A Válasz Online írja, hogy az orvoshiány évek óta óriási nehézségeket okoz az alapellátásban. Magyarországon minden tizedik praxisban helyettesítő orvos dolgozik, a kép pedig évről évre, és most már hónapról hónapra romlik.
Idézik a GKI Gazdaságkutató Zrt. tájékoztatását is, mely szerint szeptember 1-jén 687 betöltetlen háziorvosi praxis volt, a számuk január óta országosan 6 százalékkal, a fővárosban 23 százalékkal nőtt. A tartósan, legalább fél éve betöltetlen háziorvosi állások elsősorban a kistelepüléseken találhatók, a 457 érintett körzet közül 325 van ötezer lakosnál kisebb faluban vagy városkában.
Mint írják, a probléma súlyával az egészségügyi kormányzat is tisztában van, a helyzetet azonban rendvédelmi stílusban: utasítással és központosítással próbálják kezelni. A belügyi tárca a rendszerváltás óta nem látott mértékben alakítaná át az ellátási rendszert: Az elképzelés lényege, hogy meghatároznák, praxisonként mekkora az optimális ellátotti szám, és ennek megfelelően újrarajzolnák a körzeteket.
A kormány a problémát és a praxisok „gazdaságtalan működését” úgy próbálná orvosolni, hogy az ellátórendszer egészét elvennék az önkormányzatoktól és újra rajzolnák a körzethatárokat. Azokat a rendelőket, ahol nincs meg az 1200 fős ellátotti szám sem, más, nagyobb forgalmú körzetekbe olvasztanák be a lap szerint.
A portál becslése szerint az 1200 beteget kevesebbet kezelő háziorvosokból 2482 van, vagyis a 6500 hazai körzetnek közel 40 százaléka ilyen. A Válasz Online, optimista becsléssel a gyermekorvosi rendelőket kihagyta a megszüntetendő praxisok közül, remélve, hogy a kabinet esetükben más szempontokat is figyelembe vesz, nem csak a kihasználtsági mutatókat. Így csak a felnőtt és vegyes ellátást nyújtó körzeteket vették figyelembe – de így is 1650 veszélyeztetett praxist találtak.
A tíz leginkább érintett megye a veszélyeztetett praxisok aránya alapján:
Baranya 40,4 százalék
Nógrád 39,4 százalék
Békés 36,7 százalék
Somogy 35,4 százalék
Tolna 35,0 százalék
Borsod-Abaúj-Zemplén 34,0 százalék
Vas 33,1 százalék
Jász-Nagykun-Szolnok 31,2 százalék
Bács-Kiskun 29,5 százalék
Csongrád-Csanád 29,2 százalék
A lap számításai szerint az összevonások az 500 fő alatti helyek praxisainak 80 százalékát, az 500-1000 fős falvaknak pedig 66 százalékát érintenék.
