Jánosa Marcell, a győri Széchenyi István Egyetem építészmérnöki karának végzős hallgatója gondolt egy nagyot, és diplomamunkája témájának a szombathelyi Oladi kilátót választotta. Azt tervezi meg, hogyan lehetne fejleszteni, újraéleszteni az épületet és annak környezetét.
Azok, akik ismerik a kilátó történetét, tudhatják, hogy nemcsak jelenlegi állapota miatt érdemelhetné meg a „kilátástalan kilátó” nevet, hanem azért is, mert a többszöri felújítás ellenére ismét hanyatlásnak indult. Marcell úgy gondolja, ez annak köszönhető, hogy eddig nem történt olyan beavatkozás, amely hosszú távon fenntarthatóvá tette volna a kilátót és környezetét.
Az építészhallgató nagyon vonzódik szülővárosa ikonikus épületeihez, egy korábbi elemző munkájának témája például a szombathelyi 14 emeletes volt, a tanulmányból mi is szemezgettünk. Jól kibeszéljük Szombathely magasházát 2023. December 05. 16:21
A kilátó kilátástalan helyzetéről lapunk is többször írt. Egy darabig még nem láthatunk ki Oladból, se Szombathelyre, se merre 2024. July 05. 18:54 Az épületet 2022-ben zárták be végleg, miután az önkormányzat kérésére a Pannon Archikon Kft. elkészítette a statikai szakvéleményét, és kiderült, nagy a baj. A kilátó szerkezetében olyan mértékű romlás keletkezett, ami már nem teszi lehetővé azt, hogy kinyissák.
Az egyetemista most egy előtanulmányt készített, amelyben ismerteti az épület történetét és egy kérdőív kitöltésére kérte a Szülővárosom Szombathely csoport tagjait, hogy kiderítse mennyire fontos a szombathelyieknek a kilátó, szeretnék-e visszakapni és hogyan.
Az Oladi kilátó születése
A Szombathelyi Szépítő Egyesület utolsó, igazán nagy önálló alkotása, amellyel 50 éves fennállásának emléket állított, az Oladi kilátótorony. Az 1934. évi választmányi ülésen Országh László az évforduló méltó megünneplését indítványozta és két ötlettel állt elő. Az egyik, a Szombathely északnyugati részen, azon belül pedig az oladi dombon kilátótorony építése volt, a másik egy kis kápolna felállítása a Felső-hegyen. A korlátozott anyagi lehetőségek a kilátótorony megépítését tették lehetővé.
Tervezője Tóth János városi főmérnök lett, ünnepi felavatása 1936. május 10-én történt. A pályázati kiírásban egy 12-15 méter magas, egyszerű kivitelű, téglából épülő torony igényét fogalmazták meg, helyét a Rózsavári Vendéglő feletti dombon jelölték ki, hiszen innen jól belátható Szombathely és a város környéke is.
Több funkciót is szántak neki: a földszinti részen nyáron tejcsarnok lett volna, télen pedig öltözők és teakonyha várta volna a betérő, melegedni vágyó sízőket, szánkózókat. De ezek nem valósultak meg.
Az egyesületet feloszlatták, az épületet át kellett adni
Az utolsó dokumentum, amely az egyesület akkori történetéről tudósít az 1949. évi városi jegyzőkönyv határozata. Az oladi kilátót a szombathelyi honvéd állományparancsnokság bizonytalan időre és díjtalanul kérte a várostól. Végül az egyesületet feloszlatták és a tulajdonukban lévő épületet át kelett adniuk a vezetőségnek.
Az első felújítás
Aztán 1958-ban a Vas Népe egyik decemberi számában ezt írták: „helyrehozzák az oladi kilátót, a dolgozók kedves kirándulóhelyét. A dolgozók és a gyermekek egyik legkedvesebb kirándulóhelye Szombathelyen Olad. Az elmúlt tíz évben azonban e kedves kirándulóhely eléggé elhanyagolt állapotba került. Nem volt gazdája, aki helyrehozta volna az évek óta gondozatlan kilátót vagy a környékét. A városi tanács ezen akar változtatni a jövő évben. (...) ”
1961. augusztusában pedig szintén a Vas Népe írta: „A szép számú látogatóval dicsekedhet Szombathelyen a helyreállított oladi kilátó. A nagy nyári melegben — tehát a nem éppen kiránduló időben — is felújítása óta eddig már kétszáznál többen keresték fel. A népszerűvé váló kilátó délutánonként 3 órától 7 óráig van nyitva.” Tehát a felújítás sikeres volt.
Később átalakították a környezetét
Az épület környékét az 1960-as évek végén átformálták. Kialakítottak 12 ezer négyzetméter zöldfelületet, és sok-sok fát (nyolcezer erdei fenyőt és négyezer vöröstölgyet) ültettek el. Ennek a java részét a városlakók végezték el, társadalmi munkában. A fák egészséges növekedésnek indultak, és néhány évtized alatt a kilátó felső szintjét is elérték, sőt néhol meg is haladták.
Napjainkban a kilátás emiatt korlátozott, a bezárás előtt végül már csak két irányban gyönyörködhetett a látogató a panorámában. Az új oladi városrész (lakópark és lakótelep) felé nem csak a közeli házak miatt volt érdemes kitekinteni, hiszen a Kisalföld sík vidékéig elláthattunk. A másik irányban pedig Szombathely északkeleti és középső rész látható.
Második felújítás
A világháború után 1968-ban az új Szépítő Egyesület létrehozása Gyurácz János, a Városi Tanács V.B. elnökének javaslatára indult meg. Tovább folytatódott a város szépítése, majd 1985-ben az egyesület 100. évfordulójához közeledve a már ismét rossz állapotban lévő kilátó épületének felújítása volt a cél. Ez meg is történt.
