi létesítmény rekonstrukciója egy olyan folyamatba ágyazódik, amely lehetővé teszi, hogy a pályaudvaron elsősorban ne az üzemi szolgálat tagjai foglalják el a helyet, hanem az utas kényelmes kiszolgálása felé billenjen a mérleg.
Közeledvén a nyugati világvárosok utasközpontú modelljéhez
Példaként a müncheni, berlini és amszterdami állomásokat hozta fel: ezekből a vasút kivonult, és átadta funkcióját a város életritmusához alkalmazkodó kulturális, vagy egyéb más programokat nyújtó, kiszolgáló-szolgáltató hálózat részévé váló pályaudvarnak. Hogy majdan idáig is eljuthassunk, annak első lépése az az 1,1 milliárd forintból amibe Szombathely önkormányzata 100 millióval szállt be létrejött beruházás, mely hosszú időn keresztül elmaradt kötelezettsége volt a MÁV-nak.
Az elavult épületszerkezettől az életvédelmi kerítésig
Mint ismeretes, a naponta átlagosan húszezer fős utasforgalmat bonyolító szombathelyi vasútállomás műemlékké nyilvánított épületegyüttesének rehabilitációja 2002 májusában kezdődött el. Három évre rá zárult le a belső terek építészeti értékeinek helyreállítása, a mai követelményeknek megfelelő modernizáció erről a Nyugat is meggyőződött ez év márciusában, egy helyszíni bejárás alkalmával.
Ma már azt is látni, hogy megtörtént az 1901-ben felhúzott, impozáns építmény homlokzatának korhű visszaadása, létrejött az új szolgáltatásokat nyújtó ügyfélcentrum, teljes egészében kicserélték az elektromos hálózatokat, de kipofozott helyiségekben végezhetik eztán dolgukat a forgalomirányítók és a vasútőrök is. Ez év októberének végére datálják az épülethez kapcsolódó perontető és peronburkolat felújítását, illetve a vágányok mentén végignyúló életvédelmi kerítés felállítását is.
A Nyugat királynőjére felkerült a korona
Heinczinger István szerint a MÁV nem elégedhet meg annyival, hogy az utasokat biztonságosan eljuttatják A-ból B pontba, de a fejlődő közúthálózat és az erőre kapó Volán-társaságok által felfokozott versenyhelyzetben muszáj a kiszolgálás színvonalát is gyarapítani, pláne, hogy vészesen közelít a 2010-re várható liberálizáció a személyszállításban: az utas a MÁV-val először akkor találkozik, amikor belép az utasforgalmi épületbe, amikor találkozik azzal az emberi kapcsolattal, ahogy a jegyet megkapja, és utána száll csak fel a vonatra. Ha ez a benyomás negatív, még ha nem is annyira árérzékeny, de meg fogja gondolni, mire költi a pénzét.
Mielőtt még politikusaink kaptak volna egy-egy emlékezetes darabot az átvágandó nemzetiszínű szalagból, dr. Ipkovich György zárta az avatást egy csipetnyi közlekedési kronológiával: amikor alapítottak bennünket, szintén a közlekedési igény hozta létre ezt a települést, csak akkor még rigák, kvadrigák járták a világot, a századfordulón pedig a Nyugat Királynője cím elnyerésével a korona is felkerült egyúttal ez volt a vasútállomás épülete, amely most az előző ciklusban kormányzók kezdeményezésére, és az őket követők kiállásával nyert új küllemet.
Itt azonban nem ér véget a történet: Szombathelyen a szépség ragályos, és e gyönyörű épület elkészültével látszik csak, mennyi feladat vár még ránk a sínek felé fordulva, és a tér felé fordulva is. Hogy a királynő méltó maradjon nevéhez, maholnap az Éhen Gyula tér rendbetétele van soron.
