Sztálingrád ezúttal nyugati szemszögből: sztárcsinálás orosz módra, háború, szerelem, homloklövés, a gonosz Ed Harris még Vászkát is fellógatja.
A kimeríthetetlennek tűnő orosz háborús legendatárból a Zajcev nevű mesterlövész lett előrángatva - ezúttal nem szocreálban, hanem hollywoodi alapon, bár néha nagy különbség nincs a két feldolgozás között.
A szibériai pásztorfiú egyike volt a sztálingrádi ászoknak, a kommunista munkaverseny "Irtsuk ki a nácikat" fejezetében élenjáró módon végezte ki a németeket. Akit érdekel a mesterlövész valódi története, Antony Beevor Sztálingrád című kötetében talál néhány oldalt róla. Létező figuráról van szó, aki 1942. november hetedikére százhetven fasisztát vállalt be, de csak százhatvankilenc jött össze. Valóságos mozgalom indult el ténykedése nyomán, a háborús sztahanovistákat messzemenőkig kihasználó szovjet propaganda hőst faragott belőle - talán ez fogta meg a szintén hősökben utazó nyugati készítőket. Zajcev később upgrade-dolta magát, a puskáról áttért a páncéltörő ágyúra: a lövegre szerelt távcsővel vadászott bunkerekre.
A történetben voltaképpen a legtréfásabb, hogy az egykori fikciót fejlesztették tovább: Zajcev állítólag oly kiválóan lövöldözte a németeket, hogy azok elhozták az ő sztárlövészüket, a párbajt az oroszok szerint Zajcev nyerte, amit mi sem bizonyít jobban, hogy a germán puskás távcsöve ott díszeleg a múzeumban.
A némiképp kócos alapsztoriból kissé fésületlen film született. Meglehetősen felületesen ábrázolják, hogy az alapjáraton pszichopata Sztálin miféle rendszert kényszeríttet az oroszokra. Ami csak azért gond, mert a néző a szovjet oldalról ismerkedik meg a sztálingrádi őrülettel, és egy idő után olyan benyomása lesz, hogy a Vörös Hadsereg egészen elviselhető alakulat volt. Ez persze nem egészen igaz, viszonylag kevés hadseregben végeztek ki ennyi embert árulásért, és másutt nem nagyon tisztították úgy az aknamezőket, hogy áthajtották rajta a gyalogságot, illetőleg a hátrálókra viszonylag ritkán tüzeltek saját embereik.
Azonfelül a filmből nem derül ki, hogy miért sikerült az oroszoknak megtartani a várost, holott a főhadásznak számító Sztálin legalább annyit bénázott, mint a szintén műkedvelő Hitler. (Mindez igen finom megfogalmazása annak, hogy két kisstílű elmebeteg miatt millióknak kellett meghalniuk.)
Így aztán Sztálingrád voltaképpen másodlagos, Zajcev elvtárs és a német sztárlövész
halálos párbajt vív, a díszlet, a történelmi háttér voltaképpen tökmindegy, a lényeg, hogy a Jó lelövi a Rosszat, tiszta western, a háttérben pedig szerencsétlenül lóg a levegőben az orosz tinédzser, aki mégsem lesz áruló.
Azaz: a témában jóval több volt, de úgy tűnik, benne is ragadt, mint egy döglött töltény a csőben. Amúgy gyengébb idegzetűknek nem ajánlott, a fejlövések száma elég terjedelmes, huszadik percben már a fővilágosítót is kilövik a stáblistáról.
(Krámer)
Ellenség a kapuknál
Színes, feliratos, amerikai film
rendező:
Jean-JacquesAnnaud
szereplők:
Joseph Fiennes
Ed Harris
Jude Law
Rachel Weisz
Bob Hoskins
Ron Pearlman
operatőr:
Robert Fraisse
forgatókönyv:
Jean-Jacques Annaud
Alain Godard
zeneszerző:
James Horner
A filmet mától május 16-ig játssza a Savaria Mozi
További filmkritikáink:
