Közgyűlésünk az utóbbi időszakban a kulturális reformok kapcsán tanulmány-gyártatáson és elvetélt vitákon túl mást nemigen tudott felmutatni. Ha ez volt a cél, nagyszerű, ám az elfogadott ciklusprogram anno egészen mást: az intézmények racionalizálását, egy gazdaságosabb, jobb, feladatorientált működést ígért.
Az Művelődési és Sportház (MSH) és a Művészetek Háza összegyúrásának terve a program az első lépése. Az intézmények átvilágítása kész, döntés azonban egyhamar ez ügyben sem várható.
Miből nem akartunk még színházat csinálni?
A két városi fenntartású intézmény társításának ötlete a színházalapítási láz hevében fogant. Miután a régi színház-tanulmányok favoritja, az MMIK kiesett, a színházálmodó városatyák az eljövendő teátrum épületének az MSH-t jelölték ki. Az ötletet tavasszal megfejelték egy újabb "megvalósíthatósági"-nak nevezett anyaggal. Kiderült, az épület, nagyon is alkalmas lenne arra, hogy benne egy saját színház működjék. Az elképzelést az áprilisi közgyűlés több menetben megvitatta. Mindhiába, a színházalapítást elviekben majd mindenki, ám a konkrét lépéseket már kevesen támogatták. A közgyűlés az első tényleges intézkedést, amely az MSH profiltisztítását célozta volna meg, elvetette.
Párosan szép az élet
Az MSH ügye nyáron újra előkerült, amikor a közgyűlés "A közművelődési funkciók tisztításának lehetősége Szombathely város közművelődési intézményeiben" című előterjesztést tárgyalta. Az anyagban többek között az MSH és a Művészetek Háza összevonása, majd középtávú tervként színházzá alakítása szerepelt. (Továbbá: hogy az MMIK nagyterme legyen a Mesebolt Bábszínházé, a Savaria Mozi a Gyermekek Háza színházterme, vagy működjön konferenciateremként) A városatyák akkor az előterjesztés további kidolgozására voksoltak. A kérdés így hangzott: az MSH-t és a Művészetek Házát közművelődési intézményként, vagy gazdasági társaságként célszerűbb-e összevonni? Az ellenzéki pártok kérésére a szakértői anyagot egy független cég, a szegedi Vikárius Kft készítette el.
Ősszel meg is érkezett a legújabb tanulmány.
Vagy politikai ügy, vagy nem...
A Vikárius munkaanyaga majd száz oldalon keresztül elemzi a javaslatban felmerült intézmények működését. Főként az MSH és a Művészetek Háza került a boncasztalra. A tanulmány nagy hiányosságokat főként a Sportháznál tárt fel. Kimondja: "Az intézményt jelenlegi formájában fenntartani nem lehet." Kifogásolja az ingatlan állagát, továbbá, hogy a házban indokolatlanul sok személyt foglalkoztatnak. Rossz a bérbeadási gyakorlatuk, gazdasági ügyeik, és szakmai profiljuk is tisztázatlan.
A ház vezetője, Rácskai Jenő az anyagot rosszindulatúnak minősíti. Az átvilágítást dilettánsok végezték, hiszen a Vikárius KFT alig egy órát töltött összesen a házban. Ráadásul a minősítéshez kizárólag a tavalyi év adatait vették figyelembe. A tanulmányban szereplő adatok sem stimmelnek, ezt bizonyítani is tudja. Szerinte a Sportházban minden a legnagyobb rendben zajlik, nagyrendezvényeik, itt példaként a táncversenyt említi, rendkívül népszerűek. A bérbeadási gyakorlatuk is jó, terembérleteik is reálisak. Az meg, hogy az intézmény ilyen állapotban van, a város szégyene, nem az ő hibájuk.
A Sportház a helyi hatalmi harcok áldozata?
Az anyag manipulált, - vallja: beleillik abba a koncepcióba, amit a fideszes városvezetés ellene kitervelt. A volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő boszorkányüldözést emleget: hiszen amióta a fideszesek a városban hatalomra kerültek, folyamatosan vizsgálódnak a házban, ellene.
Szerinte a Művészetek Házával való összevonásuk egy hibrid megoldás, a kht-vá alakítás pedig csak rontana a helyzetükön. Úgy véli, ilyen átgondolatlan módon nem lehet hozzányúlni semmihez.
A város kulturális tanácsnoka, Németh Györgyi sem tagadja: a ház politikai harcok áldozata. Egy rosszul működő intézményhez évek óta csak azért nem lehet hozzányúlni, mert vezetői székébe az előző ciklus végén egy politikust ültettek. A tanulmány következtetése, hogy a ház rosszul működik szerinte nem manipulatív, az anyagot független szakértők készítették: a Vikárius Kft. országosan elismert, jó referenciákkal rendelkező cég. Ők egyértelműen kimondják: változtatásokra van szükség, az MSH-hoz mindenképpen hozzá kell nyúlni.
Ha baj van, miért ne változtassunk?
A Művészetek Házával is gondok vannak - véli a kulturális tanácsnok. Bár a munkaanyag itt nem tárt fel nagy bajokat, mégis szükség lenne változtatásokra. A baj elsősorban a ház légkörével van. A rendezvények egysíkúak, az elit-kultúrán belül is csak egy nagyon szűk réteg igényeit elégíti ki. Rendkívül merev és zárt, az épületbe például napközben csak úgy lehet bejutni, ha becsengetnek. Ezek a problémák a vezetésen múlnak, itt is új szemléletre lenne szükség. Változtatni kell - ismétli -, és ez nem politikai, hanem szakmai kérdés. A közgyűlésnek erről kellene vitáznia: az lenne a feladatuk, hogy meghatározzák végre, intézményeiktől milyen feladatok teljesítését várják el, és ezért mennyit hajlandók áldozni.
Ház a nagyon elit kultúrának?
Az elkészült munkaanyagot Czenki Zsuzsanna, a Művészetek Háza vezetője szakmailag korrektnek tartja: a tanulmány a ház szakmai tevékenységét dicséri, a kifogások főként formálisak, ezeket még ebben az évben orvosolni lehetne. Nem érti azonban, ha a város már lemondott arról, hogy az MSH-t színházzá alakítsa, miért kell két különböző intézményt a profilok megtartása mellett összevonni, és együtt, kht. formában működtetni.
Hiszen a két éve indult Művészetek Háza mostanra járatódott be, a közönség megszerette őket, rendezvényeik az idén már rendre telt házzal futnak. A ház tevékenysége azonban nem korlátozódik az épületben zajló rendezvényekre, hiszen ők szervezik a Szombathelyi Tavaszi Fesztivált, az Ünnepi Könyvhetet, a Szentivánéji Vígasságokat, az idén a Nemzetközi Diákjátékok nyitó és záró ünnepségét, a Szent Márton Hetet, és az őszi szezontól a Városi Színházbérletet is. Itt talált otthonra a Bartók Fesztivál zongorakurzusa is.
Aki ismeri ezeket a rendezvényeket, teszi hozzá - tudhatja, hogy az intézmény szervezési tevékenysége széleskörű: "A palettán nálunk a populáris szabadtéritől a kamara jellegűig, egy művészeti ágat bemutatótól az összművészetiig minden megtalálható. Egy kritériumunk van csupán: a minőség.
Rendezvényeinkre ezért is sikerült évről évre saját műfajában a legjobb előadókat, együtteseket megnyernünk."
Czenki Zsuzsanna azt sem érti, ha a város a kulturális területen gazdasági racionalizálást akar, miért csak két kiragadott intézményben keresgél. Szerencsésebbnek tartaná, ha az összes művelődési intézményt átvilágítanák, és emellett készítenének egy felmérés arról is, hogy a városban milyen igények vannak. Szerinte csak ezek megléte után lehet valóban szakmai kérdésekről vitázni.
A cirkusz folytatódik....
Az elkészült szakértői véleményt októberben a közgyűlés is megtárgyalta. Szakmai szempontok ekkor sem kerültek elő. Az ellenzék a Vikárius Kft által beadott helyzetelemzés tényei helyett többnyire a vizsgálat jogszerűségét, módszerét kérdőjelezte meg. "Miért csak két intézmény részleges átvilágítása történt?" - kérdezték többen, bár ők is tudták a válasz: azért mert erre szólt a megbízás. A többség számokat, kimutatást akart látni arról, hogy a tervezett gazdasági átalakítás valóban megtakarítást jelent-e. Ezért végül abban állapodtak meg, hogy egy újabb tanulmányt készíttetnek: a nem létező gazdasági társaság üzleti tervét kívánják látni.
A kulturális tanácsnok, akit az üzleti terv elkészíttetésével bíztak meg, abszurdnak és felháborítónak minősítette a közgyűlés határozatát. "Mi lesz akkor a gazdasági vezető feladata? - kérdezi. A városatyák még mindig nem akarják tudomásul venni, hogy az összevonás nem pénzmegtakarítást, hanem a jelenlegi források célszerűbb elosztását jelentené. Az üzleti tervet egyébként, ha a kulturális bizottság elfogadja: ismét a Vikárius Kft végzi majd.
