Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Alapít vagy beolvad - Négy út közül választhat a Berzsenyi Főiskola

Valóban egyetemmé válik a Berzsenyi Dániel Főiskola, vagy csak a cégtábláját festi át? Rövidesen döntenek, melyik egyetemhez csatlakoznak. De ki mit ajánl Szombathelynek?
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Nincs már olyan városvezetés, mely ne tűzte volna zászlajára a szombathelyi főiskola egyetemmé válásának ügyét, de igazságtalanság lenne csak a politikusokon számon kérni az eredménytelenséget.

Hiszen volt már kísérlet, integrációt terveztek a soproni székhelyű Nyugat-Magyarországi Egyetemmel, ezt leginkább az hiúsította meg, hogy a főiskola ragaszkodott önállóságához. Az egyetemi hálózathoz való csatlakozás – melynek élére a veszprémi Pannon Egyetem állt – pedig azért nem teljesült, mert a szövetséget a régió felsőoktatási intézményei nem fogadták el.

Négy menyasszony
A felsőoktatás gyökeres átalakulása világossá tette, hogy – többek között – a szombathelyi főiskola csak úgy marad életben, ha sikerül házasságot kötnie egy egyetemmel. Mert hiába a hatezer hallgató, hatszáz oktató és többmilliárdos vagyon, doktori iskolák nélkül és a tanárképzés drasztikus csökkentése mellett önállóan nincs jövője a Berzsenyinek.

A főiskola gazdasági bizottsága ősszel kereste fel csatlakozási szándékával a Dunántúl négy egyetemét: a veszprémi, a soproni, a pécsi és a győri intézmény egyaránt nyitottan és pozitívan fogadta a közeledést.
Mindezt a szombathelyi vezetés nemrégiben sajtótájékoztatón jelentette be, ahol az is kiderült, hogy a szenátus január 31.-én dönt, melyik egyetemmel folytatja a tárgyalásokat. A vezetés szűkszavúan úgy nyilatkozott, hogy mindegyik társulás kiváló lenne, s egyben a város és régió érdekeit is szolgálná.

Mit vár a város?
A sajtótájékoztatón Ipkovich György polgármester rangsorolt: a veszprémi és pécsi egyetem történelmi múltú, nagy intézmény, a szombathelyivel azonban inkább tartozik egy súlycsoportba a soproni és a győri. Hangsúlyozta, hogy a gazdaságilag egyre jobban fejlődő vasi megyeszékhely építene a győri Széchenyi egyetem műszaki képzésére, a kutató, fejlesztő munkájára, mint mondta, ilyen célra akár az orosz laktanya területét is biztosítaná a város.
A döntésbe mindemellett az önkormányzat nem szólhat bele, a kérdésben a szenátus határoz.

Nem beolvadni!
Információink szerint a szenátus egyetemekhez eljuttatott feltételei között szerepel, hogy a két intézmény egyesüljön – ne beolvadjon! – vagyis megszűnve egy új, közös egyetemet hozzanak létre. Valamint, hogy az új intézmény részben önállóan gazdálkodó szervként működjön, alapító okiratát és Szervezeti és Működési Szabályzatát közösen hozzák létre.
Ezek közül pedig az új egyetem létrehozása az a pont, mely leegyszerűsíti a döntést: amennyiben ehhez ragaszkodik a főiskola máris kettővel csökkent a kiszemelt egyetemek száma. (Marad Sopron és Veszprém.)

Győr: „nem cégtáblafestést akarunk”
A Széchenyi Egyetem fiatal az egyetemek sorában, s ez szemléletében, működésében is érezhető. Dinamikusan fejlődik, szigorúan takarékoskodik, ahol kell, megszüntet, ahol érdemes épít. Költségvetésének felét maga teremti elő, s miután – egyedüliként az országban – nem vágott bele a PPP programba, hitele sincs.

Az intézmény 15 éven át dolgozott azért, hogy egyetemmé válhasson, nem csoda, hogy nem kezdené újra. (Arról nem beszélve, hogy ezt a szilárd társadalmi-gazdasági támogatói háttér sem engedné) Szekeres Tamás rektor határozottan jelenti ki, a Széchenyi nem szűnik meg, ám a Berzsenyi Főiskola megőrizhetné a költő nevét az egyetem régiós képzési centrumaként, s megtarthatná gazdasági önállóságát is.

A vezető kétpólusú egyetemről beszél, melynek megszületéséből nem csak az intézmények, hanem a megyeszékhelyek is profitálnának. Győr, mint a Pólus Program egyik városa valószínűleg nem kevés pénzt pumpálna a szombathelyi központba.