A városi tanács segítségével és széleskörű társadalmi összefogással sikerült renoválni. Kicserélték a tetőszerkezetet, időjárásálló vakolattal látták el, villamossági berendezéseit felújították. A kilátóhoz két bekötőút, gyalogos feljáró készült, közelében új padokat helyeztek el.
Egy kis kozmetikázás
2015-ben a kilátó építésének 80. évfordulója alkalmából az egyesület a Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskola diákjainak és oktatójának segítségével átfestette a lábazatot és a kilátótorony második emeletéig a belső teret. Továbbá az egyesület ifjúsági tagozatosai a kilátó környékét tették rendbe. A kilátó jubileuma alkalmából állandó kiállítás nyílt a torony történetéről.
2019-ben az önkormányzat készíttetett egy tervet Dávid József okleveles erdőmérnökkel. A tervező nagy átépítést nem tervezett. Sokkal inkább arra koncentrált, hogy a meglévő épületből ki lehessen ismét látni, illetve a kilátó környezete megújuljon. Tervei alapján néhány fát ki kell majd vágni, úgy gondolja így biztosítható újra kilátás, viszont ez nem jelenti azt, hogy minden fát kivágnának.
Továbbá foglalkozott az épület fogadási pontjaival, a központi pihenőhely, az erdei tornaliget, a már meglévő erdei pihenőtisztás, egy tervezett erdei pihenőtisztás, a kilátónyiladék, a lépcsős gyalogút felújításával, a gyalogösvények és egy erdei tornapálya kialakításával. A terv jól hangzott, de a megvalósítására a városnak nem volt költségvetési forrása.
Ahogy fentebb írtuk, 2022-ben aztán egy statikai szakvélemény állapította meg, hogy nem látogatható az épület. A kilátó tehát jelenleg is zárva, az épület állapota folyamatosan romlik.
Fontos-e a szombathelyieknek a kilátó?
Jánosa Marcell, mielőtt nekilátott volna diplomamunkájának, amelyben tehát azt vállalta, hogy megtervezi az Oladi kilátó és környezete felújítását, fontosnak tartotta, hogy megismerje a szombathelyiek véleményét, azt, hogy nekik milyen fejlesztési irányok tetszenének. Ezért készítette a kérdőívet, amelyet a Szülővárosom Szombathely csoportban tett közzé. 304-en töltötték ki. A visszajelzések alapján Marcell diplomamunkájának témája időszerű és fontos a helyi közösségnek.
A válaszokból kiderül, hogy a kérdőívet kitöltők több mint 93 százalékát zavarja a kilátó környezetének rossz állapota. Csaknem 61 százalékuk több mint egy éve járt az építménynél. Több mint 77 százalékuk támogatná a kilátó további emeleti szintjeinek bővítését, például magasabb kilátópont létrehozását. A válaszolók nagy része nagyon elhanyagoltnak ítéli meg az épület környezetét. 47,7 százalék szeretné, hogy legyen egy közösségi térként funkcionáló épület a kilátó környezetében. Például: rendezvényterem, kéktúra pihenő pont, iskolásoknak ismeretterjesztő erdei iskola. 43,1 százalék támogatná az ötletet, de csak kisebb léptékű épületet tartana megfelelőnek. 5,6 százalék ezt nem tartja fontosnak, 3,6 százalék szerint pedig nincs helye még egy épületnek a területen.
A 304 válaszadó közül 276-an piknikhelyeket, pihenőpadokat tudnának még elképzelni. 226-an szeretnék, ha tanösvényeket is kialakítanának és lennének természetismereti táblák, 207-en örülnének, ha lenne játszótér is. Három válaszadó viszont semmilyen fejlesztést nem támogatna a kilátó környezetében.
56 százalék úgy gondolta, a kilátó felújítása jelentősen javítaná a látogatottságot és jó hatással lenne a közösségi életre. 38,4 százalék szerint mérsékelten befolyásolná a rekonstrukció a helyi turizmust, 4,3 százalék szerint pedig nem befolyásolná. Elenyésző volt azoknak a száma, akik félnek, hogy leromolna a környék állapota, sok fát kellene kivágni és azok is kevesen voltak, akik azt mondták, hogy pár év alatt leamortizálódna az épület a karbantartás hiánya miatt.
Legyen bisztró is
Voltak, akik felvetették, hogy az odavezető utat is rendbe kellene tenni, napelemes lámpákat is kihelyezhetnének, utcabútorokat, kerékpártárolót, nyilvános mosdóra is szükség lenne, akárcsak egy bisztróra.
Jánosa Marcell tanulmánya végén megjegyzi, a kilátó újjáélesztése nemcsak építészeti, hanem közösségi szempontból is kiemelt feladat. Diplomamunkája célja a kilátó és környezetének teljes körű rehabilitációja, hogy az épület a múlt értékeit megőrizve a jövőben is funkcionális, fenntartható és vonzó találkozóhely lehessen. A tervezési programban a szerkezeti megújítás mellett a természeti környezet revitalizációja, a turisták és helyi közösségek igényeinek megfelelő funkciók kialakítása is központi szerepet játszik. Céljai szerint a tervekből egy időtálló, sokoldalú tér rajzolódik majd ki.
Marcell tervezése során ezekre az elemekre fekteti majd a hangsúlyt:
A Szülővárosom Facebook-csoportban egyébként sokan írták, várják, hogy lássák is a kész terveket és ki tudja, talán a városvezetés is lát majd fantáziát Jánosa Marcell diplomamunkájában. Mi biztosan foglalkozunk még a témával.
Marcell tanulmányához korábbi újságcikkeket, a Szombathelyi Szépítő Egyesület története 1885-2000 című könyvet valamint a Szombathelyi Értéktár honlapját használta fel.