Mitől lesz érdekes egy költő élete az olvasók számára – és meddig lehet elmenni a szenvedélyek, titkok, gyarlóságok bemutatásában? Erről beszélgettünk Nyáry Krisztián íróval, irodalomtörténésszel a szombathelyi Gépipariban tartott rendkívüli irodalomórája után 
Nyáry Krisztián kávéházakról és a biliárd-bajnok Petőfiről Is beszélt a szombathelyi gépipariban 2025. October 09. 14:46 .
Nyáry szerint az életrajzírók mindig kísértést éreznek, hogy mindent elmondjanak, de van egy pont, ahol a megértés átcsúszik a kukkolásba. És nem is feltétlenül kell ismernünk egy költő életét, hogy értékelni tudjuk a verseit, és a versek sem mindig visznek közelebb egy-egy költő életéhez.
A beszélgetés során felidézte Szabó Lőrinc A huszonhatodik év című szonettciklusát, amelyet nem a feleségéhez, hanem öngyilkossá lett szeretőjéhez írt – és ezt ma azért tudjuk, mert a jogörökösök beleegyeztek ennek a titoknak a felfedésébe. Szóba került Weöres Sándor, akit felesége tartott kordában, hogy alkotni tudjon, és Ady Endre, aki az italozást szinte tudatosan építette bele a költői imázsába.
Móricz Zsigmondról Nyáry elmondta: naplóiból pontosan tudjuk, milyen volt a szexuális élete, de ettől még nem kell mindent beleírni egy életrajzba. Az idő mindent megszűr – ahogy egy sír feltárásánál is másképp viszonyulunk a halottakhoz, attól függően, mennyi idő telt el.
József Attila Szabad ötletek jegyzéke például avantgárd versként is olvasható, ha nem tudjuk, hogy egy pszichoanalitikus kezelés része volt – vagyis a szöveg önmagában is értelmezhető.
Aki a 20. században írt, akaratlanul is nyomot hagyott maga után – de ettől még nem biztos, hogy mindent ismernünk kell az életéből.
A Gépipariban tartott teljes beszélgetést itt nézhetik meg:
