Ez az írás a manapság igen csak elterjedt kézi számítógépekről szól. Megtudhatjuk belőle, hogy mik azok az alapvető különbségek, apróságok, amitől egy ilyen kis ketyerét palmtopnak, vagy éppen handheld-pc-nek hívnak.
Mi a különbség laptop és palmtop között? Bizony nem mindenki tudja hogy a kettő nem ugyanaz(!). Legfőképpen a méretükben és a teljesítményükben van különbség/eltérés. Bár a palmtopkat kézi PC-nek tartjuk számon, ám valahogy még is van fenntartásunk velük szemben, és mégsem gondoljuk "teljes értékű" számítógépnek őket. Szerencsére ez nem teljesen igaz.
Meglehet, hogy kisebbek, teljesítményük sem túl nagy, a megszokott hardver eszközök sem találhatók meg rajtuk (egér, floppy, CD...). Emiatt aztán egy palmtop számítógép lehetőségei korlátozottabbak, mint asztali társaié. Viszont mégis csak könnyebb palmtopot vinni a kezünkben, zsebünkben, mint egy asztali PC-t!
A gyors technikai fejlődés lehetővé teszi eme korlátok kiküszöbölését, megszüntetését, vagy legalábbis csökkenteni próbálja azokat.
Manapság a palmtopok forradalmát éljük,
hiszen egyre több és egyre "mindentudóbb" masinák kerülnek a kezünkbe. A mai modern palmtopokon akár videózhatunk , MP3-as zenét hallgathatunk!
Node a méretekre visszatérve, lényeges szempont, hogy mekkora a kicsike: lehet tégla, elférhet tenyérben, de lehet akár hitelkártya méret is. (jobbra )
Az operációs rendszerekben is van némi variáns, hiszen nem mindegy mi hajtja meg a "vasat", de kettőn áll a vásár, ki tudja-e használni a szoftver a hardveres lehetőségeket? Az egyik legismertebb a Microsoft Windows CE, amelyet kimondottan palmtopkra fejlesztettek ki. A már megszokott kezelőfelülettel találjuk szembe magunkat, ha ez az operációs rendszer fut masinánkon (ennek a rendszernek az ismertése legközelebb történik meg). Léteznek más operációs rendszerek is, az egyik ilyen ismert rendszer a PSION által kifejlesztett EPOC, a másik konkurens Palm által használt a Palm OS. A fentiek közül a Win CE nyújta talán a legtöbbet, s erre van a legtöbb program is. Nade a rendszerekről majd máskor...
Mi micsoda: a processzor
A palmtopoknál is a processzor a gép lelke. Itt sem mindegy, hogy milyen processzor ketyeg a gépünkben, hiszen minél nagyobb az órajel annál gyorsabb a gép! A modernebbekben 32 bites a processzor van, de még előfordulnak a régebbi, 16-bites változatok is (például: PSION Series 3a).
A palmtopok processzora eltér a "hagyományos"-októl, ezek ugyanis más (drágább) technológiával készülnek. Jóval kisebbnek és energiatakarékosabbnak kell lennie, ráadásul itt van még a processzor felmelegedés problémájának a megoldása is, ugyanis a kis gépekben nincsen hűtés... Ezek miatt kicsit költségesebb az előállítás, ráadásul a kis méret miatt a processzor órajele sem szökhet az egekbe. A jelenlegi piacon lévő leggyorsabb palmtop (balra látható a képen) az iPAQ Pocket PC 206 MHz-es, amelynek a lelke egy Intel StrongARM 32-bites RISC processzor. Mielőtt valaki azt mondaná, hogy "csak ennyi?", annak figyelmébe ajánlom az előbb elhangzottakat - újraolvasásra. A kéziszámítógépek kategóriájában ez a teljesítmény nagyon jónak számít, főleg ha azt vesszük, hogy a tenyerünkön hordozzuk!
Mi micsoda: az érintőképernyő
Mit is jelent az érintőképernyő? Nem mást, mint egy folyadékkristályos kijelző (LCD), amit egy vékony érzékelősávval vonnak be. A képernyő bizonyos pontjait megérintve érzékeli a gép a jelet - olyan mintha egérkattintás lett volna -, s annak megfelelően reagál az az elem, amit megérintünk, például egy gomb megnyomása, kijelölés, stb.
Természetesen nem a puszta kezünkkel "tapogatjuk" a kijelzőt, hanem a hozzávaló műanyag érintőpálcával. Jóllehet, nem lesz baja a kijelzőnek, ha a kezünkkel érintjük meg, de csökkenhet tőle az érzékelőképessége: zsírossá válhat, illetve megsérülhet.
