Ötvenhat nappal a választás előtt tartott évértékelőt Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki beszédében kormányváltásra kész, „világos, számonkérhető, határidőkkel és felelősökkel teli” programot ígért. Úgy fogalmazott: a párt készen áll az ország irányítására, és arra kérte támogatóit, hogy ne féljenek, mert szerinte „semmi sem tart örökké”.
A beszéd egyik központi eleme a kormány éles bírálata volt. Magyar szerint az elmúlt 16 évben romlott a társadalmi légkör és a gazdasági teljesítmény, nőtt a feszültség, miközben az ország nem jut hozzá a neki járó uniós forrásokhoz. Úgy látja, a magyar gazdaság zsákutcába került, az egészségügy pedig jelentős forráskivonás áldozata lett. A Tisza kormányra kerülve plusz forrásokat biztosítana az ágazatnak és csökkentené a várólistákat.
Kiemelt témaként beszélt a korrupcióról is, amelyet egyértelműen lopásnak nevezett. Azt ígérte, csatlakoznának az Európai Ügyészséghez, és visszaszereznék az elköltött közpénzeket. Szerinte a jelenlegi gazdasági modell a nagy, sokszor környezeti kockázatot jelentő beruházásokat részesíti előnyben a hazai kis- és középvállalkozásokkal szemben.
A környezetvédelem kapcsán a gödi akkumulátorgyár példáját hozta fel, hangsúlyozva: kötelező, nyilvános méréseket vezetnének be, és súlyos szabálytalanság esetén azonnali hatósági beavatkozást ígérnek. Az önkormányzatoknak nagyobb beleszólást adnának abba, milyen beruházások valósulhatnak meg területükön.
A program részeként beszélt a gyermekvédelem megerősítéséről, kisebb lakásotthonokról és gyorsabb örökbefogadási eljárásokról, valamint arról, hogy a rendszerből korábban távozott szakembereket visszahívnák. A bicskei ügy áldozatainak pedig bocsánatkérést és jóvátételt ígért.
A közlekedési infrastruktúra felújítását is prioritásként említette: hazahoznák az uniós forrásokat, átfogó pályafelújításba kezdenének, és kormánybiztost neveznének ki a közutak rendbetételére. A vízgazdálkodásról szólva azt mondta, Magyarország „a vizek országa lehetne”, ami szerinte egyszerre gazdasági és fenntarthatósági kitörési pont, mert az ország egyik legnagyobb kincse a vízkészlete, mégis az elsivatagosodás fenyegeti hazánkat.
Külpolitikai kérdésekben a béke melletti elköteleződést hangsúlyozta, elutasította a sorkatonaság visszaállítását, és azt ígérte, hogy ezt kétharmados többséggel az Alaptörvényben is rögzítenék. A déli határkerítés fenntartását támogatják, ugyanakkor nem értenek egyet Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásával.
Magyar külön szólt a fiatalokhoz és a külföldön élő magyarokhoz is, arra kérve őket, hogy vegyenek részt a választáson. Szerinte a következő hetek döntő jelentőségűek lesznek, és akár néhány mandátumon is múlhat a többség.
Beszéde végén úgy fogalmazott: „Most vagy soha”, de hozzátette, ők a „soha” szót nem ismerik, és április 12-ét a változás napjának nevezte. Magyar az egész beszéd során higgadt és kimért volt, de azért a fáradtság jelei tetten érhetőek voltak. A beszéd hangsúlyosan a felelősségvállalásra és számonkérhetőségre épült, ezzel pedig egy rég nem látott elem tért vissza a magyar politikába.
