Egy olvasónk jelezte, hogy a kertjében felhalmozódott lom elszállítására keresett vállalkozót, és hamar talált is egy megfelelőnek tűnő hirdetést. Telefonon egyeztetett a lomelszállításról a magát erre szakosodottnak valló emberrel, majd elutalta a megbeszélt összeget, 100 ezer forintot. A kért szolgáltatás elvégzésére azonban már nem jelent meg a hulladékelszállítással foglalkozó vállalkozó. Kiderült: csalás áldozata lett.
Olvasónk azonban nem hagyta annyiban a dolgot, feljelentést tett a rendőrségen. Mivel a csalók bő egy hónappal később is ugyanazt a telefonszámot használták, a rendőröknek nem kellett nagyon megerőltetniük magukat, hogy elkapják őket. A nyomozást lefolytatták, a tanúkat kihallgatták, majd jött a vádemelés és a bíróság elítélte az elkövetőket. A happy end mégisn elmaradt.
Az ügy megnyugtatónak nevezhető végkifejletéről ugyanis olvasónk csak akkor értesült, amikor betelefonált a rendőrségre, hogy érdeklődjön, hol tart a nyomozás. Addig senki sem értesítette arról, hogy volt a tárgyalás. És ami ennél is fontosabb: kártérítést sem kapott.
De hol volt a hiba? A rendszer rossz, vagy az eljárás során ment félre valami?
Megkérdeztük dr. Gyurácz András ügyvédet, hogyan történhetett meg mindez. Megtudtuk, hogy a sértetteknek a büntetőeljárások során lehetőségük van arra, hogy kártérítési igényt jelentsenek be – akár már a nyomozás ideje alatt.
Valószínűleg az olvasó sértett-tanúként vett részt a büntető eljárásban, és ha akkor nem nyilatkozott a kárigényéről, akkor azt a bíróság nem is tudta elbírálni a büntetőügyben. Így most csak polgári úton követelheti vissza a pénzt
– fogalmazott dr. Gyurácz András.Fizetési meghagyással indulhat a pereskedés
Az ügyvéd szerint a legegyszerűbb módja az ilyen igényérvényesítésnek a fizetési meghagyás. Ezt az eljárást - jogi képviselet esetén - elektronikusan lehet kezdeményezni, alacsony összegek – mint például a jelen ügyben a 100 ezer forint – esetében. (Hárommillió forintig csak fizetési meghagyás útján lehet az ilyen követeléseket érvényesíteni.) Ha a kötelezett, vagyis a csaló nem mond ellent, úgy a követelés végrehajthatóvá válik.
Ha viszont ellentmond, akkor rendes polgári per lesz belőle. Ilyenkor a korábban született büntetőítéletet fel lehet használni: az már önmagában bizonyítja, hogy az olvasónak kárt okoztak
– tette hozzá dr. Gyurácz András.A jogász arra is felhívta a figyelmet, hogy mire végrehajtásig jut az ügy, a költségek (eljárási díj, illetékek, munkadíjak) miatt - amennyiben nem részesül költségkedvezményben a kérelmező - akár a duplájára, sőt, többszörösére is nőhet a követelt összeg. A rossz hír az, hogy ezeket a pluszköltségeket is - főszabály szerint - az áldozatnak kell megelőlegeznie. De van jó hír is: ha nyer, ezeket is visszakaphatja.
Tanulság: nyilatkozzunk a kárigényről!
A sértettek jogait a hatályos büntetőeljárási törvény elég komolyan veszi. Az ügyvéd szerint a legfontosabb eseményekről – például a vádemelésről és a tárgyalás időpontjáról –minden érintettet - így a sértettet is - értesítenek. Ennek azonban van egy elengedhetetlen alapfeltétele, mégpedig az, hogy az áldozat megadja a tényleges elérhetőségeit.
A legfontosabb tanulság, ami a hasonló helyzetekre is igaz: már a nyomozás során jelezzük, ha kárt szenvedtünk, és ne féljünk polgári jogi igényt bejelenteni. Mert, ha ez elmarad, utólag már csak hosszabb és költségesebb úton juthatunk a pénzünkhöz – ha egyáltalán hozzájuthatunk.
