Szinte teljesen megtelt az OMK, pardon, Savaria Ifjúsági Centrum színházterme
péntek este. Volt idő a gyülekezésre, hiszen a hét órára hirdetett kezdés nyolckor
volt, de jó néhány érdeklődőnek így is sikerült elkésnie.
De ne fanyalogjunk, jó este volt, annak ellenére, hogy kissé hosszúnak tűnt,
fárasztó 17 kisfilmet végignézni, még akkor is, ha az alkotások maximum 10 percesek
lehettek.
Igazi művészetet láttunk
A bevezetőből megtudtuk, hogy a fesztivál ötletgazdája Czeglédy Csaba alpolgármester
volt, akinek fejéből a YouTube.com videomegosztó portált böngészve pattant ki a
szikra. Mégpedig azért, mert a portálon kevés Szombathelyről szóló film szerepelt,
és így le voltunk maradva a nagyobb városoktól. Pedig a kisfilmek akár meg is
hozhatják a látogatási kedvet.
A fesztivál azonban elsősorban nem erről szólt, még ha a zsűri két
kategóriában figyelembe is vette, milyen képet mutatnak a filmek a városról.
Itt, bizony, művészetet láttunk, annak minden nyűgével, bajával együtt. Bakáts
Tibor el is mondta, hogy jó néhány alkotáson kézzelfogható volt a sematizmus, a
filmes közhelyek alkalmazása, a szervezők megkíméltek minket attól, hogy ezeket is
végig kelljen néznünk. Aki a teljes kínálatra kíváncsi, látogassa meg a fesztivál honlapját.
A kategórianyertesek viszont kétségkívül megérdemelték a győzelmet, talán egy
esetben vitatkoznánk a zsűrivel, de erről később.
Ideiglenes kategóriák
Milyen is volt a felhozatal? Erről csak két adat, 71 alkotás érkezett be a
pályázatra, ebből 16-ot díjazásra érdemesnek találtak. Nem rossz arány.
Kissé bajban vagyunk most, mert arról kellene írni, hogy a versenyzők milyen
kultúrát képviselnek, ez azonban nem egyszerű. Legyünk kompromisszum-készek, írjuk
azt, hogy vegyeset. Persze, jó néhány alkotásban keveredtek a stíluselemek, megjelent
némi szubkulturális behatás is, de nincs olyan meghatározás, amit minden díjazott
műre rá lehetne húzni. Vegyük inkább sorra őket.
Vágvölgyi András mozgókép-pedagógus el is mondta, hogy a kategóriákat az alkotások alapján jelölték ki, amelyek később akár változhatnak is. Néhány esetben erőltetettnek is tűnt a meghatározás, ez a félmondat viszont nem akarja a műveket minősíteni.
Abszolút favorit a bújócskázó légiós
Az első kategória az Állóképekből öszeállított montázs. Kicsit
embivalens érzésünk volt, hiszen itt fotókat láttunk egymás után, aláfestő
zenével. Három filmet hirdettek ki holtversenyben nyertesnek, be kellett látnunk, jól
tette a zsűri, hiszen nem sokban különböztek egymástól. Szép képek a városról, a
második film közepéig viszont hiányérzetünk volt, itt jelentek meg először emberek
a fotókon. Márpedig egy város nem csak házakból áll.
A három díjazott alkotás Balaton
Eszter: Szombathelyi időutazás , Keppel
Miklós: Szombathelyi varázs és Pintér
Zoltán: My hometown című műve.
Az animációs film kategóriában született legalábbis szerintünk az abszolút
favorit, Kondor Tamás: Megbabrált bujócska című rajzfilmje.
Egyszerűen tökéletes, Bakáts Settenkedő szerint is, aki nem lehet megunni a filmet,
amit végtelen szabad gondolkodás és kreativitás jellemez. Szerintünk is.
A szubjektum fikciója
Fikciós etűd a következő kategória neve, ami kissé érdekes meghatározás,
de a zsűri lelke legyen rajta. Két, meglehetősen ellentmondásos filmet láttunk,
tömören fogalmazva az első nem tetszett, a második igen.
Baldauf Gábor: Akiknek egy nap nem 24 óra című filmje
szerintünk kissé sematikus és erőltetett. A fikciós meghatározást itt megértjük,
a kivitelezéssel sincs igazán gondunk, de a forgatókönyv felszínes. Kár, az alkotó
a többi elemmel igazolta, hogy töbre is képes lenne. Vegyük ezt az 1.0-s verziónak.
Illés László: Final film-je más minőség. Egy részeg szemszögéből látunk, és azzal szembesülünk, hogyan viszonyulnak hozzá (hozzánk) az emberek. Bravúros operatőri munka, ahogyan Settenkedő fogalmazott, a szubjektum fikciója jelenik meg. Igaz, ez a film nem alkalmas a bevezetőben említett célokra, azért sem, mert nem szombathelyi helyszínen forgatták. De mindenképpen figyelemre méltó alkotás, egyetértünk a zsűri ajánlásával, Illés László nézze meg a többi filmet, biztosan talál számára is megfelelő szombathelyi helyszínt is.
