Csupán néhány hétnek kellett eltelnie és máris érdekes hírek érkeznek a Microsoft Mediaplayer-ének legújabb verziójáról. A program - amellett, hogy csúcsminőséget képvisel -, állítólag rendszeresen jelentést küld az általunk töltögetett MP3-akról. Kacsa, valós hír? Tökmindegy. Egyel több kém ide, vagy oda...
A média rá-ráharap az ilyen hírekre, napokig csámcsognak rajta, majd mindenki megnyugszik, és biztonságban érzi magát. A többség úgy érzi, vigyáznak rá. Nem is akárhogyan!
Barátaid a kémek kezében
Talán jobb nem belegondolni, hány és hány szem szegeződik ránk kutakodva, hány program dolgozza fel az adatainkat, legyen az bármennyire is privát. Ezt a szót lassan egyébként teljesen törölhetjük a szótárunkból. A lakatlan szigetek száma rohamosan csökken, civilizációnkban pedig egyre kevesebb helye van a "privát" dolgoknak. Elég, ha csak végiggondoljuk, mi mindent teszünk egy nap, milyen berendezéseket használunk, hány ismeretlennel érintkezünk. Ha Önök közül most valaki nyugodtan hátradőlt a székében, hogy ő csak ismerősökkel, barátokkal érintkezik, akkor nem árt tudnia: még nagyobb "veszélyben" van! Hiszen kik azok, akik a legjobban ismerhetik az ember gyerekét, mint maguk a barátok, a bizalom élvezői. Itt most nem kell valami szándékos árulásra gondolni. Egy barát nyugodtan válaszol a számára ártatlannak tűnő - barátjára vonatkozó - kérdésre, vagy éppen olyasmit csinál, ami látszólag jó dolog.
Csak egy példa: volt egy e-mail címem, amit kizárólag arra használtam, hogy három emberrel tartsam a kapcsolatot. A levelek annak rendje és módja szerint digitális aláírással, titkosítva váltották egymást, míg egy szép napon érkezett egy levél egy szegény amerikai rákos kisfiú "megsegítésére", majd ezt követően megindult a reklámlevelek áradata is. Levelezőpartnerem ugyanis beugrott ennek az "ősi" trükknek, miszerint ha továbbküldi a levelet az összes ismerősének, akkor azzal sokat segít a haldokló kisfiún (aki egyébként nem létezik, de ezzel el lehet altatni a gyanút). Azzel, hogy továbbította a levelet nekem is, nyilvánossá tette a címemet, mivel egyszerre több, mint harminc embernek küldte tovább, akik közül sokan ismét továbbküldték és így tovább. A címek pedig egyre gyűltek a levélben, a marketingesek őszinte örömére...
Az ingyenes szolgáltatások veszélyei
Egyre szaporodnak azok a lehetőségek is, amelyek ingyenes szolgáltatásként "nyúlják le" adatainkat. Hallottak már a virtuális merevlemezről? A lényege, hogy egy rövid regisztrációs lap kitöltése után bárki tárolhat sok-sok megabyte adatot a cég szerverén. Az adatokat csak a tulajdonos érheti el, tehát honlapokhoz és mások általi letöltésekre nem használható. A tájékoztatóban külön ecsetelik a főbb előnyöket: "ha dokumentumainkat itt tároljuk, akkor legyünk bárhol a világban, könnyen hozzáférhetünk. Minek vinnénk magunkkal számítógépet, ha elég csak az adatokat mozgatni..." stb. A szolgáltatást felhasználók száma több százezer. Vajon ők tudják-e, hogy ez a virtuális merevlemez valahol nem is annyira virtuális, azaz egy terem rejti a szervert, amelyre önként és dalolva töltögetik fel bizalmas anyagaikat? Hogy erről a kiszolgálóról időnként biztonsági másolat készül? És hogy ez nem is annyira hozzáférhetetlen? Persze nem egy "átlagembernek"... J
Ne tartsd máshol a postafiókodat!
A telefon... Kémfilmekből jól ismerhetjük a poloskákat, de ezt a módszert akár el is felejthetjük, kiment a divatból. Ma már sokkal kifinomultabb módszerek léteznek, így senki nem mondhatja magáról nyugodt szívvel, hogy tiszta a vonala. Nyílt titok, hogy egyes országokban robotok (azaz speciális programok) figyelnek MINDEN hívást. Meghatározott szavakra vadásznak, amelyek kimondása aktiválja a hangrögzítést. Elterjedőben van a fentebb említett virtuális merevlemezhez hasonló hangpostafiók is, aminek a lényege, hogy nem saját üzenetrögzítőnk tárolja a nekünk szóló üzeneteket, hanem a telefonszolgáltató számítógépe...
A környezetünkben lévő számítógépek szinte mindent naplóznak, kezdve a belépés idejétől a megnyitott programokon keresztül az adatmozgatásig. Természetesen ezek a riportok sem hobbiból készülnek...
Az utcákon, szupermarketekben rejtett kamerák figyelnek minket és környezetünket, bankunk pedig tudja merre járunk, ha használjuk a kártyánkat. És ezek csak a nyilvánvaló dolgok. De vajon sejthetjük-e, ki, vagy mi áll a hátunk mögött, analizálva a cselekedetinket?
Ne feledjük, amihez rajtunk kívül legalább egy EMBERNEK hozzáférési joga van, azt már nem tekinthetjük biztonságosnak!
Paranoia? Az... De lassan majd hozzászokunk.
Tánczos
Maszek tesztek 1998-ban pusztán kíváncsiságból készítettem egy weboldalt, amihez csak a regisztrált felhasználók férhettek hozzá. A regisztrációs íven szerepelt az "Internetszolgáltatója neve, felhasználói neve, jelszava" tétel is. Összesen 349 regisztráció érkezett be és ebből 24-en megadták az előbb felsorolt információkat is! (Ezen adatok birtokában az érintettek kárára használhattam volna az Internetet, sőt, letölthettem volna a leveleiket is, egészen addig, amíg meg nem változtatják a jelszavukat. Természetesen erre nem került sor, részletes levélben hívtam fel a figyelmüket a veszélyre.) Mindösszesen 9 ember kérdőjelezte meg a kérdés jogosságát... Egy másik privát felmérésben az után érdeklődtem, hányan tartják bankkártyájuk közelében PIN kódjukat? 65-en vallották be, hogy ők bizony a pénztárcájukban tartják az értékes négyjegyű számot, a kártya mellett... |
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
