Az évtizedek óta követett gyakorlatának megváltoztatásával tulajdonképpen a hatályos jogszabályok szerint jár el a rendőrség mostantól. A mérésügyről szóló törvény ide vonatkozó fejezetének „a hitelesített mérőeszközök használatáról szóló” bekezdése szerint ugyanis „a hitelesített mérőeszközt – az ellenkezője bizonyításáig – úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája”. Ennek ellenére régóta „hozzáadott” valamennyit a traffipaxok által kiírt sebességadathoz a rendszer. A traffipaxok hibahatárának hívott eltérés 100 km/órás sebességig 3 km/óra volt, míg felette 3 százalékos eltérést toleráltak. Ez azt jelenti, hogy valójában nem 50 vagy 60 km/óra, hanem 53, 63, 93 km/óra volt a megengedett sebesség.
Sokkal nagyobb gyorshajtás is megúszható azon szakaszokon, ahol a szabályszegést követően nem állították meg az autóst és az objektív felelősség elve alapján bírságoltak. í gy akár 150-es tempó mellett sem kaptak bírságot a sztrádán száguldó járművezetők (a 130-as korlátozás ellenére), mert például 154-re volt állítva a műszer.
A gyorshajtás büntetése
Az előírt sebességhatárt átlépő közlekedést kétféleképpen szankcionálják Magyarországon. Helyszíni vagy közigazgatási bírsággal. Előbbi érvényes a kisebb sebességhatár átlépésekre, ezt alkalmazzák általában akkor, amikor megállításos sebesség-ellenőrzést végeznek, főként városon belül. A nagyobb sebességhatár átlépések esetén (100 km/óra alatt+15 km/óra, 100 km/óra felett plusz 20 km/óra) közigazgatási bírságot szabnak ki az objektív felelősség elve alapján. Utóbbinál nem feltétlenül az autót vezető gyorshajtó fizet, mert a szabályozás az üzembentartót tartja felelősnek, így rá szabja ki a minimum 30.000, maximum 300.000 forintos bírságot.
Az Országos Rendőr-Főkapitányság megerősítette, hogy a mérőeszköz által adott érték további korrekció nélkül veendő figyelembe. Szükséges kiemelni továbbá, hogy ez az álláspont igazolódik a bírói gyakorlatban, illetve a szintén kötelező hitelesítésű mérőeszközök közé tartozó légzési alkoholmérők használatához kapcsolódó gyakorlat is ezt a jogi megalapozottságot erősíti.
Mint írják, emberemlékezet óta a gyorshajtást nevezik meg a legfőbb balesetokozónak az ORFK statisztikái, a rendőrség – és a trafiboxokat rendelő önkormányzatok is – a közlekedésbiztonság javítása érdekében használják a sebességmérőket. Eközben sokak által hangoztatott vélemény az is, hogy leginkább az állam várja el a többmilliárdos bírságbevételt a rendőröktől.
Tavaly összesen 14 679 személysérüléses közlekedési baleset történt az országban (vagyis átlagosan napi 40), míg összesen 621 637 darab gyorshajtást rögzítettek az eddigi traffipaxok, a ráhagyás használata mellett (ami napi 1703 bírság átlagosan). Kérdés, hogy javítja-e, és milyen mértékben a közlekedésbiztonságot a szigorúbb bírságolás és az új sebességmérők. Ami biztosnak tűnik: az év második felében könnyebb lesz büntetést kapni.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
