A "cáfolat" szó lassanként oly mértékű pejoratív jelentéssel töltődik fel kishazánkban, hogy nyelvészeink kénytelenek lesznek Kazinczyt játszani, és új kifejezést találni arra az akcióra, amikor valaki egy szerinte tévesen elhintett információ ellen próbál tiltakozni. Straub Elek, a Matáv vezérigazgatója ugyanis egymás után többször is eljátszotta a cáfolgatós jelenetet, amikor újságírók arról kérdezgették, tényleg igaz-e a kedvezmények eltörléséről szóló madárcsiripelés.
Hogy hogy nem, hétfőn már hivatalos sajtóközleményben szólt a fáma arról, hogy végérvényesen búcsút inthetünk a Mindenkinek csomagnak, és a két éven keresztül oly sok vérágas tekintetet a monitor elé vonzó 150 forintos kedvezményes tarifának. A döntés arra hivatkozva született meg, hogy ezek a csomagok betöltötték szerepüket, segítettek lódítani az információs társadalom szekerén, és a továbbiakban nincs szükség rájuk, mert bevételkiesést okozna a vállalatnak - ráadásul a liberalizált piac is azt követeli meg, hogy ne kínálják egyes szolgáltatásaikat mélyen a piaci ár alatt.
Namármost a Matáv hivatalos közleménye két helyen is orra bukik. Egyrészt a cég adózott nyeresége már most, 2002 tavaszán is 20 milliárd forint fölött jár, ami negyven-egynéhány százalékkal nagyobb, mint a tavalyi. Még matek érettségi nélkül is könnyedén kiszámolható, hogy ez minden valószínűség szerint nem jelent éppenséggel bevételcsökkenést. Másrészt pedig hiába a szócséplés liberalizált piacról, ha egyszer azok a vállalatok, akik versenytársak lehetnének, nem szállnak be a versengésbe. Így a Matáv voltaképpen megőrizte monopolstátuszát, és vidáman belegázol a lelkes internetezők érzelmi világába, a kedvezmények piacról való kivonásával.
Mit is jelent ez a nyájas felhasználónak? Webmesterünkkel utánaszámoltunk a dolgoknak, egy elképzelt Internet-függőt segítségül hívva. Ha úgy gondolkodunk, hogy emberünk a Mindenkinek csomag keretén belül minden este 6 után rákattant a hálóra, és egyszer sem szakadt meg az összeköttetés, az egy hónapban potom 4500 pénz. Ehhez számoljunk hozzá még egyszer ugyanennyit, mint előfizetési díj, akkor az ugyebár 9000 forintocska egy hónapban. Július elejétől.
Szezám zárul, csúcsidőben 6,10 Ft/perces költséggel kell számolnunk, míg csúcsidőn kívül ennek körülbelül a felével, 3,25 forinttal. Vegyük alapul kísérleti nyuszink berögződött szokásait, vagyis azt, hogy ezután is csak a kedvezményes időszakban fog szörfölni, mert szegény párának így állt be a bioritmusa. Ebben az esetben, ha továbbra is minden nap csatlakozik a világ virtuális vérkeringésébe, és minden éjszaka mondjuk éjfélig nyomja nagyüzemben, akkor az bizony kemény 32400 forintra jön ki egy hónapban - voltaképpen háromszor annyit fizet, mint azelőtt.
A számos kínálkozó megoldás közül a legoptimálisabbnak az ADSL tűnik, ha már egyszer költségeinket szeretnénk csökkenteni. Ez a Szombathelyen is megtalálható szolgáltatókra lebontva a következő havi fix összeget jelenti: Axelero - 14900 Ft, Datanet - 10375 Ft, Tvnet - 11125 Ft, Enternet - 12260 Ft. Persze érdemes behatóan tájékozódni a lehetőségek között, mivel egyes szolgáltatók igyekeznek kisebb-nagyobb csavarokkal dobni az alacsonynak látszó díjaikon: az Enternet például az egykori 150 Ft-os kedvezményt meglovagolva egy kísértetiesen hasonló megoldást is beépít szolgáltatásába, csakhogy emellett a szokásos alapdíjat is fizetnünk kell.
Az ADSL szerződést egyéb iránt minimum egy évre kell megkötni, tehát jó, ha az ember előre kalkulálja, hogy százezres összeggel fog majd soványodni a büdzséje; és ehhez persze hozzájárulnak még a beszerelési költségek, a hálózati kártya és az egyszeri díj, amit bekötéskor ki kell pengetni.
Persze ne feledkezzünk meg az előnyökről is: az ADSL ugyanis hétszer olyan gyorsabban viszi át az információt, mint a hagyományos modemes kapcsolat. Vannak azonban olyan helyek, ahová ez a lehetőség nem jut el: itt a Matáv átmeneti ADSL-pótló megoldást kínál, és ha a napi hat órás időtartammal számolunk, akkor ez havi 22500 forint telefonköltséget jelent. Ezt egyébként napszaktól függetlenül lehet igénybe venni, de valljuk be, ettől függetlenül még eléggé zsíros összegről van szó.
Hazánk pedig továbbra is az egyik legdrágább országnak számít az internetezési lehetőségeket illetően. Hogy ilyen égbekiáltó költségek mellett sikeresen tudjuk-e építgetni információs társadalmunkat, az egyelőre még nyitott kérdés - mindenesetre sokan gondolják úgy, hogy hiába adott a lehetőség a szabad versenyre, az Internet hazai előretörése a Matáv ronda húzásának köszönhetően valószínűleg meg fog torpanni. Mást nem tehetünk, minthogy mi is elmegyünk tüntetni és petíciókat szignózunk, vagy átváltunk egy kevésbé költséges megoldásra, esetleg várunk egészen addig, míg felbukkan egy racionálisan gondolkodó és cselekvő versenypartner, aki a Matávnak végre megálljt parancsol...
Vonatkozó linkek:
A MATÁV KIVEZETI ÁTALÁNYDÍJAS KONSTRUKCIÓIT(sajtóközlemény)
Vonatkozó Fórumunk:
Van élet a "Mindenkinek" után
