300 évvel ezelőtt született Franz Anton Maulbertsch, aki többek között a szombathelyi Püspöki Palota freskóit és a székesegyház freskóterveit is elkészítette. Ezt azonban a halála miatt már nem tudta megvalósítani. A művész falfestményeivel és freskóival az egykori Habsburg Birodalom számos helyszínén találkozunk. Mintegy négy évtizedes magyarországi munkássága a legjelentősebb hazai barokk (és rokokó) freskófestővé avatta.
Maulbertsch, akit ma is számtalan városban csodálhatunk
A művész születésnek évfordulójára ünnepséget szerveztek a Püspöki Palotában, ahol Tar György restaurátor - aki már régóta dolgozik a szombathelyi freskókon, erről podcastunkben is mesélt 
Tudta, hogy a világ legdrágább festéke az ultramarinkék volt? Michelangelo pedig nem is festette fekve a Sixtus-kápolnát? 2020. December 01. 14:10 - beszélt Maulbertsch életéről.
Mi indította el Maulbertch karrierjét? Miután véget ért az osztrák-török háború, Bécs ostroma, a Habsburg Birodalom nyugalmasabb állapotba került. Elkezdődött Bécsben az a töretlen művészi fejlődés, ami a mai napi tart. A Bécsi Művészeti Akadémiát francia mintára alapították, Maulbertch is ide járt. Nagy hatással volt rá Paul Troger, aki az akadémián 1742-ben tűnt fel, majd rektora lett. Egyenstílust vezetett be, a következő festőgeneráció pedig eszerint dolgozott. Maulbertsch is a hatása alá került.
Élete végére művészete nagy átalakuláson ment keresztül. Eleinte élénk színeket használt, érzelemdúsan festett. Később, amit a Püspöki Palota mennyezetén is látunk nyugodtabb, higgadtabb visszafogottabb lett.
1952-ben kapta meg legjelentősebb megbízását, a bécsi piarista templom freskóit. Aztán jöttek a magyarországi munkák, többek között a sümegi plébániatemplom freskói. Elkezdődött a sikeres kibontakozás, kiteljesedés időszaka és Mária Terézia is felfigyelt rá. Több kastélyra és a pozsonyi királyi palotára is kapott megbízást. Székesfehérváron a karmeliták templomát festette ki. Sajnos mindebből több munkája megsemmisült már.
II. József elűzte, Szily János befogadta
Mária Terézia halála után fordulat következett. Fia, II. József nem szerette a barokk, rokokó művészetet, a katolikusság művészetét. Ahogy tudta oszlatta a katolikus egyházat, az egyházi művészet visszaszorult. Magyarországra ez a rombolás annyira már nem ért el, ezért is tudott itt munkákat vállalni. Szily János legfőbb tanácsadója lett művészeti kérdésekben Maulbertch, így kaphatta meg szombathelyi megbízatásait is, de Győrben, Kalocsán, Egerben, Pápán is alkotott.
Nem csak Michelangelót, Maulbertschet is érdemes másolni
Az évfordulóra a Szombathelyi Művészeti Szakgimnázium diákjai készítettek egy kiállítás a palota dísztermében - amelynek még tart a felújítása. A diákok az elmúlt időszakban tanulmányozták Maulbertsch műveit és ennek nyomán elkészítették saját alkotásaikat.
Szántó István festőművész, a Művészeti Szakgimnázium és az ELTE Savaria Egyetemi Központ oktatója elmondta, a festészeti gyakorlaton mindig kell a diákoknak műtárgy másolatokat készíteni. Eddig Michelangelót másolták, de most kiderült, Maulbertschet is érdemes. Sokat tanulhattak az ecsetkezelésről, színhasználatról, magáról a murális művészetről, közben pedig belevihették saját kreativitásukat. (A murális művészet a képzőművészetnek az az ága, mely közvetlenül fal, mennyezet, vagy más állandó építészeti felület díszítését szolgálja.)
Van, aki képrestaurátor szeretne lenni
Nemcsak festőszakosok, hanem ötvösök, grafikusok, szobrászok is részt vettek a munkák készítésben, kilencedik és tizenegyedik osztályosok. Heitler Dávidot például vonzza a restaurátori pálya.
Gyimesi Petra is beszélt két kiállított olajfestményéről. Először a Krisztus keresztre feszítése című kép kicsinyített másolatát készítette el, érdekessége, hogy Maulbertch több festőtől merített hozzá ihletet és az, hogy a bal alsó sarokban fejeződik be a kereszt, ami ezt még személyesebbé teszi, a képet szemlélő embert is beleveszi a történésekbe, ahogy nézzük, olyan mintha mi is ott volnánk Krisztus keresztre feszítésének helyszínén. A másik alkotás egy részlet a Szent család című képből. Az egyik kép tegnap készült el, még száradt a megnyitó ideje alatt.
A tudomány kevés, kell a művészet is...
Székely János katolikus megyéspüspök is köszöntötte a diákokat. Elmondta, gyakran úgy tűnik világunk esik szét, rohan a pusztulásba. Az emberiség képtelen lelassítani, belátni, hogy egy véges bolygón végtelen mennyiségű fejlődés nem létezik. Önmagát pusztítja el. Ennek megállítására a tudomány kevés, hiába kiált, hogy a probléma óriási. Kell neki két másik segítő, a művészet is a hit. A három együtt tud a világ prófétája lenni.
Azt kívánta a diákoknak, legyenek az emberiségnek a prófétái, akik arról akarnak szólni, mit jelent embernek lenni, mi az élet célja, oka, távlata. A kiállításmegnyitó után a nap előadásokkal folytatódott.
