Varga Mihály 2014. október 21-én jelentette be, hogy a kormány minden megkezdett gigabájtnyi adat után 150 forintot szedne be egy új adó formájában 2015-től. A javaslat népszerűsége korántsem volt osztatlan, sőt gyakorlatilag alig voltak támogatói ennek a „csodás” ötletnek.
2014. október 26-án tömegek vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak a javaslat ellen. A megmozdulások két nappal később, október 28-án folytatódtak, a korábbi tízezres tömeg 30-40 ezresre duzzadt. Az ügy vége az lett, hogy Orbán Viktor október 31-én visszavonulót fújt.
Adó után masszív infláció
Bár az internetadót nem sikerült bevezetni, az internetszolgáltatások díjai évről évre növekvő tendenciát mutatnak. A 2023-as inflációs adat kifejezetten fájó volt, és jelentős drágulást hozott. Ez azért is probléma, mert ma már az internetelérést inkább alapvető szükségletként kezeljük, és nem luxusszolgáltatásként, bár ezt a havidíjak egyre kevésbé tükrözik.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az internet-előfizetések száma és adatforgalma is jelentősen növekedett, miközben a szolgáltatás fogyasztói ára is évről-évre nőtt. A rendelkezésre álló adatok alapján, amíg 2021-ben 2,2 százalékkal, 2022-ben pedig mindössze 0,4 százalékkal emelkedett az internetszolgáltatások ára átlagosan, addig 2023-ban már 9,9 százalékos volt a drágulás éves szinten.
Az infláció aztán 2023-ban repülőrajtot vett, és elérte a 17,6 százalékot. Ehhez képest némi felüdülést jelentett, hogy a szolgáltatók csak 15-15,4 százalékot emeltek az áraikon. 2025. április 1-jétől pedig jön a következő inflációkövető áremelés a szolgáltatóktól, ami 3,5-3,7 százalékot jelent majd. Ezzel együtt az elmúlt 5 évben több mint 30 százalékkal drágult az internetszolgáltatások díja.
Az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai alapján egy előfizetésre havi átlag 19,4 gigabájtnyi adatforgalom jut, így ha az internetadót is bevezették volna, ez havi plusz 3000 forintot jelentene átlagosan előfizetésenként. Vagyis körülbelül annyit, mint amennyivel az internetszolgáltatás díja emelkedett.
Egyéb okok
Normál esetben a felhasználók számának növekedése árcsökkenést eredményezne, ám ez az internetszolgáltatások esetében nem tud megvalósulni. Ennek az az oka, hogy az előfizetők számával együtt nő az adatforgalom is, amelynek kiszolgálásához nagyobb sebességre van szükség. Az infrastruktúra fejlesztése viszont költséges, így nemcsak az infláció miatt drágulhattak a szolgáltatók díjai.
Ugyanakkor magyarországi helyzet azért érdekes, mert a drágulást elsősorban nem az infrastruktúra fejlesztése indokolja, hanem az általános áremelkedés. A piaci hatások emiatt nem tudnak megfelelően érvényesülni, és ez aligha fog változni egy stabil és következetes gazdaságpolitika nélkül. A kérdés csak az, hogy meddig tűrjük ezt a csendes drágulást?
