Tizenöt éve, 2010. május 29-én tette le a miniszterelnöki esküt Orbán Viktor. E jeles évfordulóra készült a Policy Solutions átfogó kutatása, amelyből kiderül, hogy a magyar társadalom erősen megosztott a kormányfő teljesítményének megítélésében. A közvélemény-kutatás szerint a magyarok fele szerint Orbán inkább hátráltatta, semmint segítette az ország fejlődését.
A felmérés szerint az elmúlt másfél évtized legnagyobb kormányzati sikerei között pártállástól függetlenül három intézkedés emelkedik ki: a 13. havi nyugdíj visszavezetése, a családtámogatási rendszer fejlesztése és a rezsicsökkentés. Ezeket a válaszadók szinte minden pártcsoportban a legfontosabb eredmények között említették, bár a súlyozás eltér: a fideszeseknél például a migráció elleni fellépés is előkelő helyen szerepel.
A legsúlyosabb problémának az egészségügy helyzetét tartják a megkérdezettek, de a megélhetési költségek emelkedése és a korrupció is előkelő helyet kapott a kudarcok listáján.
A Tisza Párt szavazói különösen kritikusak, közülük sokan az oktatás romló állapotát, az egyenlőtlenségeket és az életszínvonal csökkenését emelték ki. A kormánypárti válaszadók ezzel szemben a képzett munkaerő elvándorlását tartják az egyik legégetőbb problémának.A magyar lakosság többsége úgy érzi, nem lett jobb az anyagi helyzete: a teljes népesség 44 százaléka szerint romlott a háztartása anyagi helyzete, míg csak 19 százalék számolt be javulásról. A Fidesz-szavazók között is többségben vannak azok, akik nem érzékeltek pozitív változást. A jövőre nézve leginkább a kormánypártiak optimisták, de még közöttük is csak 46 százalék remél javulást.
A felmérés szerint a társadalom kétharmada úgy véli, hogy a jelenlegi rendszer a gazdagokat részesíti előnyben, és csak azok boldogulnak, akik közel állnak a hatalomhoz.
Ez az érzület különösen erősen jelenik meg a fiatalabb, magasabban képzett válaszadók körében, míg az idősebbek és az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében nagyobb arányban vannak azok, akik pozitívan értékelik az elmúlt 15 év kormányzását.Érdekesség, hogy a válaszadók 61 százaléka szerint csökkent a bérek értéke, noha a statisztikai adatok – például a KSH szerint – szinte minden évben reálbér-növekedést mutattak. A kutatók szerint ez az ellentmondás részben a 2023-as reálbércsökkenés és a megélhetési válság hatása, részben pedig a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek következménye.
A válaszadók többsége szerint a jövő kihívásaira már nem Orbán Viktor, hanem Magyar Péter lehet a megfelelő válasz.
A kutatás 18 politikai kérdést vizsgált, és ezek közül csupán háromban – családtámogatás, migráció és háborús konfliktusok elkerülése – bíznak jobban Orbánban, míg Magyar Péter komolyabb előnyt élvez például az EU-s források megszerzése, a korrupció visszaszorítása és az egészségügy rendbetétele terén.