Egy önkormányzati csúcsvezető, akinek havi bére duplája a polgármesterének. ­ Kovács Előd, a SZOVA Zrt. vezérigazgatója

Úgy értékeli, hogy a Haladásnál elért sikerek vezettek oda, hogy egy önkormányzati cég vezetője lett?
Azt gondolom, hogy nagy mértékben hozzájárultak ehhez. A Haladással egy időben volt egy átfedés is, amikor tulajdonképpen az igazgatói munkára készültem, és igazgatóhelyettesként a Házkezelési Kft-nél voltam fél évet. A vezérigazgatói kinevezésemet követően aztán lemondtam a Haladás ügyvezetői posztjáról, ott elnökségi tag maradtam.

A kinevezése időszakában több kritika is érte, főként a végzettsége miatt. Az ellenzék szerint egy bölcsész nem alkalmas egy nagy gazdasági társaság vezetésére.
Ezzel tulajdonképpen részben egyetértek, jórészt viszont nem. Úgy gondolom, a végzettség nem feltétlenül határoz meg egy embert, egy felsővezetőt. Az ellenzék részéről több olyan ember szájából hangzottak el hasonló vélemények, akik jelenleg nem rendelkeznek felsőfokú végzettséggel. Egy embert nem csak a végzettsége határoz meg. Én ugyanúgy tisztelek egy alap-középfokú végzettségű embert mint egy felsőfokút, ha emberileg és/vagy a munkában kiemelkedik. Német bölcsész, angol nyelvtanár szakon végeztem, emellett marketing menedzseri végzettségem van, Európa-tanulmányok tanfolyamot végeztem, illetve ingatlanbecslő és közvetítő képzettséggel rendelkezem.

1999 óta a gazdasági életben tevékenykedem, két évet Írországban töltöttem, ott végeztem el a marketing menedzseri tanfolyamot. Utána pedig több cég ügyvezetését láttam el Szombathelyen, ezek saját cégek voltak. Aztán egy 230 főt foglalkoztató tajvani tulajdonú társasághoz kerültem, itt fél év után a hét fős menedzsment tagja lettem, tehát nagyon gyorsan kiemeltek a felsővezetői szintre. A végzettségem ellenére a gazdaságban mindig is közép- és felsővezetőként dolgoztam.

Havi bére duplája a polgármester illetménynek

Bruttó 800 ezer forintban határozta meg a havi bérét a közgyűlés, ami a duplája a polgármester illetményének. Ipkovich György azt mondta, majd az eredmények fogják igazolni a magas fizetést. Mennyire természetes ez a bér a csúcsvezetői szinten?
Egyetértek a polgármester úrral, valóban az eredmények kell, hogy igazoljanak. Kapcsolódnék az előző témához, azt, hogy alkalmas vagyok erre a feladatra, már az ez évi üzleti beszámoló és a jövő évi üzleti tervünk és tevékenységünk fogja igazolni. Hozzáteszem, hogy a pénzügyi, gazdasági bizottság ülésén egyhangúlag támogattak engem, tehát az ellenzék is mellettem foglalt állást. Külön köszönet Prugberger Emilnek, akivel közös múltunk van a Haladásnál, és ellenzéki képviselőként is megszavazta a megválasztásomat.

A 800 ezer forintos bruttó fizetés egy ilyen csúcsvezetői állásban, hogyan is fogalmazzak, nem kirívó. Ha azt mondom, hogy Írországban 1999-ben annyit kerestem nettóban, mint itt a tervezett prémiummal járó bruttó összegem lesz, akkor ezen sokan meglepődnek. Az említett szombathelyi, multinacionális cégnél, nem első emberként közel azonos volt a bruttó jövedelmem. Azt gondolom, hogy akik ezen a szinten dolgoznak, nem mondják azt, hogy a bruttó 800 ezer forint sok lenne. De nyilván, valóban az eredmény fogja igazolni, hogy megéri-e egy felsővezetőbe ennyit juttatást fektetni.

De, ha már az eredményeknél tartunk, ha visszautalok a szeptemberi közgyűlésre, ott elhangzott, hogy ebben az üzleti évben veszteséges lesz a zrt. Miből adódik ez a veszteség?
Sajnos, a politika nem mindig a gazdasági racionalitás eszméjét követi. Egy adott üzleti év két félévből áll. Itt év közben egy átalakulás történt, és mi tulajdonképpen a második félévre tettünk le egy üzleti tervet. Ez nem azt jelenti, hogy a jogelőd cégek első féléves és a zrt. második féléves tevékenysége együtt, tehát az egész üzleti évet tekintve, veszteséges lenne. Sőt, leírtuk a beszámolóban, hogy 116 milliós eredmény lesz összevontan a 2007-es évre a terveink szerint. Annak, hogy az első félévben magasabbak a bevételek, az okai között van, hogy a parkolási díjbevételeknél az éves bérleteket általában januárban vásárolják meg az emberek. Ez olyan magas bérlet bevétel, ami meghaladja az ezt követő négy hónap összes bevételét.

A második félévben pedig inkább költségek jelentkeznek, mint például a téli időszakra való felkészülés költségei. A kollektív szerződésbe foglalt 13. havi bérjuttatás és járulékai szintén olyan többletteher, ami a második félévben jelentkezik. Ezekből fakadóan tettünk le egy mínusz 64 milliós üzleti tervet, ami csak a második félévét jelenti 2007-nek, ismétlem önmagam, a teljes üzleti évre 116 millió forint lesz a nyereség.
Ettől függetlenül, azt gondolom, hogy csalódást fogunk okozni a képviselőknek. Aki támogat minket, annak nagyon pozitív csalódást, akik pedig nem támogatják a jelenleg zajló munkát, kellemetlen csalódás lesz, mert mi a vártnál sokkal jobban fogunk prosperálni.

Hosszú neve van a cégnek, Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási Zrt. Milyen feladatok tartoznak a céghez?
Tulajdonképpen a két jogelőd cég, a Városgazdálkodási Kft. és a Házkezelési Kft. teljes feladatmennyiségét vállaltuk át. Tehát az ingatlankezelési egység az önkormányzati bérleménykezelés, üzemeltetés, és a külsős társasházak kezelését viszi tovább, illetve vállalkozási tevékenységben az értékbecsléseket végezzük. Ezt egészítettük ki tulajdonképpen, a zrt.-nek egy alapgondolatával, a vagyonhasznosítással, ami azt is jelenti, hogy az önkormányzati tulajdonú ingatlanokat a piaci szereplők helyett mi fogjuk mgevásárolni, fejleszteni, majd jelentős profittal továbbértékesíteni. A másik pedig a városgazdálkodási egység, ahol a hulladékgazdálkodással, kezeléssel kapcsolatos feladatok vannak, valamint a parkolásgazdálkodás, a köztisztasági feladatok ellátása, a téli úttakarítás, jégmentesítés.

Nem jelent többletbevételt a lakbéremelés

Ha már megemlítette az önkormányzati ingatlanokat. A közgyűlésen volt olyan vélemény, hogy a lakbérek emelésével a zrt-t akarják többletbevételhez juttatni.
Tisztázzuk le, a zrt-nek nem jelent többletbevételt a lakbéremelés. Ez egy továbbszámlázott szolgáltatás, ha az önkormányzat mondjuk 100 millióval csökkentené a díjat, a zrt. eredményét az sem érintené, mint ahogyan az sem, hogy 300-zal többet prognosztizál. Ez a pénz átfolyik rajtunk.

