Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Egy kisváros nagy Képtára

Sokan emlékezhetnek még a téglajegyekre, amelyekkel a szombathelyi Képtárra gyűjtöttek. A hatalmas, jó adottságokkal rendelkező épület elkészült, de ahhoz, hogy igazán jelentős kiállítóhely legyen sok minden kell, főleg pénz.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Sokan emlékezhetnek még a téglajegyekre, amelyekkel a szombathelyi Képtárra gyűjtöttek. A hatalmas, jó adottságokkal rendelkező épület elkészült, de ahhoz, hogy igazán jelentős kiállítóhely legyen sok minden kell, főleg pénz.    

Hol van az egykori lelkesedés?

- Tizenöt évvel ezelőtt a Szombathelyi Képtár megnyitását nagy várakozások előzték meg. Az épület egyrészt egyéni befizetésekből, másrészt állami támogatásból jött létre. Emlékszem, téglajegyek lehetett vásárolni. - meséli Dr. Gálig Zoltán művészettörténész, a Szombathelyi Képtár újonnan kinevezett vezetője. - A Képtár létrejötte a nemrég elhunyt Dr Gonda György kiváló szervezőkézségének volt köszönhető, rengeteg szimpatizánst gyűjtött, sok embert megmozgatott annak érdekében, hogy a már meglévő hagyaték és gyűjtemény méltó helyre kerülhessen. A Képtárépítő Egyesület továbbra is működött, baráti kör formájában a mai napig támogatja az itt folyó munkát.

- A város lelkesedése azonban már nem a régi.

- Igaz, évek óta csökken a látogatóink száma, de ez nem helyi sajátosság, hanem országos tendencia. A rendszerváltás óta a kultúra iránti érdeklődés jelentősen megfogyatkozott. Utánanéztem, a Szombathelyi Képtár látogatottsága a lakosság arányában a budapesti kiállítóhelyek látogatottságával azonos.

- Számszerűen ez mit jelent?

- A lakosság számának a 10-15 százaléka a látogatói létszám. Azonban ne felejtsük, Pestnek sokkal jelentősebb az idegenforgalma. Az épület nagyságában egyedülálló, 2000 négyzetméter kiállítóterével magas szinten felel meg múzeumi, illetve időszaki kiállítóhely feladatának. Adottságait az európai Kunsthallékhoz lehet hasonlítani. Itthon, jellegében a pécsi, miskolci és székesfehérvári képtárhoz hasonló.

Kubista, expresszionista, futurista

- Milyen speciális feladatokat látnak el?

- Állandó gyűjteményünkben számos, a nemzetközi stílustendenciákhoz tartozó magyar alkotó munkái megtalálhatók, kubista, expresszionista, futurista szellemiségű képek, amelyeket a Nyolcak művészei készítettek. Köztük látható például Kassák Lajos, Tihanyi Lajos és Uitz Béla festményei és grafikái. Mi őrizzük Dési Huber István hagyatékának jelentős részét és a város szülöttének, Derkovits Gyulának számos alkotását is. A kortárs gyűjteményünkben megtalálhatók például Konkoly Gyula, Lakner László, Nádler István művei is. Országosan egyedülálló kortárs magyar és nemzetközi miniatűr textil gyűjteményünk van. Tehát, egyrészt múzeumként, másrészt viszont kortárs kiállítóhelyként működünk. Nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is tárlatokat szervezünk. Egyébként jelentős nemzetközi kapcsolatrendszerünk van, nemcsak Szombathelyen, hanem máshol is rendezünk kiállításokat.

- Bécs a képzőművészet egyik fellegvára, közelségét mennyi tudják kihasználni?

