Továbbá meggyőződhetsz arról is, hogy az egykor izgalmasnak vélt filmrendező, Tim Burton fanyar mozgóképi humorát és éleslátását a bevételre cserélte. Túlzás?
Pick szalámiba autógumi
Nem túlzás: az igénytelenség ismét leterített egy kultuszt. A Majmok bolygója, míg Tim Burton bele nem piszkált, az egyik legizgalmasabb sci-fi volt. Ezzel a legújabb kori próbálkozással maga az ős, Pierre Boulle regénye és a belőle forgatott 1968-as film lényege is sérült.
Pláne, ha arra gondolunk, hogy ez a Majmok most ugyanazon a címen fut, mint elődje. Kérdezhetnénk: hol maradtak a szerzői jogok, és a fogyasztó védelme? A piáros persze ismét jól taktikázott, az új film címe elé berakott egy aprócska "A"-t. Mi pedig, akik a márkanévre ugrottunk, jól ráfizettünk.
Az álomgyár a citromszüret ellenére is boldog lehet: az arany-eső nem maradt el. A szentségtörésre pedig nagyívben... Mintha eztán a "A pick" néven forgalmazott szalámiba autógumit töltenének....
Gondolkodni zavaró?
Természetesen az ötlet ugyanaz: az 1968-as Majmok eme kisbetűs koppintásnak az alapja. Ava van egy űrhajós, aki belecsöppen egy ismeretlen, majmok által uralt civilizációba, küldetése pedig az emberek felszabadítása lesz. A sci-fi alapja ma is izgalmas téma, rengeteg lehetőség, játék rejlik benne. Az újraértelmezés tehát jogos.
Azonban az ősfilm hangulata, például kritikus hangvétele az újban közhelyek sorozatává süllyedt. Tim Burton az eredeti történet elgondolkodtató elemeit a gyökerestül kiirtotta. Ő például nem bajlódik holmi civilizációs és egyéb, például nyelvi kérdésekkel. Itt a Föld nevű, majmok által uralt golyóbison mindenki, a múltból érkező űrhajós, a gorilla és a nálánál alacsonyabb rendű ember is ugyanazt a nyelvet - minő meglepetés, az angolt - beszéli. Nála a majmok Xéna világát építik, barbár bőrszerkókban hancúroznak, és élik a civilizált társadalom groteszk karikatúra-életét. Tán görbe tükörnek szánta? A karikatúra közel annyira ütős, mint a Csííízben, egy emberszabású alkoholista.
A fekete rabszolgák tragédiája és papagáj sérelmei
Az 1968-as verzióban az akkori Hollywood még eljátszott a gondolattal, mit jelentene, ha az ember valóban alacsonyabb rendű fajjá válna. Ott a főemlős nem csupán az állatok foglya, hanem olyan rabszolga, amely nyelv és intelligencia nélkül él. A két verzióban a majmok uralkodásának oka is más, míg a nagybetűs régiben az ember maga alacsonyítja le magát: atomháborúban írtja ki világát, addig az újban a hálátlan, ember által intelligenssé tett majom erőszak révén jut hatalomhoz. Az új verzióban a főemlős az áldozat szerepében tetszeleg, benne a fekete rabszolgák tragédiája a papagáj sérelmeivel keveredik.
Úgy ahogy azt, az ötéves Jimmy a tévé előtt, a fotelben kukoricázás közben elképzeli...
Ha már a tartalom üres....
A kisbetűs mostohatestvér persze látványos, a majom-színészek aranyosak, az emberek pedig cukormázasak. Mindannyian, egytől-egyig sztereotípiák. A szöszke szerelemmel, a barbár-Barbival az élen: abszolút karakter-nélküli utánzatok.
Tim Burton világa Disneylandet meghazudtolóan álságos. Ahol a jó majom emberarcú, míg a rossz állatias, gonosz csimpánz-forma. Hogy is van ez?
Burton egy-két villanásra azért engedett a szorításon. A vallási párhuzamok például kifejezetten szórakoztatóak, emellett a film vége is jó, ötletes. Azonban nem ajánlom, hogy bárki ezért az öt percért feláldozzon kilencven másikat, inkább elmesélem....
Pajzs
A majmok bolygója című filmet szeptember 26-ig játssza a szombathelyi Savaria mozi.
További filmkritikáink:
