Tudták, hogy hó nélkül is lehet síugrani?

Nem egyszerű feladat meglelni a pályát. Gondosan követvén az instrukciókat is, könnyedén elmegyünk mellette, hiszen cseppet sem különbözik más telkektől a hegyen. Kerítés, kapu és még egy domb ráadásnak (ami a sánc vége), el is takarja szemünk elől.
Útbaigazításunk: tehát Kőszegen a Temető utcán kell kifelé menni, a Szabó-hegy felé, de nem kell elhajtani a Szabó hegyi elágazóig, hanem azelőtt lesz egy földes út balra. Ezen az úton kb. 100 méter után jobbra lesz az említett kapu és domb.

Előbb fociznak, aztán ugranak csak
A Kőszegi Sportegyesület síugrószakosztálya immáron 43 éve működik, jelenleg 42 taggal, akik heti háromszor csatolhatják fel a síléceket. A hétfői, szerdai és pénteki edzések délután 5-kor kezdődnek. A másfélórás tréningen a bemelegítés a népszerűbb sporttal, a focival indul. Aztán mindenki a raktárként és öltözőként funkcionáló kis házhoz rohan, ahol átöltöznek a sígúnyába. A műanyag pályán használt felszerelés semmiben sem különbözik a havasok sícuccától. A sílécért nem kell bérleti díjat fizetni. A felszerelést nagy többségében az osztrákoktól kapták a kőszegi síugrók, de akadnak vásárolt lécek is. A szakosztály versenyzői a legmodernebb felszerelést tudhatják magukénak.

Még jó, hogy hó nélkül is működik
A pályán jelenleg három sánc várja a síugrókat: K-10, K-20, K-30. A számok itt métert jelentenek, így a legkisebb sánc 10 méteres, a leghosszabb 30. A távlati tervekben szerepel egy 60 méteres sánc építése is, de egyelőre erre nincs anyagi fedezet. A sáncot spéci műanyag borítja, melyet szintén a sógoroktól kaptak a síugrók. Persze ahhoz, hogy ez csússzon, még öntözni is kell. Külföldön ez automata, itt az edző egy slaggal locsolja, míg a sportolók fociznak. Télen rács kerül a műanyagra és arra a hó. (Sajnos ez az elmúlt években hiánycikk volt.)