Megjelentek a KSH legfrissebb adatai a hazai nyugdíjasok jövedelmi megoszlásáról. Ebből már megtudhatjuk hány nyugdíjas jövedelme éri el az átlagbért, vagy épp a mediánjövedelmet. De az is kiderül, hogy hány idős élhet létminimum alatt.
A nyugdíjasok helyzete igen nehéz Magyarországon: egyre rosszabb helyzetben vannak az aktív, munkaképes lakossághoz képest. Ezt nagyon jól mutatja, hogy az öregségi átlagnyugdíj – ennek mértéke 2025 januárjában 243.054 forint – már csak a 52,95 százalékát tette ki az átlagbérnek és 65,06 százalékát a mediánbérnek. Vagyis az év elején az átlagos nyugdíj éppen csak meghaladta az átlagbér felét - összegzett a Bankmonitor.
Több, mint kétmillió magyar nyugdíja nem éri el a mediánbért
A KSH publikálta a nyugdíjak megoszlását is, ebből kiderül pontosan hányan esnek az egyes állami nyugdíjsávokba. Kicsivel több, mint 2.267.000 nyugdíjas kapott ellátást 2025 januárjában. A 160–180 ezres és a 180-200 ezres jövedelmi sávba került a legtöbb idős.
A januári adatok alapján az átlagbér nettó 459 ezer forint volt, míg a mediánbér 373.600 forint. A mediánbértől – ez a középérték, az alkalmazottak fele ennél többet, másik fele pedig kevesebbet keres – több mint kétmillió idős öregségi nyugdíja elmarad. Ez a teljes nyugdíjas népesség 88,82 százaléka. Ez is jól mutatja, hogy mekkora a különbség az aktív korúak és az idősek várható jövedelme között. Ez azonban nem jelenti még feltétlenül azt, hogy sok idős ténylegesen nagyon nehéz anyagi körülmények között élne.
Éppen ezért érdemes megvizsgálni, hogy hány idős élhet a létminimum alatt. Ilyen adatot a KSH 2015-óta nem publikál, de egy független kutatóintézet, a Policy Agenda, egészen 2020-ig elvégezte ezeket a számításokat.
Egy 2023-ban megjelent tanulmányuk alapján 2020-ban az egy fős nyugdíjas háztartásoknak legalább havi 112.300 forintos nettó jövedelemmel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a létminimumhoz fenntartásához szükséges kiadásokat fedezni tudja.
Frissebb adat sajnos nincs, de a Bankmonitor szakértői megbecsülték, hogy jelenleg, 2025-ben mekkora jövedelemre lenne szükség a kérdéses háztartásoknak a létminimum eléréséhez. A számítás során a 2020-as adatot a nyugdíjas inflációval korrigálták. (2025-ben pedig az MNB inflációs várakozásának középértékével lett korrigálva az adat.)
2021-ben 4,6% volt a nyugdíjas infláció.
2022-ben 15,2% volt a nyugdíjas infláció.
2023-ben 18,3% volt a nyugdíjas infláció.
2024-ben 3,7% volt a nyugdíjas infláció.
2025-ben 4,8% az MNB által jelenleg az idei évre becsült 4,5-5,1%-os áremelkedés középértéke.
Mindezek alapján az idei évre a nyugdíjas létminimum eléréséhez szükséges havi összeg 174 ezer forint körül lehet.
Ez az érték nincs a KSH nyugdíjas összegsávjának határán. A Bankmonitor becslése alapján jelenleg mintegy 800 ezer nyugdíjas élhet a létminimum alatt. Ez a teljes nyugdíjas lakosság 35,3 százaléka. Ez egy nagyon jelentős szám, azonban a jó hír az, hogy a Bankmonitor hasonló, 2023-as vizsgálatához képest mintegy 100 ezer fővel csökkenhetett a nehezen élő idősek száma.
A 13. havi nyugdíj miatt javul a helyzet
A különböző kiegészítő juttatások miatt összességében a nyugdíjasok kicsivel jobb helyzetben lehetnek. Februárban kifizetett 13. havi nyugdíj javítja az idősek átlagos bevételét. Emellett várhatóan nyugdíjkorrekció is lesz idén novemberben, mert az év elején idénre tervezett inflációnál nagyobb mértékben emelkednek az árak.
Azonban a GDP idei évi alakulása alapján az idei évben nyugdíjprémium kifizetésére nem igazán számíthatnak az idősek.