A cég megalapításának egyik fő indoka az volt, hogy piaci szereplőként működik majd, elsősorban az ingatlanpiacon.
Ez két részből tevődik össze. Az egyiket az előbb már említettem, az önkormányzati ingatlanokat ne a jelenlegi ingatlanpiac fejlessze meg, hanem az önkormányzat saját tulajdonú cége. Így tulajdonképpen az önkormányzat ugyanazon bevételhez hozzájut, mintha egy piaci szereplő megvenne tőle egy ingatlant, mert a zrt. éppúgy megvásárolja a várostól. Ezt követően aztán fejlesztést hajt végre rajta, akár üzleti, akár lakáscélú ingatlanfejlesztést, ami aztán egy újabb nyereséget termel, ami közvetve szintén az önkormányzaté. Azt gondolom ez a legfontosabb része, de emellett a szombathelyi ingatlanpiacban is tevékenyen részt kívánunk venni.

Elképzelhető, hogy a zrt. vásárol egy lakóparknyi területet, és ott lakóparkot fog építeni?
Így van.

De vannak szolgáltatásjellegű tevékenységek is.
Nagyon fontos, hogy az eddig ellátott szolgáltatási tevékenységek, ha lehet, még több, a lakosság számára nyújtott extra szolgáltatással bővüljenek. Ezek egyébként a jövő évi üzleti tervünkben már szerepelni fognak, akár a mobil parkolás bevezetése, azaz, hogy sms alapon lehessen parkolást indítani és zárni. Mondjuk, ha bent ülök egy tárgyaláson, ne kelljen kirohannom, mert lejárt a parkolójegyem. Engem is egyébként megbüntetett már a saját cégem.

A hosszú távú tervekben szerepel, hogy további cégeket integrálnak a zrt-be. Ha jól tudom, azokról a vállalkozásokról van szó, amelyekben az önkormányzat résztulajdonos. Ebben az esetben azonban vagy az önkormányzatnak, vagy a zrt-nek ki kell vásárolni a külsős tulajdonok üzletrészét.
A bővülés kapcsán mindig elhangzik az ellenzék részéről, hogy csináltunk egy olyan felsővezetést a zrt-hez, amelynek jelentős költsége van. Gondolok a menedzsmentre, az igazgatótanácsra és a felügyelőbizottságra. Azzal, hogy a két céget összevontuk és konszolidáltuk a működésüket, megszüntettük az átfedéseket, csökkentettük a költségeket is. Most egy menedzsment, egy felügyelőbizottság, egy közgazdasági osztály működik a korábbi kettő helyett, ez a megtakarítás bőven ki fogja termelni a felsővezetés és a felügyelőbizottság költségeit. Nyilván azzal, hogy újabb cégeket hozunk ide be, ezeket a konszolidációs folyamatokat ki tudjuk vetíteni rájuk is.
Jelenleg egy olyan cég van a látókörünkben, aminél reményeink szerint elérjük a kizárólagos önkormányzati tulajdont, ez pedig a Claudius Ipari és Innovációs Park Kft., amit szeretnénk a jövő év elejétől beolvasztani a zrt-be. Itt nyilván ugyanúgy felügyelőbizottsági, könyvelői, könyvvizsgálói költségeket tudunk megtakarítani, tehát egyre ideálisabbá tesszük a működést.

Az önkormányzatnak további 8-10 társaságban van üzletrésze, ezek közül is a legjelentősebb talán a Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft., ahol 75 százalék tulajdonrésze van a városnak, és a Vasivíz Zrt. 54 százalékkal.
Mi egyébként javasoltuk, hogy a közgyűlés éljen a lehetőséggel, amikor a közelmúltban az EON a 25 százalékos üzletrészét felkínálta megvásárlásra. Olyan 300 millió körüli összegről volt szó, a közgyűlés a kivásárlás ellen döntött. Ebben a pillanatban eldőlt, hogy nem fogjuk a zrt-be beolvasztani a Távhőszolgáltató Kft.-t, hiszen ezzel üzletrészt adnánk a cégből az EON-nak, ez pedig nem szándéka senkinek.

A piacgazgaság viszonyai között mennyire létjogosult egy ennyire centralizált szervezet?
Azt gondolom, hogy abszolút. Jó példa, és sokat beszélnek a debreceni DV Rt. működéséről, ahol ugyan nem teljesen ezt csinálták mint mi, ők egy holding rendszert alakítottak ki. Létrehoztak egy klasszikus vízfejet, bevitték az összes cégüket, amelyeknek megmaradt a jogi önállóságuk, és a vízfejnek vannak döntési kompetenciái felettük. De a DV RT. a debreceni közgyűlés elé egy üzleti beszámolót tesz le. Például a Média Kft. veszteséges működése gyönyörűen finanszírozható bármelyik tagvállalat eredményéből.

Nyilván mi is valami hasonlót csinálunk, de azáltal, hogy nem maradtak meg az egyes tagvállalatok ügyvezetői, felügyelőbizottságai, ezek költségeit megspóroltuk. Hozzáteszem, amit Szombathelyen csinálunk, egy újfajta dolog lesz, hiszen azáltal, hogy például a Távhőt nem vásároltuk ki, ha úgy dönt az alapító közgyűlés, a tulajdonosi joggyakorlás kerül át hozzánk. Ez valamifajta vegyes dolog, mivel meg is marad itt az önállóság, nem bizonytalanítom el a várost azzal, hogy mindent egységesítettem, ott megmarad a független működtetés, de a SZOVA, mint a legnagyobb városi tulajdonú piaci szereplő, direkt ráhatással bírhat a Távhő működésére. Beleszólhat a fejlesztés irányvonalaiba, az árképzésébe és nagyon sok mindenbe.

Mekkora cégről beszélünk tulajdonképpen?
Alkalmazotti létszámunk olyan 300 fő körül van jelenleg, ami a két kft. összeolvadásából adódott. Éves szinten mintegy 2,5 milliárd forint az árbevételünk, az eddigi működésekből fakadóan. Nyilván azzal, hogy az ingatlanfejlesztések beindulnak, ez nőni fog.

És valószínűleg akkor is, ha lezajlik a többi cég integrációja.
Igen, de akkor is, ha azok nem valósulnak meg.

Az elmúlt közgyűlésen elég nagy port kavart a HEMO-ügy. Az önkormányzat a saját tulajdonú cégébe apportál egy ingatlant, a cég azt felújítja, majd egy másik önkormányzati kft., amely a színházat működteti majd, bérleti díjat fizet a használatért. Hogy is van ez? Mi itt a logika?
Azt gondolom, erre a választ az alapítók tudnák megadni, én nem szeretnék a közgyűlés nevében nyilatkozni. Mivel a beruházás költségeit a tulajdonos döntése alapján a zrt-nek kell viselnie, az igazgatóság azzal a gondolattal terjesztette a szeptemberi közgyűlés elé a HEMO apportját, hogy nem szeretnénk, ha ez társaságunkra a működtetés során többletterhet jelentene. Magyarán, amit mi befektetünk a felújításba, azt szeretnénk belátható időn belül visszakapni. Főként azért, mert nem saját erőből valósítjuk meg a beruházást, hanem kötvényből, amely tulajdonképpen hitelfelvétel. Nyilván az igazgatóság garanciát szeretett volna arra látni, hogy nem egy átmeneti megoldásról van szó, azaz a zrt-t leterheljük, és majd valaki valahogyan valamikor visszafizeti. Abszolút nem kívánunk ilyen irányba elmenni, hogy 3, 8, 10 évig valamit csinálunk, és utána előáll egy kezelhetetlen helyzet. Felelős és megfontolt döntéssel történik minden fejlesztés a zrt-ben.

Kb. 600 millió forintba kerül a HEMO felújítása. Mekkora bérleti díjra számíthat a színház?
Az egyeztetések előtt nem kívánok erről nyilatkozni.