Képernyő és képernyő közt is van különbség, nem mindegy, hogy mekkora/milyen felbontású képernyővel szemezünk. A tenyérméretű palmtopoknak (PDA) 320*240 pixeles felbontású, a nagyobb méretű testvéreiknek (Handheld PC - HPC) általában 640*240 pixeles felbontásuk van, és majdnem mindegyikben van háttérvilágítás.
- A színes kijelző
A színes kijelző 16 színtől 16 millió színig terjedhet. A színesedés azonban az energiafogyasztás, és az ár növekedésével jár. Az LCD képernyők hátránya az ún. fátyolhatás, ami az alacsony képfrissítési frekvencia miatt van. Ez azt jelenti, hogy ha a képernyőn gyorsabb mozgások történnek, a kijelző nem képes olyan ütemben újrarajzolni a képet, hogy a mozgás ne legyen szellemképes. Szerencsére a mai palmtopoknál már nincs akkora "gond" a képfrissítéssel mint a régebbieknél. Az energiafogyasztási problémákkal sem kell nagyon foglakoznunk, mert a tervezésnél figyelembe veszik, hogy a színes kijelző jóval többet fogyaszt mint a monokróm.
- A monokróm kijelző
Ennél a típusnál általában 4-16 szürke árnyalat létezik. Ez kevesebb energiát fogyaszt mit a színes testvére. A képfrissítéssel kapcsolatban gyakorlatilag ugyanaz vonatkozik ide is, mint a fentiekben leírtak. Balra láthatunk egy ilyen típusú kijelzőt. Ezeknek nagyon jó a képük, és nincs probléma a láthatósággal sem. Ez persze nem pótolja a színes előnyeit...
Mi micsoda: a billentyűzet
A palmtopokon is van billentyűzet - hardveres vagy szoftveres. Hardveres csak a HPC-nél van, e típusoknál a palmtop szétnyitása után lesz lehetőségünk hozzáférni a billentyűzethez. (lásd jobb oldali ábra). Ezek a billentyűzetek kényelmesnek mondhatóak, a gombok elhelyezése a laptop elrendezés szerint van, így a már megszokott módon vihetjük be az adatokat a masinára.
A PDA-knál használják a szoftveres billentyűzetet. Itt nem áll módunkban a hagyományos klaviatúrát használni, így a képernyőn megjelenő betűkből kell választanunk... A mutatópálca segítségével tudjuk megjelölni a kívánt betűt. Létezik ezekhez a típusokhoz az úgynevezett kézírás felismerő. Ha ezt használjuk, a kívánt betűket/szöveget a kijelölt sávba kell írnunk, úgy mintha papírra írnánk. Ezen módszerek nem olyan kényelmetlenek, mint amilyennek tűnnek! Sőt, ha úgy vesszük, még talán egész könnyedén lehet rajta írni. Csak finoman, különben gyorsan leamortizáljuk a képernyőt...
Mi micsoda: a memória
Elérkeztünk egy fontos részhez, mégpedig a memóriákhoz... A palmtopokban is van memória, de itt aztán tényleg nem mindegy, hogy mekkora a kapacitása! Boltban kapható masinákban standard memória a 8-16 megabyte szokott lenni. Vannak 32Mb, 64Mb-os modellek is, ezek persze a legdrágábbak. Miért ilyen drágák ezekben a RAM-ok? Ha úgy vesszük kb. 1000Ft/Mb-tal kell számolni, legalább is a Flash kártyáknál így van, ezek a típusú memóriák a kikapcsolás után is "emlékeznek", azaz megőrzik tartalmukat.
A palmtopokban két féle memória típus van , a RAM és a ROM.
Kezdjük talán a RAM-al. Ez gyakorlatilag ugyanarra szolgál, mint a PC-nél: itt futnak a programok stb.; de annyiban mégiscsak másabb, hogy a memória kapacitást két részre osztják fel:
- rendszermemóriára (system memory) és
- tárólómemóriára (storage memory).
A rendszermemória az alkalmazások számára van fenntartva (mint a PC RAM), a tárolómemória pedig a háttértár szerepét tölti be (mint a merevlemez). Ezek arányát általában szoftverből állíthatjuk.
Most jön a ROM. A ROM-ban található meg az operációs rendszer és azok az alap szoftverek, amiket gyárilag adnak a gépekhez. Vagyis az op. rendszer és az alapalkalmazások csak minimális memóriát igényelnek. Hogy mik ezek az alkalmazások? Arról majd legközelebb...
-Ohrvill-