"Két ismeretlen ismerős - Munkácsy Mihály két gyermekportréja" címmel nyílt kiállítás a múzeumok világnapján a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumban, amelynek dísztermét megtöltötték az érdeklődők – számol be a Sárvár Lendületben Facebook-oldal. Kövi Alfonz és Kövi Etelka portréját 1866-ban festette meg Munkácsy Mihály. A képeket Rampacher Anikó adományozta végrendeletében a sárvári múzeumnak, ahová 2023-ban kerültek az alkotások. Rampacher Anikó Etelka unokája volt, akit gyermekkori emlékek kötöttek Sárvár köztiszteletben álló polgárának, dr. Patakfalvi Péternek a családjához.
A kiállításmegnyitón Takács Zoltán Bálint, a Nádasdy Kulturális Központ igazgatója elmondta, 1983-ban a Nádasdy Ferenc Huszárezred katonái adományozták a tiszti étkezde emlékanyagát a múzeumnak, 1986-ban Gróf László Magyarországot ábrázoló térképekből álló gyűjteményét ajándékozta a városnak, illetve a múzeumnak. 2010-ben pedig Rajottné Nádasdy Erzsébet döntött úgy, hogy a sárvári múzeumnak ajánlja fel az úgynevezett Nádasdy-órát. Ezt a sort folytatta legutóbb Rampacher a két Munkácsy-festménnyel.
Az igazgató kiemelte, az adományozás nemcsak művészettörténeti szempontból fontos tény, hanem mutatja, hogy a múzeumra úgy tekintenek az adományozók, hogy gondosan óvott örökségüket nemcsak megőrzik a jövő generációi számára, hanem azt egyben érthető módon be is mutatják a nagyközönség számára.
Az adományozó családja képviseletében Rampacher Anikó unokaöccse, Rámpay Mihály köszönte meg azt a szeretetet és profizmust, amellyel az alkotásokat fogadták Sárváron.
Szólt nagynénjéről: Rampacher Anikó 1923-ban született, polgári, értelmiségi asszony volt, aki élete java részét Franciaországban, Belgiumban, és a világ számos országában töltötte. 20-25 éve határozta el a nagynénje, hogy a sárvári múzeumnak adományozza az alkotásokat. Rámpay Mihály így jó szívvel hajtotta végre végrendeletét.
A kiállítást a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum művészettörténésze, Gyarmati Gabriella nyitotta meg. Munkácsy élettörténetét felidézve elmondta: a festő 1866-ban tett látogatást Steiner Jakabnál Törökbálinton, aki később Kövire változtatta a nevét, ekkor festhette meg a két gyermeket, Alfonzt és Etelkát. Kitért arra is: Munkácsy neve ma is vonzó, ha az utca emberét kérdeznék, mondjanak egy magyar festőművészt, sokan említenék Munkácsyét. Szólt Takács-Reichardt Gabriella történész-művészettörténész, a kiállítás kurátorának szenzációs felfedezéséről is: Kövi Etelka alakja 18 másik Munkácsy-festményen látható.
Takács-Reichardt Gabriella, a Nádasdy Ferenc Múzeum művészettörténésze, a Munkácsy kiállítás kurátora mutatta be a kiállítást. Elmondta, hogy először a képek eredetiségéről kellett meggyőződni. Ebben Gyarmati András és Heitler András festő-restaurátorok voltak a múzeum segítségére.
A kiállítás bemutatja a két portré történetét, Munkácsy Mihály fiatalkori éveit, segítve ezzel a festmények keletkezési körülményeinek megértését. A gyermekportrék nemcsak egy család és egy világhírűvé vált festőművész kapcsolatát tükrözik, hanem művészettörténeti szempontból is jelentőséggel bírnak.
Takács–Reichardt Gabriella szerint különös figyelmet érdemel Etelka alakja, aki több híres Munkácsy-festményen is megjelenik, szinte szemünk előtt nő fel a mosolygós, szőke kislány. Kövi Etelka olyan személy lehetett Munkácsy életében, akihez hasonló gyermeket szeretett volna feleségétől, Cecile Papier-től, ám sajnos soha nem született meg a vágyott gyermek.
A Nádasdy Ferenc Múzeum kiállítása egy összetett történetet mesél el, amely Munkácsy Mihály fiatalkori művészi próbálkozásait, a családi kötelékek fontosságát, és az élet nehézségeiből kibontakozó művészetet mutatja be.
Kondora István, Sárvár polgármestere mellett köszöntőt mondott még Szende László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Közgyűjteményi Főosztályának főosztályvezetője is.
