Télűző táncot mutattak be a lasigovci kurentek péntek délután a szombathelyi Fő téren, akik egyébként a busók megfelelői, csak mivel Szlovéniából érkeztek, így kurenteknek hívják őket. Azt, hogy milyen hatékonysággal űzték el a telet, egyelőre nem tudjuk, de az előrejelzés szerint ez az éjszaka még meglehetősen hidegnek ígérkezik, vagyis nem hat kifejezetten rapid módon a télűző tánc a télre. Igaz, a jövő hét már kellemesebb lehet, és hát az is kétségtelen, hogy előbb-utóbb azért minden bizonnyal véget ér a tél. Az eseményt egyébként Dubravka Šekoranja főkonzul asszony szervezte, és néhány fotót és videót is kaptunk róla Bánhidai Lászlótól, köszönjük!
A kurent egy báránybőrbe bújt démon a szlovén hiedelmek szerint, aki a derekára erősített kolompokkal űzi el a telet és hívja a tavaszt. Hagyományosan házilag készített jelmezének legjellegzetesebb eleme a maszk, amely tájegységenként eltérő.
Ptuj és Markovci környékén pulyka- és libatollból készült fülekkel, valamint szalmából vagy hasított fából készült szarvakkal díszítik, míg Haloze vidékén tehénszarvat használnak, a fülek pedig zsákszövetből vagy bőrből készülnek.
Az álarcon csupán a szem és a száj nyílása látható, a fogakat gyakran fehér babokkal imitálják, a hosszú piros nyelvet pedig bőrből vagy textilből formázzák. A kurentek magas szárú csizmát, piros vagy zöld harisnyát viselnek, kezükben pedig sündisznóbőrrel bevont husángot tartanak. Korábban csak nőtlen férfiak ölthették magukra a jelmezt, ma azonban bárki részt vehet a hagyományőrzésben.
A kurent maskarák nagyban hasonlítanak a mohácsi busók viseletére. A Kurentovanje ünnepe a szlovén mitológiában és az ősszláv pogány hagyományokban gyökerezik, bár eredete máig vitatott. Egyes feltételezések illír és kelta hagyományokhoz kötik, míg mások a kis-ázsiai Cybele anyaistennő kultuszával hozzák összefüggésbe - írja a National Geographic.
