Nem indult zökkenőmentesen a XI. Szombathelyi Tavaszi Fesztivál nyitóhangversenye. A Bartók Termet kétharmad részben megtöltő közönség között feltűnően sok volt a külföldi vendég. Ők bizonyára vajmi keveset értettek abból, amikor a zenekar elé kipattant Horváth László igazgató...
Bartók nem volt se nacionalista, se soviniszta...
Megtudhattuk tőle, hogy Bartók Béla 120 éve született, nem volt se nacionalista, se soviniszta, egyszerűen csak magyar. A hallgatóság távol-keleti csoportjának tagjai akkor is udvariasan mosolyogtak, amikor a direktori szólamokat követően szinte kézzel fogható zavar támadt a hangversenyteremben. Az igazgató ugyanis elmulasztotta bejelenteni a programban is jelzett polgármesteri köszöntőt. Valljuk be: ez majdnem akkora baki, mint amikor mondjuk egy nagykövetet mulasztanak el név szerint köszönteni.
"Bocsánat polgármester úr"
Egy rendkívül kínos perc telt el így, majd Szabó Gábor tétován fölvette a "beszédet mondok" pozíciót. Az igazat megvallva ezt a helyzetet kivételesen jól oldotta meg. A Szent Mártonnal, millenniummal és mérföldkövekkel telepakolt, előre megírt érdektelen köszöntőt egy természetes, spontán, mégis teljesen korrekt mondattal indította, amelyben az igazgató Bartóktól való extatikus elragadtatásának rovására írta a mulasztást. Az időközben a karzat magasságába emelkedett direktor végül a lent ülő hallgatóság feje fölött egy laza "bocsánat polgármester úr" kiáltással tetézte szerencsétlen produkcióját.
Ami a nyitóhangverseny zenei részét illeti, semmi okunk nem lehet a fanyalgásra. A szimfonikusok sokadszor bizonyították, hogy ha akarnak, képesek megbirkózni a legnehezebb feladattal is. Bartók II. hegedűversenye nemcsak a legmagasabb szintű technikai tudást követeli meg előadójától, de az elmélyült gondolkodást, a belső érettséget, az élettapasztalatok sokrétűségét is. Egy fiatal előadóművész koránál fogva ez utóbbiakkal nyilván csak korlátozottan rendelkezhet. A szép szólista, Ábrahám Márta játékát éppen az tette felemelővé, hogy nemcsak "ledarálta" a darabot, de képes volt hitelesen közvetíteni Bartók hegedűversenyét..
Jó koncert, nagy sikerrel
A siker nem maradt el. A többször visszahívott hegedűművésznő ráadásként egy Bach partitából adott elő, aminek során nem volt szüksége szerepjátékra. Ekkor mutathatta meg igazán önmagát.
A szünet után bemutatott Concerto zenekarra - hozzáértők szerint - a zenetörténet egyik legnehezebben játszható darabja. Bartók e művét már Amerikában komponálta. Izaki Masahiro a szokásos eleganciával dirigált s a zenekar minden részében kitett magáért.
A negyedik tételben Bartók zenei közhelyeket ironizál. Ennél a résznél bökte oldalba egy testes osztrák hölgy bóbiskoló férjurát. Volt valami báj abban az összekacsintásban, ahogy egymásra néztek a harsány rézfúvósok hangjai közben. Mintha egy pillanatra otthon érezték volna magukat Szombathelyen.
Bartók összehozza a kultúrákat, összehozza az embereket egymással. A szimfonikusok igazgatójának végül mégis csak igaza lett. Ez az este úgy volt a miénk, hogy kizárólag a 120 éve született Bartók Béláról szólt.
A. Timon