Ritkán látható egységben az elemek
Farkas Balázs a legszebb jövő előtt áll mondta Bakáts
Tibor a Youth of the Nation című klip megtekintése után. Farkas Balázs
fotókból építette fel a klipet, amely így szinte képregényszerű lett. Settenkedő
azt is mondta, hogy a legerősebb művészi vénával rendelkezik az alkotó. Igaza
van, a vágások, montázsok és a zene ritkán látható egységben vannak. Ütős film.
Már vártuk a klasszikus dokumentumfilm kategóriát. Mint később kiderült, Boros
Ferenc és Horváth Zoltán: Fejezetek egy szent életéből című
pályamunkája egy 2004-ben forgatott film rövidített változata. A dokumentumfilmek
legjobb hagyományait eleveníti fel, a rövidített változat is szinte teljes értékű
portrét ad Varecza Lászlóról, a szonbathelyi piac emblematikus figurájáról.
Egyszerre komikus és tragikus. Boldog lehet, aki ennyire érti az emberi lélek
rejtelmeit. Bakáts Tibor szerint hálás téma a falu bolondja, ennek ellenére, mi
legalábbis nem találtunk semmiféle sematizmust a filmben. Jó lenne egyszer a teljes
alkotást megnézni.
Megjelenik a szubkultúra
Dokumentum-etűd a következő kategória neve. Rövid, de velős Horváth
Erika: Ady tér című filmje. Kicsit depressziós, amit Neil Yung Dead Man
c. zenéje is erősít, de hát, valljuk be, ilyen az Ady téri buszállomás, főként
késő este.
Aztán a Sporttematikájú etűd kategória következett, Bodorkós
Ádám: Bike for Speed: Savaria című filmje a biciklisekről, Horváth
Ádám Márk: With Roller Skate című etűdje pedig a gördeszkásokról
szól. Settenkedő szerint örvendetes, hogy megjelenik a szubkultúra is, hiszen
szerencsére öregszünk, és akik most a szubkultúrához tartozik, néhány év
múlva a topon lesznek. Lendületes alkotások, ami nem véletlen, mindkét alkotó nagyon
fiatal még. Szerencsére.
Aztán elérkeztünk következő kedvenceinkhez. Kísérleti film kategória, nos ez az a műfaj, amire nem lehet, vagy csak nehezen más műfaji elemeket ráhúzni. Eredetei ötletek, szerencsés áthallások, a kötöttségektől szabadulás jellemzik Kiss Viktor: Space projekt, és Poppella Dóra: Szombathely című művét. Előbbiben a szinte szarkasztikus humor, utóbbiban az egyéni látásmód jelenik meg. Telitalálat mindkettő.
Akusztikus Savaria
A kategóriák letudása után a Polgármester Díja átadása következett.
Először nem tudtuk hová tenni a dolgot, a film megtekintése után viszont igen. A
Sversits, Tóth, Nagy nevekkel fémjelzett alkotógárda Acoustica
Savaria című filmje igazi meglepetés volt. Keretes megoldás, aztán a
város zenei és zenei közreműködésű rendezvényeinek képei. Annyira profi munka,
hogy a képekhez zenét komponáltak és játszottak fel. Élvezetes 5 és fél perc,
mindenkinek ajánljuk. Bakáts Tibor pedig a polgármesternek ajánlotta, hogy lássa el
megrendelésekkel a csapatot, az eredményben nem fog csalatkozni.
Egy másik különdíj, A legpozitívabb szombathelyi üzenet díja. Bognár
Attila: Free Hugs in Szombathely című filmjét az Ingyen ölelés
kampány inspirálta. A kampány Ausztráliából indult, egy férfi Ingyen ölelés
feliratú táblával ment ki az utcára, és aki erre hajlandó volt, azt megölelte. Az
ölelésekről videofelvételeket készített, amelyek megjelentek a YouTub-on. Bognár
Attila ezt az ötletet adoptálta Szombathelyre néhány barátjával. Az első
pillanatokban még azt látjuk, hogy az emberek elmennek az ölelést kínáló lányok
mellett, aztán teljes lesz a siker.
Mint ahogyan a filmé is az lett, főként, amikor a díj átvételekor megjelentek a
lányok is a táblákkal a színpadon, így ott mindenki kapott egy ingyen ölelést.
Joe bácsi énekel
Persze, közönségdíjat is kiosztottak, a nyertes , Bodorkós
Ádám: Bike for Speed: Savaria című filmje lett,így ő két elismerést
is kasszírozhatott.
Versenyen kívül mutatták be Wittinger József, azaz Joe bácsi A Nyugat
rabja című fimjét, amelyet a Nyugat Rádió Élesztő című műsora
alapján készített. Joe bácsi rendszeres betelefonálója a műsornak, a filmben pedig,
ígéretéhez híven, elkészíti a Szombathelyről szóló dalát.
Nos, ennyi volt a Totál Szombathely kisfilmfesztivál első fordulója. Annyit kell
még megjegyeznünk, hogy a díjazott alkotók 50 és 100 ezer forint értékű
ajándékutalványt kaptak az önkormányzat jóvoltából, az összeget az alkotásra
fordított munka és idő alapján határozták meg.
Az már biztos, hogy jövőre is megrendezik a kisfilmek versenyét, mi már élesítjük
a kamerákat.