Említette az 5 milliárd forintos kötvénykibocsátást, ami a hitelfelvételnek egy bizonyos formája. Levegőhöz akart jutni a zrt.?
Pont az ellenkezője. A zrt-nek egyrészt nem kell levegőhöz jutnia, az eddigi tevékenységeiből nagyon szépen prosperál, és a korábbi terheit nagyon szépen visszafizeti. A zrt. fejleszteni kíván, és ezekhez a fejlesztésekhez szeretett volna a menedzsment szerint legideálisabb forráshoz hozzájutni. Ezt a kötvényben találtuk meg.

Miben különbözik a kötvénykibocsátás a hitelfelvételtől?
Elsősorban abban, hogy ez a pénzintézetek számára is egy hosszú távú, biztos kitettséget jelent, ezáltal kedvező feltételeket biztosít a kibocsátó számára. Hozzáteszem, nem akárki kap kötvényt, elsősorban önkormányzatok és önkormányzati tulajdonú cégek, amelyeket a kibocsátás előtt alaposan megvizsgál a pénzintézet, mind az ingatlanfedezet, mind az egyéb működési kiadások és bevételek vonatkozásában. Ezért olyan kamattal tudunk hozzájutni egy ekkora összegű, nagyon fontos, hogy szabad felhasználású hitelhez, amit nem tudunk másfajta hitellel kiváltani.

Az biztos, hogy a zrt. nem minden fejlesztést a kötvénykibocsátásból kíván finanszírozni, az egyes, kisebb léptékű ingatlanfejlesztésekre, például társasházépítésekre, projekthiteleket fogunk felvenni. Tehát a kötvényt nagyobb volumenű fejlesztési célra fogjuk felhasználni, és ami még nagyon fontos, hogy svájci frank alapú kibocsátást szeretnénk, ennek a kamata kedvezőbb. Ha semmi mást nem csinálnánk, csak kibocsátanánk a kötvényt és lekötnénk forint alapon, akkor éves szinten százmilliónál magasabb eredményt tudnánk elérni. Addig, amíg a tőketörlesztés nem indul meg. Van ugyanis egy türelmi időszak, várhatóan olyan három év körüli, amikor csak a kamatokat kell fizetni, ez alatt az időszak alatt többszáz milliós eredményt tudnánk csinálni a kötvénykibocsátás révén. Hozzáteszem, a fejlesztések révén ennél jóval jelentősebb eredményt kívánunk elérni.
Tehát a kötvénykibocsátás célja nem az, hogy parkoltassam a pénzt és úgy csináljak eredményt a zrt-nek, hanem ha olyan lehetőség kínálkozik, amely erdeményt hoz, a közgyűlés jóváhagyásával azonnal hozzá tudunk nyúlni, és nem leszünk kiszolgáltatva annak, hogy milyen kamaton, milyen fedezeti háttérrel mit kapok egy pénzintézettől, amit egyébként utána még le is kellene közbeszereztetnünk. Az eljárás 3-4 hónappal el is húzná a határidőt, és tudjuk, hogy a piacon nincs 3-4 hónap egy döntés meghozatalára.

Mikor lehet először tapasztalni a kötvénykibocsátás segítségével megvalósuló beruházások eredményeit?
Megvannak az elképzeléseink az összeg felhasználásáról. Az első, amiről már döntést is hozott a közgyűlés, a buszpályaudvarral kapcsolatos területszerzés, ami kb. 1 milliárdba kerül, ebből a területből egyébként szeretnénk a jövő év elején egy jelentős profittal kiszállni. Tehát, már a jövő év elején érezhető lesz, hogy a kötvényből profitot tudtunk csinálni. Hozzáteszem, a buszpályaudvar áthelyezésénél nem az lesz a kizárólagos mérvadó a befektető kiválasztásánál, hogy ki ad többet a területért, az is, hogy ki vállal olyan többletfeladatokat a város részére, mint például a körfogalom kialakítása, a Vasút utca meghosszabbítása és rányitása a körgyűrűre. Itt egy tárgyalásos eljárás lesz, és súlyozással fogjuk kiválasztani a leendő befektetőt.

