Néhány éve Kelemen Zoltán színművész a „Szombathely elfeledett épületei” „Vár állott, most kőhalom…” – Szombathely elfeledett épületei (8. rész) 2022. September 12. 19:03 cikksorozatában elevenítette fel a gyöngyöshermáni Szegedy Ensch-kastély történetét. S bár a kastély története a 16. századig nyúlik vissza, akkor még csak egy lakótoronnyal épült udvarház állt ezen a helyen. A 18. században jött a bővítés, emeletes, árkádos palotaszárnyat kapott, miután 1816-ban Szegedy Károly császári és királyi kamarás vásárolta meg a feleségével együtt.
1830 körül fejeződött be a kastély átépítése és bővítése, klasszicista stílusban. A 19. század végén, a 20. század elején már a főúri pompa is beköltözött a falak közé. De az örökösök már nem voltak ilyen szerencsések. Szegedy Károly unokája, Szegedy-Ensch Károly báró tisztázatlan okokból fejbe lőtte magát barátja és intézője lakásán a Kossuth Lajos utcában. Nem halt meg egyből, másfél óráig küzdöttek az életéért. A holttestet a kastélyban ravatalozták fel.
Szegedy-Ensch Sándor báró ebben az épületben látta vendégül Bethlen István egykori miniszterelnököt, aki hónapokat töltött el itt. 1945-ben a szovjet csapatok nem csak a várost, de a Szegedy Ensch-kastélyt is megszállták, és némi polgári segéderőkkel közösen kifosztották az épületet. Az államosítás sem kerülte el a birtokot, így először szolgálati lakásokat alakítottak ki benne, majd 1952-ben női traktorvezető-képző, 1959-től 1989-ig pedig a Rostlentermesztési Kutató Intézet kapott helyet a falai között.
Beck Tamás kereskedelmi miniszter döntése alapján 1979-ben renoválták az épületet, amely ezután másodvirágzását élte. A rendszerváltást követően egy olasz érdekeltségű cég tulajdonába került, de ez a kft. csődbe ment, az épületre pedig jelzálog került. Mindezt úgy, hogy a Millenniumi Kastélyprogramban 25 millió forintot és 50 százalékos hozzájárulást is kaptak a tulajdonosok felújításra, valamint vendéglátó és szállodai funkciók kialakítására.
Később egy budapesti székhelyű ingatlaniroda 350 millió forintért kínálta megvételre, információink szerint ma egy magánszemély a tulajdonosa, az épület pedig műemléki védelem alatt áll, és nem mellesleg régészeti lelőhely is. A Vas Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya jelenleg semmilyen eljárást nem folytat a kastéllyal kapcsolatban. Kérdésünkre elmondták, hogy:
A hatóság a hozzá tartozó hatósági ügy keretein belül - a tulajdonos, az építtető és építésügyi jogkörben ügyfélnek minősülő magánszemélyek és jogi személyek előzetes meghívásával - tarthat helyszíni szemlét az érintett ingatlanon.
A jelek szerint pedig ilyen szemlét sem szerveznek.
Orbán Róbert Facebook-oldalán tűntek fel az alábbi fotók, amelyek elég aggasztó képet festenek a kastély jelenlegi állapotáról. A Szegedy Ensch-kastély nem csak a helyi, de az országos kulturális örökség része. A kritikus állapotban lévő épület pedig remek és szomorú példája annak, hogy mire képes az idő vasfoga, ha a karbantartások elmaradnak. Ilyen az, amikor egy épületnek se gazdája, se őrzője sincs.
Pedig a Millenniumi Kastélyprogram célja pont az lett volna, hogy megóvja az épített örökségeinket, míg a műemléki védettség az örökségvédelem egyik alappillére, az eredményét meg láthatjuk a képeken. Az épület mindezek mellett lehetett az enyészeté, a felelősök viszont nem látszanak.
Manapság, ha egy urbex (urban exploration) túra keretében bemerészkedünk a területre, már csak a képzeletünk segíthet vízionálni az egykori pompát. A beázó tető, az omladozó falak és födémek, a burjánzó növények uralják most a kastély enteriőrjét. Az ilyen épületek megőrzésének nem szabadna jogi, vagy anyagi kérdésnek lennie, ez morális kötelesség, mert a múltat láthatóvá kellene tennünk a jövő generációi számára is.
És elképzelhető, hogy már a sürgős beavatkozással is elkéstük, a Szegedy Ensch-kastély pedig végleg el fog tűnni, kitörölve egy kor lenyomatát a történelem szövetéből. Mert az archív felvételek sohasem adhatnak teljes képet az épített örökségeink szépségeiről, nemzedékek élményeiről.