Persze az is kérdéses esetünkben, hogy egyáltalán mit nevezhetünk közösségnek. A világhálóról ugyanis köztudottan azt a merőben nevetséges sztereotípiát harsogják a dilettánsok, miszerint minden emberi kapcsolat megrontójáról, a családi fészekbe beférkőzött virtuális kakukkról van szó, amely egyik pillanatról a másikra képes szétzilálni az otthon idilljét.
Azért van jó a nezetésben is :)
Azt azonban nem veszik számításba, hogy a net a többség számára nem más, mint kapcsolattartási lehetőség távoli ismerősökkel, vagy éppenséggel kitörési lehetőség az elviselhetetlen magányból.
És akkor még nem ejtettem szót a kommunikációs készségek fejlődéséről, melyet ugyancsak elősegítenek a különféle csevegőprogramok: mondom ezt legfőképpen annak tudatában, hogy az információs szupersztráda állandóan naprakész az ötletes nyelvújításokkal kapcsolatban is. Igazából nem is kéne csodálkoznunk azon, hogy a netezők túlnyomó része néhány pehelysúlyú, ám annál hatásosabb érvvel könnyedén képes lesöpörni válláról egy-egy nehézkesebb kérdést
Csatoljunk!
Legnépszerűbb webes dumahelyszínek a Chat.hu és a Gyalogló chat, melyek mindegyikén megtalálható a Szombathely szoba. Persze leginkább csak esténként, amikor a kedvezményes tarifa rászabadítja a pókokat a hálóra. Itt nem találhatunk egy rakat embert, és nem is folyik színvonalas társalgás - ha folyik egyáltalán -, legfeljebb csak a magamfajta kívülálló számára soha fel nem táruló magánbeszélgetések zajlanak (melyek témája az esetek 90 százalékában alighanem a nemiségre összpontosít). Aki dinamikusnak mondható csevejre vágyik, mindenképpen az IRC-t kell kezelés alá vennie. Itt egy egyszerű join paranccsal beléphet a #szombathely csatornára, ahol ugyan nem fog platóni fejtegetésekkel találkozni, de azért találhat egy-két jó arcot.
A szombathelyi mag
Bazsy és Josh-e, a #szombathely csati törzsvendégei szívesen meséltek tapasztalataikról. Szerintük városunk IRC-kommunája nem olyan fölényeskedő és zárkózott, mint néhány prominens csatorna, ahol akár egy évbe is beletelik, míg a sznob operátorok a zöldfülűvel egyáltalán szóba állnak. Itt akár egy-két hét alatt is elfogadják az újonnan érkezőt, feltéve, hogy nem rosszindulatból kukkant be. Mert saját elmondásuk szerint bizony megesik az ilyen: "Főleg Fradi-Hali meccsek előtt jellemző, hogy a zalaszám hosztról betéved egy-két figura, akik anyázni kezdenek. Ezt azonban könnyen megoldjuk azzal, hogy kapnak egy bant (= kitiltás a csatornáról), és tovább folytatódhat a normális társalgás."
Ez azért főleg buli
A komolyabb dialógusok persze nem igazán jellemzőek a szombathelyi csatornán. A napi hírek általában mindig szóba kerülnek, de túlnyomórészt a hülyéskedés megy: valaki elkezd egy baromságot, amit a többiek a röhögőgörcs legszélsőségesebb stádiumáig igyekeznek fokozni, míg le nem ül a téma. Szerencsére ehhez adott az emberek száma is, mert itt legalább két-háromszor többen vannak esténként, mint a korábban említett webchatek szombathelyi szobáiban. Körülbelül 5-6 állandó ember van, de a természetes szelekció itt is szedi áldozatait: egyesek kijárták a főiskolát, és már nem jutnak gépközelbe, mások visszamondták az előfizetést a súlyos költségek miatt, és volt, akinek egyszerűen csak lefoglalták a gépét. Új emberek persze folyamatosan felbukkannak, és számukra is adott a lehetőség, hogy a fehérlő képernyőtől feltápászkodva akár személyesen is találkozhassanak beszélgetőpartnereikkel.
Aki keres, talál
Rendszertelen időközönként ugyan, de egy-egy vállalkozó kedvű egyén ötlete nyomán szerveződnek ugyanis a helyi IRC-bulik. Az átlag csevegő ugyebár egészen addig nem bír magával, amíg nem láthatja élőben is azt, akinek esetleg hosszú órákon keresztül szivárogtatta ki legbensőbb titkait és nemi életének kisebb-nagyobb fordulópontjait - ez városunkban sincs másként. Általában valaki kitalálja, bekerül a topikba (= az aktuális téma, mely megjelenik a csevegőablak fejlécében), és aki szeretne megjelenni, azt készségesen ellátják információkkal, hogy mikor, merre, és hol indul a banzáj. És végül egy kis súgás: mivel a #szombathely csatin megfordulók átlagéletkora nem éri el a húszat, az IRC-bulik pontos koordinátáit az Uránia udvari biliárdszalonban, vagy a városunk fölé tornyosuló slágerdiszkóban kell keresni. És mint tudjuk, aki keres, az talál - legfeljebb nem azt, amire számított...
