Három környezetvédelmi szervezet fűzi szorosabbra az együttműködést a Rábáért: az Ökológiai Stúdió alapítvány, a szentgotthárdi Pro Natura Civil Összefogás és a győri Reflex Környezetvédő Egyesület. Lajtmann József, az Ökológiai Stúdió Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint bár mostanában leginkább az osztrák bőrgyár borzolja az ország (és különösen Szentgottgárd környékének) kedélyét, a folyóba jutó szennyeződés túlnyomó többsége kommunális eredetű.
Különleges helyzetünk
A lakossági és kormányzati fellépések hatására Ausztriában már sokkal jobban vigyáznak az összesen 283 kilométeres a folyóra, melynek legnagyobb része (211 kilométer) Magyarország területén van. Kell is vigyázni rá természetes állatvilágára, tisztaságára, de legalább ilyen fontos a hozzá tartozó felszín alatti, többmillió köbéteres tartalékvíz-réteg, ami a Rába kétezer négyzetkilométeres vízgyűjtőjéhez tartozik. Ez a jövőben egyre értékesebb lesz a szakember szerint.
Vas megye azért is különleges helyzetben van, mert a folyó a ránk jutó 104 kilométeren ugyanúgy halad, mint tette akkor, amikor 8 millió évvel ezelőtt, a Pannon-tenger visszahúzódása idején kezdett kialakulni a medre. Ugyanez nem igaz egyetlen más szakaszára sem. Igazi kuriózum - tehát fokozottabb védelemre lenne szüksége. Ami igazán megdöbbentő lehet: az elvégzett vizsgálatok tanulsága szerint a folyóba kerülő használt víznek csupán kettő(!) százaléka ipari jellegű - 93 százalék kommunális
maradékvíz
.Újfajta munka kezdődik
Legfőbb cél: a tisztítási fokozat növelése, s a felszín alatti készleteket veszélyes hulladékok illegális lerakásával, leásásával való további szennyeződésének megakadályozása. És persze az ugyancsak veszélyes műtrágya-használat korlátozása. Közvetlenül a folyó mellett 43 település van nálunk, és további 386 a vízgyűjtő területen. Ez összesen 785 ezer lakót jelent, akiknek gyökeresen meg kellene változtatniuk életvitelüket – a saját hosszútávú érdekükben.
Újfajta munka kezdődik tehát – mondta Lajtmann József. A
vízprogram
kidolgozása valamennyi tagállam számára uniós előírás már. Elkezdődött a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek elkészítése, 2015-ig ezeknek eredményt is kell hozniuk: muszáj jó minőségűnek lennie vizeinknek. Ennek tudatosításába komoly szerep juthat a civil szervezeteknek. Segítségükkel talán még lehet kiút. A változás fellendítheti víziturizmust és horgászatot is.Kevesebbet ér már a támogatás...
Segítség lehet, hogy beindult a hulladékgazdálkodási program, ám bonyolult jogszabályi háttere miatt alkalmazása egyelőre nem egyszerű. Jogászok segítenek a legális kezelésben. Az összefogás és a tenniakarás most nem csak szó: a szövetkező megyék egy Jövő év márciusáig tartó úgynevezett
svéd-program
keretében tizennégyezer eurót kapnak elvileg. Figyelembe kell azonban venniük, hogy mikor nekik ítélték ezt az összeget, akkor még 236 forint körül volt az Euro-árfolyam.
A Környezeti Tanácsadók Egyesülete segíti a civilek törekvését, mondta Trombitás Gábor elnök. Most leginkább úgy, hogy kiadványokat készítenek, melyek célcsoportja a lakosság és elsősorban az iskolás-korosztály. Közérthető, rövid beszámolóikban ötleteket adnak a takarékoskodásra is.
Mérsékelt a befogadókészség
Dr. Kalas György, a szintén teljes mellszélességgel a téma mellett álló Reflex Környezetvédő Egyesület elnöke az információs jog – a közérdekű adatokhoz való hozzáférés fel nem ismert és ki nem használt voltáról beszélt. Pedig a környezetvédelmi szektor élenjáró lehetne ebben a témában. Csak úgy tudják érvényesíteni a jogokat, ha tisztában vannak a mögöttes szabályokkal is. Fórumokat szerveztek a civil szervezeteknek – igyekeztek rádöbbenteni felelősségükre, a civil kontroll fontosságára, ám egyelőre kevés sikerrel jártak.
Információs jogok közé tartozik a közérdekű adatokhoz való hozzáférés. A joggyakorlás élővé tételéért üvegzsebkönyveket adtak ki. Ezekben benne van például, hogyan lehet adatokat beszerezni a hatóságoktól, s azt is tartalmazza: az önkormányzatoknak, hatóságoknak, közfeladatot ellátó szerveknek automatikusan nyilvánossá kell tenniük bizonyos adatokat – elsősorban elektronikus formában. A törvény 2007 óta létezik, 2008-tól teljeskörű, mégsem tartják be.
Zala megye egyelőre nem csatlakozott
Nem klasszikus régióban dolgoznak most a civilek, mivel Zalában nem sikerült még értő partnerszervezetet találni. Tehát Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém fogott össze, s segíti egymást. Következő beszámolójukon már a konkrét eredményekről akarnak beszélni – szögezték le a természetvédők.
