Az egyesület igazgatójával, Sebők Erzsébettel folytatott beszélgetésem azonban jó útra térített és arra ösztönzött, hogy "sűrű bocsánatkérések közepette" helyreigazítsam tévedéseimet.
Előszöris: A BSA nem alapítvány. Aki esetleg kétségbeesve kutatott volna a számlaszámuk után, javaslom, hagyjon fel ezzel a tevékenységgel. A BSA egyesület, ezért nem áll módjukban elfogadni a személyi jövedelemadó 1 százalékát.
A bilincses plakát nem lesz látható sem Szombathelyen, sem a régió egyéb közterületein. A "szoftverfelhasználók biztonságérzetét növelendő", a BSA a március 1-től március 30-ig tartó Tűzszünet kampányát ezúttal egy villamos-baleset előtti pillanatot megörökítő képpel fogja reklámozni. A plakátok már több helyen láthatók Komárom-Esztergom, Veszprém, Zala és Vas megye nagyobb városaiban.
A "szoftverrendőrség" nem szoftverrendőrség. Hangsúlyozzák is mindig, de szerintük az emberek és főként az újságírók - akik persze a látszat után ítélnek mégsem képesek ezt megérteni. A BSA, ahogy már utaltunk rá, nem rendelkezik semmiféle hatósági jogkörrel (bár néhány éve keményen lobbiztak az Igazságügyi Minisztériumnál, hogy saját maguk a rendőrségi eljárást megelőzően helyszíni szemlét tarthassanak - szerencsére ez nem jött össze nekik), így a rendőrségi feljelentés után elrendelt házkutatáskor sem jelenhetnek meg.
Sebők Erzsébet elmondta még, hogy az egyesület célja nem a szoftverek végfelhasználói licencszerződésének, hanem a vonatkozó törvényi rendelkezéseknek, vagyis a szerzői és szomszédos jogokról szóló törvényeknek a betarttatása. Tehát a vezető, többnyire amerikai programfejlesztő és forgalmazó vállalatok azért hozták létre a BSA-t, hogy "elősegítsék a magyar jogszabályok érvényesítését és az illegális szoftverhasználatnak az európai átlagig való leszorításával növeljék hazánk EU kompatibilitását". A fő célpont pedig nem a magánszféra, hanem az üzleti vállalkozások. Sebők Erzsébet állítása szerint az eddigiek során csak vállalatok - egész pontosan vállalati vezetők, informatikusok és rendszergazdák - ellen indult eljárás.
Igazán sajnálatosnak tartom, hogy a BSA csak a fent említett pontokban talált kivetni valót az előző cikkben és a változtatások, amiket kértek csupán formai elemeket érintettek. Sokkal nyugodtabb lennék, ha cáfolni tudták volna például a "besúgó-hálózat"-tal és a névtelen feljelentgetésekkel kapcsolatos értesüléseket. És hogy kitérjünk a sokat emlegetett "pozitív kampányra" is, a kérdésre, hogy miért jó a fogyasztónak, ha megvásárolja és legálisan használja a szoftvert azt a választ kaptuk: mert akkor eleget tesz a szerzői jogi törvény követelményeinek. A felvilágosító tevékenységről ennyit.
Egyébként az utóbbi kijelentéssel nem is lehet vitába szállni, de a szerzői jogi törvények felülvizsgálatát követelni már lehet. Nem arról van szó, hogy ne fizessük ki a szoftverfejlesztők munkáját, de nehogy már fizessünk a jogdíjért, mikor a jogok igazából a felhasználót illetnék. Csak hogy egy végletesen leegyszerűsített példát említsek: az építész is pénzt kér a munkájáért, de az az abszurd ötlet még senkinek sem jutott eszébe, hogy szerzői jogdíjat kérjen a kész házért.
Az Egyesült Államokban már folyik az aláírásgyűjtés a szoftverszabadalmak ellen (a petíció megtalálható a http://www.gnu.org/home.hu.html címen), legfőbb ideje lenne nálunk is kezdeni valamit ez ügyben.
