Nemrég egy Facebook-bejegyzés hívta fel a figyelmünket arra, hogy hiányzik az óra a szombathelyi Árpád-házi Szent Erzsébet ferences templom 
Szombathely régen és ma - A ferences templom és rendház 2013. March 29. 21:19 tornyáról. A kommentelők pedig sorra érkeztek, hogy hangot adjanak a hiányérzetüknek, amely az órát illeti. Az emberek által megfogalmazott fájó hiány pedig arra késztetett minket, hogy utánajárjunk: volt-e valaha egyáltalán toronyóra ezen a templomon?
Kis templomtörténelem
A mai templom helyén a 14. század közepén egy Szent Antal tiszteletére emelt ispotálytemplom állt. 1360-ban Kálmán győri püspök meghívására érkeztek ide a ferencesek - köztük Sienai János testvér -, akik gótikus stílusban építették újjá az épületet, immár Szent András apostol tiszteletére.
A 16. században a reformáció sodrása elérte a kolostort is: a szerzetesek elhagyták az épületet, amely hosszú időre üresen maradt. Csak az 1630-as években kezdődött meg az újabb fellendülés: Sennyei István püspök támogatásával megújították a templomot és 1635-ben újraszentelték, ezúttal Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére.
1716-ban tűzvész pusztított a városban, melynek a templom tornya is áldozatul esett. A helyreállítás évekig tartott, de közben újabb bővítések is történtek: 1730-ra elkészült a kolostor déli szárnya. Az alsó szint még a középkor gótikáját idézte, az emelet viszont ekkor már barokk stílusban épült rá.
A ferencesek a 18. századtól kezdve nemcsak a templom körül tevékenykedtek: hittant tanítottak a város iskoláiban, a börtönben lelki gondozást végeztek, sőt az első szombathelyi óvodát is egy ferences testvér, P. Csepy Dömötör alapította. A trianoni békeszerződés után ide költözött a felvidéki ferences hittudományi főiskola is, amely 1950-ig működött az épület falai között.
Aztán újabb kényszerű távozás következett: a szerzeteseket internálták, és a rendház épületébe a Vakok Intézete költözött. Csak 1990-ben térhettek vissza a ferencesek, a tartományfőnökség is ideiglenesen itt működött. A templom 1997-ben belső, 2004–2005-ben pedig külső felújításon esett át.
A templom, ahogyan ma ismerjük
A templom egyhajós elrendezésű, szentélye sokszögben záródik, a hajó barokk fiókos dongaboltozattal, a szentély pedig bordás boltozattal fedett. Tornya az északi oldalon áll, kettős hagymakupolája a barokk kor jellegzetes díszítőeleme volt.
A belsejében több értékes műalkotás is látható, köztük Dorfmeister István Szent Flóriánt ábrázoló oltárképe. Ez a kép az 1749-es tűzvész emlékét őrzi, és egyúttal a korabeli Szombathelyt is megörökíti. A szentély falait egykor freskók díszítették, ezekből ma már csak töredékek maradtak fenn. A papi ülőfülkeként szolgáló, gótikus faragású fülke azonban ma is megcsodálható.
De mi a helyzet az órával?
A templom történetét tehát jól ismerjük, de az órának nyoma sincs a régmúlt leírásaiban. A régi fotók sem mutatják, hogy valaha is lett volna toronyóra a templomon. Ma viszont a torony falán látszanak bizonyos nyomok, amelyek akár egy óra helyét is sejtethetik.
Elsőként a Szombathelyi Egyházmegyéhez fordultunk, de onnan azt a választ kaptuk, hogy ők nem tudnak semmit az óra létezéséről. Azt tanácsolták, érdeklődjünk közvetlenül a ferences rendnél.
A szerzetesek pedig megerősítették a gyanúnkat: a toronyórát valószínűleg csak az emberek képzelték hozzá a templomhoz. Soha nem volt ott semmilyen óra, így az sem lehetséges, hogy „boldog órákat” mutatott volna. A jelenség nem egyedi – a közösségi emlékezet gyakran épít közös, de pontatlan képeket a múltról, ahogy az a jelen esetben is tapasztalható.
