Van egy mozi, a Tigris és sárkány, amihez hasonlót, ha akarjuk, már sokat, ha nem, akkor csak keveset láttunk. A távol-keleti filmipar tömegtermékei ritkán gyűrűznek idáig, Bruce Lee és néhány Jackie Chan a nagy átlag. Hongkongból Vong Kar-vaj küld időként helyzetjelentést, egyébként a kínai vagy tajvani film leginkább videokazettán, a Józsefvárosi piac kínálatában szerepel.
Persze a császárság korának zárt, egzotikus világa Hollywoodot nemegyszer ejtette már kísértésbe, rendre ott is megszülettek az Utolsó császárok. A téma kimeríthetetlen, azonban Amerika idővel a keleti filmtermelők tudását is elirigyelte. A nyugati mozgókép-ipar úgy nyeli a jobbnál jobb keleti rendezőket, mint egykor, a hőskorszakban a kelet-európai filmeseket. Már jó ideje ott munkálkodik John Woo, elkészült a csoda, az Álarc. Az új titán Ang Lee, aki a Tigris és sárkány előtt a romantikus melodrámákkal, többek között az Értelem és érzelemmel bizonyított.
Manapság az akciófilm kelléktárában, ha nem egy izomtorony a hős, aki csak tank módjára képes a helyváltoztatásra, biztosan szerepel egy-egy látványos a távol-keleti elem. A Mátrix harcait Jüen Vo Ping tervezte, aki most a Tigris és Sárkányt is koreografálta. A film egyébként globális vállalkozás, dramaturgiájában és rendezésében amerikai akció-mese, az íze azonban kínai. A színészek annyira keletiek vagy félvérek, hogy a fehér ember szemének szépnek és egzotikusnak tűnjenek. Nagy európai könnyekkel, bőséges romantikával, csöppnyi vallással és misztikával. A fantasy- akciók keleti gonddal kimunkáltak, Mátrixot felülmúló technikai tökélyek: a csoda-harcosok nem ismerik a gravitációt, repülnek, aztán, ha muszáj, egy lengő falevélen landolnak.
A történet azonban érdekesebb annál, mintsem hogy azt feltételezzük, ezt is valamely hollywoodi forgatókönyv-team dolgozta ki. A mese eredeti, egy, az 1900-as években írt négykötetes kínai könyv második része. Hősei a vuhsziák, akik a harcművészet mesterei. A legnagyobb Lee (Li), a nemes, ábrándos tekintetű, kemény kezű bölcsülő harcos egy nap megundorodik a vértől, és leadja nagyerejű-kardját a pekingi úrnak.
Tündérszép Li-lonka szintén ügyes harcos, ám a boszorkány, aki szintén feketeöves, szellemi fogságban tartja őt. Az ifjú leányzó ellopja hát a zöld csodafegyvert és elindul világgá. Ezt azonban sem a nagy Lee, sem annak plátói kedvese, az idősb tündér nem engedheti. Lesz üldözés, kettős szerelem, románc, jó és rossz halál. És bár a film korántsem egy szokványos hollywoodi alkotás, az idén mégis több Oscarral jutalmazták.
ps
A filmet május 9-éig nézhetik meg Szombathelyen
További filmkritikáink:
