A tours-i püspök Pannóniából, Savariából származott, ezt sem a legendák, sem a történetírás soha meg nem kérdőjelezte. A 19. században mégis többen úgy vélték a "valódi" szülőhely nem Szombathely, hanem Pannonhalma.
Hol volt az igazi Savaria?
A bencés szerzők egyes adatokból arra következtettek, hogy Pannóniában anno két Savaria létezett. (A másik helyét Győrszentmártonban látták.) A felvetést egy 860-ból fennmaradt oklevélre alapozták, amely megemlít Pannonhalma közelében egy Sabaria Sicca (Száraz Savaria) nevű helyet. Ebből arra következtettek, hogy ez egy, már Márton korában is létező település lehetett.
Márton pannonhalmi kútja és kertje
Igaz, Pannonhalma környékén valóban létezett egy Sabaria.
A feltételezések szerint azonban nem az ókorban, hanem a középkorban hívták így. A bencések a középkor hagyományának megfelelően, maguk adták ezt a nevet. A kezdeti időszakban még pontosan tudták hogy a szent máshol, nem az általuk elnevezett területen született, azonban idővel ez a tudás elhalványult. Új legenda született, amelyhez egyre több életrajzi ihletésű elnevezés is kapcsolódott: meglelték például Márton kútját, Márton telkét, ahova egykor a híres püspök imádkozni járt.
A másik vélekedés szerint a félreértés onnan ered, hogy a középkorban magát Pannióniát gyakran Pannonhalmával azonosították, így a települést Márton szülőhelyével is azonosnak vélték. (Egyébként a középkorban magát Pannóniát általában, Szent Márton után szabadon úgy tartották számon, mint a szentek szülőhelyét.)
Márton felvirágoztatja szülővárosát
Nem véletlen, hogy Szent Márton tisztelője, Nagy Károly 791-es hadjáratában seregét kerülő úton, a Savarián keresztül vezette vissza. A látogatás meghatározta Szombathely sorsát: Nagy Károly a várost őrgrófsági központtá emelte. Ennek következtében a 9. században megépült a vár is, ami meghatározó jelentőséget adott a településnek.
Márton és a kultusz
Érdekes, de Márton püspök Saváriájának tisztelete nem a középkori szentkultusz következménye. Az egyházat a szentek szülőhelye nem igen foglalkoztatta, ezen települések köré sohasem szervezett kultuszt. A tisztelet mindenkor a halál helyét, a sírt illette meg. Így Szent Márton hivatalos, egyházi kultusza Tours-ban, és az ereklyéinél Galliában alakult ki. Savaria-béli tisztelete tehát nem szakrális, továbbélése a helyi hagyománynak köszönhető.
Márton és a valóság
A történetírók azonban állítják: kizárt, hogy a püspök itt látta volna meg a napvilágot, a család sem lakhatott itt. Itt ugyanis már a római korban is temető állott, ahol pedig élő nem lakhatott.
A kút hagyományának azonban lehet valóságalapja. A helyét, bár már rég befedték, még meg lehet találni. Ez azonban nem egyezik meg a templom előtt látható, mér említette szobor-kúttal. A régit a román templom-előd tengelyében, az újat a jelenkori templom tengelyében állították fel. A kút oldalát római és középkori építkezéseknél egyaránt használt csatári kővel rakták ki, így korát megállapítani nem lehet.
(Forrás: Savaria - Szombathely története, A város alapításától 1526-ig ( Kiss Gábor, Tóth Endre, Zágorhidi Czigány Balázs))
Márton napján régen
Márton ünnepe Rómából indult, a hatodik század óta él. A középkor egyik legnépszerűbb szentje volt, kultusza hazánkban is virágzott, emlékét helynevek és oltárképek egyformán őrzik. Szent Márton temetését a Jeromos-féle Martirológium november 11-ére teszi.
Az időpont a 14. századi krónikákban még "határnapként" szerepelt: a tisztújítás, a fizetés, a jobbágytartozás lerovásának napjaként. A Dunántúlon e napon vágták le a Márton lúdját, és kóstolták meg az új bort. Vépen Márton előestéjén a kanász sorra járta a házakat és köszöntőt mondott: "Adjon Isten szerencsés jó estét! Megjött Szent Márton püspök szolgája. Adjon Isten bort, búzát, békességet, lelkünknek üdvösséget!" A kanászt a háziak túrós- vagy mákos-rétessel és pénzzel kínálták.
A népi időjóslás sem feledkezett meg a püspökről: ha Márton fehér lovon jön, kemény tél várható, ha barnán érkezik, enyhe télre számíthatunk.
Márton napja ma
Hazai kultusza mára elsorvadt, feltámasztásával pár éve a szülőhely, Szombathely kísérletezik, azonban az eredmény az európai tradíciókhoz képest még szegényes.
A hírneves tours-i püspököt Szombathely idén is egyhetes egyházi és kulturális fesztivállal ünnepli. Márton napján például fiataloknak lampionos felvonulást és koszorúzást szerveznek. Este a Bartók terem ad helyet a szokásos Szent Márton napi díjkiosztó ünnepségnek, ahol idén a Capella Savaria 20 éves jubileumi hangversenyét is hallhatjuk. A hétvégén a Vasi Múzeumfalóban újra megrendezik a Szent Márton napi országos nagyvásárt és búcsút. A Martineum Felnőttképző Akadémián pedig vasárnap (17.00-kor) egy előadássorozat indul, ahol Szent Márton életéről Dr. Lőrincz Zoltán művészettörténész, református teológus tart majd előadást. (További időpontok: november 16., 23., 30., december 7.)
A Szent Márton hét rendezvényei Szombathelyen
| Márton élete Márton az egyházatyák által "arany századnak" nevezett korban élt, Aranyszájú Szent János, Szent Jeromos és Szent Ágoston kortársa volt. Életrajzi adatai egybeesnek a történelmi adatokkal, noha sem születésének (316-317-re, vagy 336-ra), sem halálának éve (397-re teszik) nem ismert. Már ebben az időben kitűnt katonatársai közül, elismerést váltott ki egyszerűsége, életének tisztasága, önfeledt felebaráti szeretete. 334-ben Amiens-ben történt, hogy télvíz idején tiszti köpenyének felét odaadta egy ruhátlan koldusnak. Hamarosan megkeresztelkedett, elhagyta a hadsereget, és a poitiers-i püspökhöz, Szent Hilariushoz csatlakozott, aki exorcistává szentelte. A kereszténység történelmében Márton szentsége különleges helyet foglal el: ő az első nem mártír szent, akit a hívők halála után ugyanazzal a tisztelettel öveztek, mint korábban a vértanúkat. Így vele kezdődően van jelen az Egyházban a keresztény élet új modellje. S bár nem szenvedte el a mártíriumot, életrajzírója szerint "szenvedett ettől". |