„Két jelentős gazdasági potenciállal rendelkező város, s mindkettő jelentős szellemi háttérrel is bír. Gyümölcsöző lehetne a kapcsolat, s oldaná a régióközpont szította ellentéteket is. Mindkét település érdeke, hogy tanár- és műszaki képzése egyaránt legyen, közösen szélesíthetnénk a kínálatot, és mi a mesterképzésben segítenénk a főiskolát. Változtatni azonban ott is kell, helyettük nem doktorálhatunk, habilitálhatunk. Csak cégtáblafestésre nem vagyunk hajlandók”

A rektor kérdésünkre elárulta, érzése szerint a Berzsenyi nem Győrt fogja választani: „Mi a valóságban élünk, nálunk első a fejlesztés. Számos szervezeti átalakuláson, racionalizáláson vagyunk már túl, ez a fajta politika – még ha sikeres is – rémisztő lehet. Az együttműködést azonban a döntéstől függetlenül szeretnénk tovább folytatni a Berzsenyi Főiskolával.”

Milliók forognak kockán
Makacsságával egyébként sokat veszthet a szombathelyi intézmény, hisz a regionális programok sok százmilliós pályázatain csak azok az egyetemek indulnak eséllyel, amelyek egy régióból érkeznek.
A Széchenyi vagy a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel való házasságnak ilyen vetületei is vannak. A soproni egyetem rektorának, Faragó Sándornak azonban hiába tettük fel kérdéseinket, álláspontjukat és véleményüket csakis a döntés után osztja meg velünk.

Pécs: „a nevünk védett érték”
„Természetesen adódó szövetség, melyek történelmi gyökerei vannak” – így jellemzi a lehetőséget a Pécsi Tudományegyetem rektora dr. Lénárd László. Történelmi, hiszen a szombathelyi főiskola a pécsi intézmény karaként indult, s természetesen adódó, hiszen a pécsieknek már több képzési központja is van a vasi megyeszékhelyen, a Berzsenyivel pedig eddig is volt tudományos kapcsolatuk.

Az ország legnagyobb egyeteme, mely tíz karral büszkélkedhet és öt városban is jelen van szintén nyitott a csatlakozásra. A rektor biztos abban, hogy kölcsönös előnyökön alapuló együttműködést építhetnének ki egymással: a Berzsenyi megőrizhetné gazdasági önállóságát, az egyetem 20 doktori iskolája továbblépési lehetőséget jelentene a szombathelyi diákok, oktatók számára, képzési kínálata pedig a piaci viszonyokat is figyelembe véve bővülne.

Így például német nyelvi gyógytornász szakot indíthatnának, az ilyen szakemberek iránt egyre nagyobb a kereslet Burgenlandban. Lénárd László elárulja, az egyetlen kritikus pont náluk is az egyesülés.
„Európa Kulturális Fővárosa lesz 2010-ben Pécs. Ebben a városban sok más mellett az egyetem neve is védett érték, a megszűnést és újjákeresztelést nem tudjuk vállalni. Így maradhatna az a másik megoldás, melyet ebben az esetben a felsőoktatási törvény kínál: a beolvadás.”

Veszprém: „elfogadjuk, támogatjuk, elkötelezzük magunkat”
A Pannon Egyetem szenátusa január 15.-én tárgyalta a csatlakozás ügyét. A 27 tagú testület döntése egyhangú volt. Prof. Dr. Gadányi Károly rektor kérdéseire rövid válasz érkezik majd.

E szerint: a Pannon Egyetem nyitott az egyesülési tárgyalások megindítására és új intézmény létrehozására. Elfogadja, hogy közösen készítik el az új intézmény okiratait, támogatja, hogy a szombathelyi regionális centrum önállóan gazdálkodjon, s amennyiben a tárgyalások szükségesség teszik, támogatják a Felsőoktatási Törvény módosításainak kezdeményezését is. Ráadásul elkötelezi magát, hogy az új felsőoktatási intézmény 2008. augusztus 1.-én megkezdi működését.

A bizonyítványt már töltik
Még néhány napig fontolgathatja a szombathelyi szenátus, melyik arát válassza. A döntés mindenesetre megmutatja, milyen talárosok irányítják a főiskolát. A hosszú távú célok érdekében kompromisszumokat is vállaló testület, avagy a beolvasztást – vélhetően személyes okokból – mindenképpen elvető tanács. Az azonban tény, hogy hosszú időnek kell még eltelnie, míg –így vagy úgy - valóban egyetemmé válik a Berzsenyi. Leghamarabb jövő ősszel avathat az intézmény egyetemi gólyákat.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Kultúra

Hirdetés