- Eddig nem tudtuk igazán hasznosítani. Állítottunk már ki bécsi művészeket, de inkább Graz-cal van élő kapcsolatunk. Bizonyos tekintetben regionális szerepet töltünk be. Bécs kilépést jelentene ebből a régióból, anyagi helyzetünk miatt azonban ez a nyitás nem szerepelhet a közeli célok között. Egyelőre csak azzal próbálkozunk, hogy az osztrák napilapokban is rendszeresen hírt adunk magunkról. Burgenland közelsége idegenforgalmi és kereskedelmi szempontból szerencsés, azonban a Képtár ettől nem lesz sokkal látogatottabb. A bevásárló-turistákat nem érdekli a helyi kultúra. Mi igazán a helyi közönségre számítunk, hiszek abban, hogy bizonyos intézkedések megtételével a Képtárt népszerűbbé és látogatottabbá tehetjük.

A vizuális nevelés válsága

- Van ennek realitása?

- Az tapasztalom, hogy a kultúra iránt mostanában újra növekszik az érdeklődés. Talán a képzőművészet területén is láthatunk majd egy pozitív elmozdulást. Budapesten már megnőtt a kortárs művészet ázsiója, az utóbbi időszakban bulvárszinten is foglakoznak a műtárgyakkal, a műkereskedelemmel, a lapok és a média rendszeresen hírt adnak az aukciókról. A közönség így érzékelheti, hogy olyan értéket állítunk ki, amiket mások milliókért vásárolnak meg. Nagy mértékben arra a közönségrétegre is számítok, akik ezután lehetnek tárlatlátogatók.

- A gyermekekre, diákokra?

- Igen, mivel a látogatóink mintegy fele eddig is belőlük állt. Azonban a hazai vizuális nevelés válságban van, kevés a tantárgy óraszáma, így viszonylag kevés diák jut el hozzánk. Hiába a közelség, csak főként az egy-két iskola hozza el rendszeresen a gyermekeket.

- Mit lehet tenni?

- Olyan programok összeállítását tervezzük, amelyekben a gyermekek a műalkotásokhoz kreatív módon, pedagógiai leleménnyel, esetleg dramatizált formában közelíthetnek. Aktívabban kellene besegítenünk a vizuális nevelésbe. Tervezzük, hogy felkeressük az iskolákat is, azonban egyelőre nincs olyan szakemberünk, aki ezeket a feladatokat elvégezhetné. Olyan múzeum-pedagógusra lenne szükségünk, aki képzőművész, vagy művészettörténész diploma mellett pedagógiai képzettséggel, vagy rátermettséggel is rendelkezik, aki csak erre a területre állna rá. A kapcsolatfelvétel mellett szponzorokat is keresnünk kell, sokkal rámenősebben, mint eddig.

- A felnőttek vizuális kultúrája is rendkívül szegényes.

- Őket kevésbé direkt formában lehetne idecsalogatni. Attól sem riadnék vissza, ha esetleg olyan eszközöket is bevetnénk, mint a nyerési lehetőségek. Mindehhez azonban két főállású művészettörténész kevés, nekünk a kiállítás-szervezés, rendezés, adatgyűjtés mellett alig jut másra időnk. A "hosszú éjszakák" hagyományát is tovább szeretnénk vinni, a társművészetek felé is nyitottak vagyunk, szívesen helyet adunk jazzkoncerteknek, és egyéb megmozdulásoknak is. A Bartók fesztiválban, nem anyagi haszon miatt, most már hagyományosan, minden évben részt veszünk.

Vidéki hely is lehet ismert

- Vidéki képtárként milyen szakmai figyelemre és elismertségre számíthatnak?

- Objektív tény, hogy országosan elismertek vagyunk, emellett nemzetközi szinten is jelen vagyunk. Rendszeresen szervezünk kiállításokat Budapesten, az itthoni tárlatainkról az országos média is gyakran beszámol. Rendeztünk már kiállítást Berlinben, Varsóban, ezeknek egyaránt nagy sajtóvisszhangja volt.

- Az irány marad, mint eddig: a progresszív kortárs képzőművészet?

- Igen, azonban lesznek változások. Kevesebb, viszont hosszabb ideig tartó kiállításokat tervezünk, és nagyobb teret kívánunk adni a helyi, Vas megyei művészeknek is.

- A Képtár előző igazgatója, Fabényi Júlia kétségbevonta annak a kategóriának a létét, hogy vasi művész. Azt vallotta, hogy az, aki megüti a mércét, kiállíthat, akár vasi, akár nem.

- Korunk éppen arról szól, hogy nincs mérce, nehéz meghúzni bármilyen minőségi vagy esztétikai limitet. Olyan értelemben persze van, hogy meg tudjuk különböztetni az alkotó, művészeti szándékot a giccstől. Úgy vélem, élnek a közelünkben olyan alkotók, akiket érdemes bemutatni. Szeptemberben megyei tárlatot tervezünk, amely reményeim szerint reális körképet ad majd a helyi művészekről. Nyitott műteremakciót tervezünk -ahol a közönség találkozhat az alkotókkal. Olyan tárlatmegnyitót, amely "műhelyhangulatot" áraszt és együttgondolkodásra késztet.

Mivel törhet ki egy képtár? 

- Vannak olyan vélekedések, hogy az alkotásokat a kiállítóterekből a szabadba, valóságosabb közegbe, a közönség elé kell vinni. Nemrég a városligeti tavon rendezett szoborkiállításnak óriási sikere volt. Tavunk nekünk is van...

- Jó ötletnek tartom ezeket a megmozdulásokat, ehhez azonban olyan csoportok, olyan erővonalak kellenek, aki így szeretnének bemutatkozni. Olyan kiállításokkal is fel szeretnénk rázni a közönséget, mint például egy plakátkiállítás, videoinstallációk bemutatása, amihez persze még nincs meg a technikai felszereltségünk, vagy akár egy divatrajz-tárlat. Olyan értékeket is szeretnénk bemutatni, amelyeket nem a hagyományos értelembe vett képzőművészeti alkotások hordoznak. Szerintem a művészet nemcsak egy alkotás, hanem egy kulturális eszmecsere is, közösségi létforma, katalizátor, aminek csak egy része maga a műalkotás.

- A Képtár csak kiállít vagy létre is hoz alkotásokat?

- Tematikus kiállításokat már eddig is rendeztünk, amikre meghívásos alapon lehet jelentkezni. Ilyen lett volna a tizedik születésnapunkra egy tortapályázat, a koncepció megvolt, de mégsem hirdettük meg, Magunk is létrehozunk műveket, például kiviteleztük Tót Endre egy munkáját, majd ő ezt a Képtárnak ajándékozta.

Mire elég a pénz?

-A tavalyi költségvetési időszakban a város és a megye a Képtár sorsáról sem tudott egyértelműen határozni. Most eldőltek a kérdések?

- Úgy tűnik, igen, a közös fenntartásról nemrég megállapodás született: Már tájékoztattak az összegről, a megye a fenntartáshoz szükséges összeg 75, a város 25 százalékát vállalta.

- Mire elég ez a pénz?

- Az állagmegóváshoz kevés, a fenntartáshoz elég. A szakmai munkához már kevés, a tárlatok megrendezését pályázati pénzekből teremtjük elő. Amikor kitaláljuk, megszervezzük a kiállítást, vakon dolgozunk, mert nem tudjuk, lesz- e majd pénzünk a kivitelezéshez.

- Tárgyak értékesítésével nem foglalkoznak? Jelentős plusz bevételeket hozhatna...

- Általában nem vehetők meg a nálunk kiállított képek. Ezek nem olyan jellegű alkotások, amiket a képcsarnokokban látni. Azok a tárgyak, amikre kereslet van, általában nem kerülnek hozzánk. Aukciókat azonban szeretnénk tartani.

- Cél?

- Szombathelyen senki sem kérdőjelezi meg létünk, azonban tovább kellene lépnünk, olyan hellyé kellene válnunk, ahová tudják, jó bejönni, mert érdekes dolgokat láthatnak.

Paizs

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Kultúra

Hirdetés