De itt van például a Haladás pálya területének megvásárlása a MÁV-tól, ami szintén a városvezetés prioritását élvezi. Ez is az eredmény elérésének lehetőségét hordozza magában. A HEMO, persze, nem egy profitorientált beruházás, de én azt gondolom, hogy mindenképpen abban az irányban szeretnénk elindulni, hogy adott időszakon, 8-10 éven belükl ez a beruházás megtérüljön a zrt-nek.

Hány ipari park lesz Szombathelyen?

Térjünk ki az ipari park témájára is. A Claudius Ipari Park bővítési lehetőségei bezárultak, nincs szabad területe, az önkormányzat már régóta foglalkozik az ún. második ipari park kialakításával. Szó van egyszer a városszéli bevásárlóközpontokkal szembeni területek feltárásáról, most pedig a repülőtér egyik területe került szóba. Hány ipari park lesz Szombathelyen?
Pontosítanám. A Claudius Ipari Parkban lévő területek nem fogytak el, az önkormányzat vagy annak saját cége tulajdonában lévő területek fogytak el. Jelentős, fejleszthető terület áll még rendelkezésre, amely magánszemélyek birtokában van. Itt kezdett el a zrt. opciózni, elsősorban azért, mert itt még normális, 6-8 ezer forintos árért hozzá lehet jutni területhez. Az ingatlanok bizonyos része kiépített, a kamionforgalom számára is alkalmas úthálózattal rendelkezik, illetve ott van a közelben minden közmű. Durván 3-4 hónapon belül ki tudnánk alakítani a felparcellázott, közművekkel ellátott területeket. Mi ebben látjuk elsősorban a rövid távú megoldást, mivel vannak érdeklődők. Az ipari park ügyvezetője elmondta, hogy június 1-től, amióta ellátja ezt a feladatot, dokumentálják, milyen cégek keresik az ipari parkot. Egyértelműen látjuk, hogy lenne rövid távon belül lehetőség arra, hogy befektetők jöjjenek Szombathelyre.

Közép- vagy hosszútávú megoldást jelentene egyébként a repülőtér környékén az ipari park kialakítása, magánvéleményemet tudom elmondani azzal, hogy tényleg tisztázni kell azt, hogy kell-e nekünk repülőtér, mekkora repülőtér kell. Ott jelentős fejlesztésekben lehetne gondolkodni, azonban két közigazgatási határon van a terület, Gencsapáti és Söpte határán. A közigazgatási határ miatt a rendezési terv módosításába beleszólási jogunk van, tehát ez a fejlesztést a két településsel együtt tudnánk végrehajtani. Ehhez azonban ki kell mondani Szombathelynek, hogy igényt tart-e repülőtérre. Ott egyébként a közművek sincsenek a közelben, az is döntés kérdése, mekkora területen akarunk ipari parkot, mert akkora közművet kell odavinni. Az előkészítés hossza miatt, ott ideális esetben 2-5 év alatt tudnánk ipari parkot kialakítani. Azt gondolom, ennyi időnk nincs, ezért szeretnénk egy rövid távú megoldást. Tehát egymásra építenénk az ipari parkokat.

Amit említett, a körgyűrű melletti területek, jelenleg még nincsenek belterületbe vonva, mind magánszemély tulajdonában van, és előzetes információink szerint 80-100 euró között van az áruk. Ugye, ez nem ipari terület, hanem kereskedelmi övezet, hiszen ott van az út mentén, nem véletlenül épültek egymás mellé a bevásárlóközpontok. Mi nem oda tennénk az ipari parkot, mivel nem a mi tulajdonunkban van és nagyon drága.

Tegyünk egy ígéretet, hogy mondjuk egy év múlva újra beszélgetünk, és akkor már látjuk, mennyiben teljesültek az elvárt eredmények.
Akár sűrűbben is, nagyon szívesen.