2025. június 13-án, este nyolctól különleges performansz várja az érdeklődőket a szombathelyi Bohém kávézó hátsó termében, a Bloomsday rendezvénysorozat részeként. A fellépő ezúttal a PUK csoport – egy szombathelyi gyökerű, több mint két évtizedes múltra visszatekintő, radikálisan kreatív művészeti közösség.
Egy pincében kezdődött
A PUK története 2002 körül kezdődött a Berzsenyi Dániel Főiskola közelében – szó szerint a föld alatt: egy pincehelyiségben gyűltek össze azok a fiatalok, akiket közös világnézet, hasonló ízlés, és leginkább egyfajta jámbor düh kötött össze. Nem illettek sehová – ezért inkább létrehozták a saját helyüket. Egy szellemi térbe sűrítették zenei, vizuális, irodalmi és színpadi kifejezésmódjukat, hogy aztán performanszok, happeningek, zajművészeti kísérletek, videók és akciók formájában robbanjanak ki.
A PUK sosem volt intézmény. Inkább hasonlított egy lázállapotban született közös álomra. A tagok hol zene felől, hol színházból, hol az írás, fotó, divat vagy filmművészet irányából érkeztek – és összegyúrták, amit tudtak. A cél sosem volt az esztétikai tökély. Inkább a kérdés: „ez most művészet?” – és a szenvedély, hogy ez a kérdés egyáltalán feltehető legyen.
Zajból dal, homokozóból színpad
A kétezres évek első felében a PUK valósággal belakta Szombathelyt. Performanszaik helyszíne volt a Pizzicato (mai Bohém), kávézók, bárok, művelődési házak, játszóterek, vécék, végállomások – és az ezek közé szorult köztér. Jellegzetes volt az akusztikus környezetre épülő zajzenei megközelítés, a talált hangokból és helyi zajokból építkező atmoszféra, amit aztán kortárs elektronikus tánczenei elemekkel kombináltak.
Nem kis részben ennek a kísérletező szellemiségnek köszönhetően jutottak el a budapesti Trafóba, az Ultrahang Fesztivál köréhez, workshopokra Németországba – miközben egyre többen csatlakoztak a csoporthoz. A PUK – idővel – alternatívává vált: a nem-akadémikus gondolkodás, a mainstreamtől való eltérés, a „másképp lét” egyfajta platformjává.
Az IDŐ: egy este, tíz felvonásban
A PUK – időközben szétszóródva, családokat alapítva, más területekre sodródva – időről időre mégis visszatér. Egyik ilyen visszatérés volt a 20 éves jubileum a Bohémban (PUK 20), és most itt az újabb: a Bloomsday keretében bemutatott „IDŐ” performansz, melyet tíz felvonásban láthatunk 2025. június 13-án.
A téma – mi más – maga az IDŐ. Az idő, amely „szétszóródó rádióhullámok csapdájába esik”, amely ellen harcolni próbálunk, de amely végül mindenkit „oda hajt, ahová nem akar menni”. A performansz egyszerre lesz zenei, színházi, irodalmi és személyes.
A tíz rész közül többet különböző tagok visznek: Máté alkalomhoz illő IR elektronikus zenét hoz, Andris experimentális elektrót, Blanka tánczenei meglepetéssel készül. Ők hárman a performansz után is folytatják a muzsikálást. De, lesz még két ember a háttérben, akik egy elhúzott függöny mögött, az IDŐ hátterében tevékenykednek, így Máté és Adrián kicsit kívül is kerülnek téren és időn is. Az este tehát nemcsak visszatekintés, hanem új kísérlet, friss lenyomat is – egy összművészeti térkép az eltelt időről, belülről, méghozzá tíz, egyenként egyperces felvonásban.
PUK ma
A csoport tagjai azóta is aktívak – ha nem is mindig közösen. Van, aki Spanyolországban hangszereket fejleszt, más médiában, színházban, online sajtóban, divatlapokban dolgozik. De a szellemiség, az összekacsintás, az „emlékszel, mikor…” élménye újra és újra előhozza a közös alkotás vágyát.
A PUK nem nosztalgiázik. Inkább új kontextusba helyezi magát: egy mai világban, ahol a kérdések mások, de az ösztön ugyanaz. Létrehozni, megosztani, meghökkenteni. Aki ott lesz, hazavihet valamit. Aki nem, az bánhatja – ha nem is egy életre, de egy nyárra biztosan.
